Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 4. szám - Indítvány jogintézményeink történeti ornamentikájának visszaállítására. Propaganda és rövid hozzászólás Kiss Albert: A kir. tábla és a kir. kúria című, a "Jog" 1935. évi II. évfolyamának 1. számában megjelent, s a fenti indítványt tartalmazó cikkéhez

dították volna le a belga alkotmányból, hanem 1848-iki „intézményvilágunkba, annak külszínének megtartásával bevitték volna a kormányzók politikai és jogi felelősségének elvét". Szerző szerint a képviselőház elnevezés helyett maradhatott volna a „karok és rendek táblája" elnevezés, ennek az elnöke lehetett volna a kir. személynök. Vagyis a többségi pártból választott képviselőházi elnök helyett a személynök, a kir. tábla elnöke elnökölt volna. (Az elnöklő pártatlan bírói tekintély talán az obstrukcióval is helyesebben megküzdött volna.) — A szerző véleménye szerint a háború utáni reform ellenére, az öntudatos nemzeti jogfejlesztés esetén a „főrendi ház" elnevezés megmaradhatott volna, noha a főrendek táblája teljesen felsőházzá alakult is. „A régi elnevezés megtartása mindlenkinek eszébe juttatta volna a táblák hosszú, sok századra visszanyúló múltját." (11. o.) * Közleményünket az illusztris szerző zárószavaival kell nekünk is befejezni, amelyek szerint, minden közjogi aggályon is felülemelkedve, itt volna az idő, hogy az önálló Magyarország ezeket a most érintett kérdéseket végre meg is valósítsa. Szepesváraljai Haendel Vilmos dr. KÖNYVSZEMLE Az angol részvényjog jellegzetességei és tanulságai Irta: Sövényházy Ferenc dr. Jogászegyleti Értekezések 1934. december. Sövényházy (S'chulcz) Ferenc, akinek a nyugati kontinentális államok részvényjogáról is több értékes dolgozata jelent meg (újabb belga reformok a kereskedelmi társasági jogban; A francia rész vényjogi reform iránya; A svájci részvényjogi reform), ebben a tanulmányában az angol szigetország részvénytársasági jogának jelenlegi állapotáról ad összefoglaló képet. Mondanivalóit az 1929. évi Companies Act rendelkezései köré csoportosítja, amely törvény a többi kereskedelmi társasági alakulatok jogviszonyainak rendezése mellett egységes rendszerbe foglalta, „konszolidálta'' — némi módosítással — a korábbi rész vény jogi szabályokat is. Az anyagnak tömör, de azért teljes és világos tárgyi ismertetése mellett találóan világítja meg szerző az angol szellemnek a jogalkotás terén is kidomborodó individualizmusát és liberalizmusát, mely széles mozgási lehetőséget biztosít a részvénytársaságnak. Észlelhető ez a szellem a nem-fix alaptőke rendszeren a parin aluli részvénykibocsátás 86