Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus

gatni rokontárgyú előadásokat. Az egyes beszédeknek 15 percre való korlátozása helyesnek bizonyult. De már kevésbbé volt helyes az, hogy az egyes beszédeket követőleg — egy-két kivételtől eltekintve — nem volt hozzászólás. Az eszményi kongresszuson a termékenyítő asszociációkra vezető vitáknak, hozzászólásoknak nem szabad hiányozniok. Kétségtelen ugyan, hogy túl nagy anyagot ölelt fel a kongresszus ahhoz, hogy a nem teljesen négy tárgyalási nap alatt a szükséghez mérten el lehetett volna mélyedni az egyes témákba. Éppen az egyébként oly nagyszerű sikerű berlini kongresszuson érlelődött meg e sorok írójában a vélemény, hogy a kongresszusokat el kellene mélyíteni az ankét és a főiskolai szemináriumok valamilyen keverékévé. Az eszményi kongreszszust úgy képzelnők el — persze sok idő és pénz az előfeltétele ennek —, hogy kb. egy-két hónappal a kongresszus kezdete előtt elküldetnék a résztvevőknek az összes előadások kinyomatott kvintesszenciája s így a résztvevőknek módjukban állana hozzászólásaikat elkészíteni.5) Az előadóknak a helyzete nem volna talán annyira kellemes, mint pl. ezen a kongresszuson, de a tudományra és a gyakorlati életre sokkal termékenyítőbb volna a tárgyalás ilyen módja. Nem ás szólva arról, hogy a nagyközönség és a sajtó érdeklődése is mennyivel fokozottabb lenne.6) Ilyen kongresszusi reformtervek támadtak fel akkor, amidőn a nem is mindig szorosan összetartozó előadások gépszerű pontossággal váltogatták egymást s amikor érdekes előadásokat kellett elmulasztanom a még érdekesebbek kedvéért, az ütközés kényszerűsége miatt teremről-teremre vándorolva. Inkább valamivel kevesebb téma, de' nagyobb intenzivitás! Hogy ezen általános jellegű kifogás ellenére is sok okulással járt az előadások hallgatása, az természetes. Hiszen a szakmabeliek legjobbjai jóformán kivétel nélkül felvonultak. Hogy csak néhány nevet soroljunk fel az előadók közül: Burgdörfer (Berlin), Lundborg (Upsala), Sir Close (Winchester), Winkler (Wien), Savorgmtah (Róma), Boverat (Páris), Methorst (Hága), Girá (Róma), Campbell (New-York), Zafan (München), Kovács Alajos. Lehet következtetni a színvonalra! A kongresszus témái rendkívül változatosak voltak. Mégis lehet mondani, hogy azok öt nagyobb tárgycsoport körül jegecesedtek ki. Az előadások tekintélyes része foglalkozott a születési arányszám hcmyatlásámak jelentőségével s nem is annyira az okok kibogozása, mint inkább a népesség jövő alakulására gyakorolt befolyásnak felváziolása s a népmozgalom mérlegének helyes felállítása és értőkelése állott az; előtérben. A címek önmagukban sokat nem mondanak, de - teljességre számot 5) E mellett persze az időbeli korlátozás változatlanul fenntartandó volna. (Előadás 15 perc, hozzászólás 5 perc, előadó viszontválasza 10 perc.) 6) Bár erre — éppen a berlini kongresszus kapcsán — igazán nem lehetett panasz. A Völki&cber Beobachter, a B. Z. ami Mittag stb. hasábos cikkekben foglalkoztak az előadásokkal s az auditórium maximumban (ahol a Vollsitzung-ok folytak) valamint a nagy befogadóképességű tantermekben soha nem volt elég pad. 82