Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus

nem is tartó - felsorolásukkal mégis reá világítunk arra, hogy mik is foglalkoztatják a népességtudományok mai művelőit.7) Az álló népesség oknyomozó leírására aránylag kevés súly helyeződött, bár a dolog természete szerint különösen a népmozgalmat tárgyaló előadásokban jutott tér ezek számára is. Ellenben több értékes előadás szólt a háború utáni ember- és árúforgalmi korlátozások okából fokozott jelentőséghez jutó belső vándorlásokról és egyes népességi módszertani kérdésekről.8) Violt néhány kifejezett népesedéspolitikád téma is.9) De sokkal több volt azon — természetesen népesedéspolitikai szempontból is értékelendő - fmj egészségügyi, biológiai, átöröklési és antropológiai előadások száma, amelyek főleg a 2-ik, de részben a 4-ik szekción hangzottak el.10) 7) Burgdörfer (Berlini): A népesség fejlődése a nyugati kulturállamokban különös tekintettel Németországra. Gróf Yanagisawa (Tokió): A népesedés a keleti kultúrkörökben. Linder (Bern): A svájci lakosság1 „mlegtisEtított'' születési többlete. Szulcz (Varsó): Lengyelonsizág életmérlege. Welsmann (Hamm): A nyugati népek termékenységének a esökkenése tekintettel az okaira. Szél (Budapest): A születések kérdése Magyarorsizágon. De Gobineau (Paris): A születések 'alakulását meghatláíro'zó néhány tényező. Livi (Firenze): A férjes nők termékenysége. Wieth-Knudsen (Dronitheim): Az Észak népesedésproblémája. Heberle (Kiel): A születések csökkenésének szociológiai elmélete. G-riesmeyer (Stuttgart,): A születések gyakorisága Württembergben foglalkozás és szociális helyzet szerint. Warminng (Koppenhága): A sízületések (korlátozása és a lakásprobléma. Battara (Firenze): A gazdasági jelenségek befolyása a születések időbeli alakulására. Keiter (Hamburg): Szaporodásbeli különbségek az osztályokon belül s azok népesedéspolitikai j)elentősége. 8) Büchner (Berlin): A vábdormozgalom alakulása a német városokban a gazdasági válság alatt. Kovács Alajos: A belső vándorlásolki statisztikája. Drexel (Wien): Az osztrák belső vándorlás az| 19'34-es népszámlálás alapján*. Schwarz (Bern): A szülőhelytől való menekülés Svájcban. — A módszertani problémák közül: Methorst (Hága): A népességi regiszterek. Wintierbothen (Broughton): A népességi kartogrammOk módszerei. Thirring Lajos: Megjegyzések a népesség tömörül ési viszonyainak statisztikájához,. Flasskaemper: A népességi statisztika követelményei a népesedéspolitika szempontjából. 9) Gütt (Berlin): Népesedéspolitika mint az állam feladata. Ruttke (Berlin): A német és a skandináv (s/terilizációjs 'törvények. Lundborg (Upsala): Népesedóspolitikai irányvonalaik. Rechenbach (Berlin): A parasztság népesedéspolitikai jelentősége és feladatai. De idetartozik: Close: (Winchester) :f Népességi irányvonalak Angliában. Spranger (Berlin): Értékles örökség-állomány kirekesztésle az intellektuellek nőtlenül maradása miatt. Korherr (München): A német telepítés. Müller (Köln): Adó és népességi politika. Boverat (Parijs): A csialádi terhek egyenlősítése. Stigler (Wien): Az állami házasságközvetítés. 10) Ploetz (Herrsching): Fajegébzségügy és béke. Balsace (Paris): A sterilizáció kérdéséhez. Müller (Dresden): Szociális rétegeződés és biológiai kiválasztás. Jaensch-Zeller (Berlin): Alkat és fejlődés, fejlődési gá^tak és faj. Hartnacke (Dresden): A tehetségesek és tehetségtelenek számbeli eloszlása. Harmsen 83