Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 4. szám - Indítvány jogintézményeink történeti ornamentikájának visszaállítására. Propaganda és rövid hozzászólás Kiss Albert: A kir. tábla és a kir. kúria című, a "Jog" 1935. évi II. évfolyamának 1. számában megjelent, s a fenti indítványt tartalmazó cikkéhez

probléma horderejét túlmenő vitára is adhat alkalmat. Mi ettől a hibától tartózkodni szeretnénk és első sorban a kérdés napirenden tartását kívánnánk propagálni. Ilyen célkitűzések mellett pedig elegendőnek mutatkozik az említett munkának alább következő ismertetése. * Kiss Albert Hajnik és Vinkler nyomán részletesen ecseteli a régi magyar legfelsőbb bíróság, a hétszemélyes tábla, ill. a kir. tábla mint fellebbviteli bíróság történeti kifejlődését, megállapítván, hogy a „királyi Kúria" elnevezés mint gyűjtőfogalom szerepelt, magában foglalva a fent említett két felső bíróságot, amely közös elnevezés, 1868:54. tc. következtében szorul át csak a hétszemélyes táblára. Ezt követi azután az 1890:25. tc, amely a kir. táblák ú. n. decentralizációját (11. tábla) valósítja meg. A szerző szerint a jogfejlesztésnek ez a módja nem volt helyes, mert „semmi gondoskodás nem történt arra, hogy közel 9 évszázados múltban kialakult sajátos történelmi levegőjű magyar intézményvilág átmentessék." A nádori, országbírói, tárnokmesteri stb. állások mind veszendőbe mentek, vagy üres udvari címekké váltak. „A liberalizmus gondolatvilága rombadöntötte a régi világot s akik az átalakítást vezették . . . nem gondoltak arra, hogy a régi intézményeknek legalább a külszínét, az ornamentikáját át kell menteni az utókorrá." (10. o.) A nélkül, hogy a bíráskodás és a közigazgatás államhatalmainak nagyértékű széjjelválasztását visszacsinálnák, a szerző szerint a következő nelyzetet kellene visszaálltani. A. felsőbíróság a K: r. Kúria lenne, mely két táblából álLna és pedig a hatszemélyes táblából és a kir. táblából. A kir. táblának lennének vidéki szakosztályai. (A döntvények hozatala is a régi és megnyugtatóbb mód szerint történne. Nevezetesen ezt a kir. tábla és a hétszemélyes tábla együtt eszközölné.) A hétszemélyes táblának elnöke névlegesen a miniszterelnök lenne, akinek elnevezését nádorra kellene magyarosítani. A kir. táblának az elnöke pedig szintén névlegesen az igazságügyminiszter lenne, aki az „ország bírája" nevet viselné. Természetesen azonban sem a „nádor", sem az „országbíró" ténylegesen nem gyakorolna befolyást az igazságszolgáltatásra. Helyettük az „alnádor" lenne a hétszemélyes tábla elnöke, s az al-országbí'ró pedig a kir. tábla elnöke. (Vagy esetleg a kir. tábla elnökének neve királyi személynök is lehetne.) Az utóbbi alá természetesen a vidéki kir. táblákat is, mint az egységes táblának vidékre elkülönített osztályait alárendelnék, s ezeket az alországbíró (kir. személynök) helyettesei vezetnék. A kir. Kúria mellett szerepelne a „Szent korona ügyésze", mint az ügyészi szervezetnek legfőbb feje és egyúttal feje lenne a kincstári jogügyi igazgatóságnak is. Ezen változtatás mellett a kir. koronaügyésznek mai prekárius helyzete jogkörrel és tartalommal, valamint hatalommal töltetnék ki és a kir. főügyészeket alája rendelnék. (A pénzügyminisztert pl. tárnokmesternek kellene ezek szerint hívni.) A szerző elgondolása értelmében a magyar parlamentárizmus is sokkal jobban bevált volna, ha ezt az intézményt nem szószerint for85