Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Thirring Lajos: Csonkamagyarország népességének foglalkozása 1930-ban. Budapest, 1934. 92 l. [Könyvismertetés]

)*v Thirring Lajos: Csonkamagyarország népességének foglalkozása 1930-ban. Budapest, 1934. 92 1. A Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 86. kötetének szöveges és táblás része. Á m. kir. Központi Statisztikai Hivatal nagy népességleltározó munkásságának eredményeként az 1920—1930 közt eltelt 10 év gazdasági és társadalmi mozgalmaiba mély bepillantást engedő kötet hagyta el a sajtót a mult év végén. E kötetnek a mult népszámláláséhoz mérten sokkal terjedelmesebb és külön könyvalakban is megjelent szöveges részét ifj. Thirring írta és ő tervezte a szöveghez csatlakozó 23 táblázatot is. A jeles demográfus, akinek az új népszámlálásról írt egész tanulmány-sorozata jelent meg részben a Magyar Statisztikai Szemle, részint a Journal de la Société Hongroise de S'tatistique 1931—1934. évfolyamaiban, eddigi irodalmi működését mélyen szántó és igen körültekintő tanulmánnyal gazdagította. Igaz, hogy a Statisztikai Hivatal és a pénzügyi kormányzat áldozatkészsége folytán a múlthoz mérten gazdagodott az az anyag is, amelyből szerző meríthetett, boltozatosabbá lett az a tárna, amelyből az érdekes és értékes okozatos kapcsolatok és jelentős ténymegállapításokat magukban foglaló számsorok kincsei kiaknázhatókká, hozzáférhetőkké váltak. A mezőgazdaság és ipar részletezése pl. ma jóval terjedelmesebb, mint 1920-ban volt. Több szempontra terjeszkednek ki a vállalatokban alkalmazott egyénekre vonatkozó adatok s egészen új, a tanyákra és egyéb külterületekre vonatkozó anyag, a háztartást vezető háziasszonyok számára vonatkozó kérdés, stb., stb. Az első, ami ifj. Thirring munkájánál — kivált mint hivatalos kiadvány szövegénél — feltűnik, hogy Szerző elég gazdag criticus apparátussal dolgozik; e tekintetben Laky példáját követi (1. különösen a tuberkulózis statisztikai hivatalos közlemény szövegét). A lepergett 10 évnek a népességi statisztikával szorosabban összefüggő számos gazdaság-statisztikai munkájára hivatkozik forrásként. Mindég meggyőzően. Kívánatosnak tartjuk, hogy ez az irodalmi ellenőrzés — még ha az olvashatóság folyamatossága rovására is — hivatalos kiadványainkban polgárjogot nyerjen. A bevezető fejtegetésekben mélyre hatoló gazdasági áttekintést találunk az 1920—1930 között eltelt időszaknak csaknem minden, a népszám és különösen a foglalkozások átalakulására befolyással levő gazdasági tényezőjéről. Különösen az 1920 körüli átmeneti időnek, majd az évtized közepe táján viruló konjunktúráknak és végül a mezőgazdasági válság és általános világgazdasági válság kezdetét jelző időknek a népesség eltartó kapacitására gyakorolt hatását világítja meg ez az áttekintés nagyon találóan. Reámutat a munkanélküliség szorosabban vett demográfiai okára (produktív korúak meggyülemlése), nemkülönben a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének meggyengülésére, a külföldi piacok elzáródására. Ezekkel a nem minden tekintetben előnyös okokkal és előzményekkel, nemkülönben a földreformnak egyes, a népesedésre kedvezőtlen befolyást gyakorló hatásaival indokolja azt a hatalmas átalakulást, amely a foglalkozások terén végbe ment és