Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Emlékezés Malthus Tamás Róbertről

a bírákat legalább is abba a javadalomba visszahelyezni, amelyben a szanálások előtt voltak. De viszont elgondolásaink papirra vetésétől nem zárkózhattunk el, mert abban a véleményben vagyunk, hogy akkor, amikor a kormány a bírói szervezetet érintő javaslatát a parlament elé terjesztette, célszerű azt abból a szempontból is bonckés alá venni, hogy vájjon a javaslatban lefektetett elveknek törvénybe való iktatása nem fogja a boldog jövendőben kényszerítő szükséggel előálló bírói szervezet további kiépítését lehetetlenné tenni. Mivel célunk csak az volt, hogy oly szempontokra is felhívjuk jogászközönségünk figyelmét, amikre az eddig megjelent cikkek reá nem mutattak, úgy gondoljuk, hogy a missziónkat befejeztük, hiszen egyébként a javaslathoz a legilletékesebbek már hozzászóltak. Szilágyi Antal dr*. X Emlékezés Malíhus Tamás Róbertről Ez évben van,1) sőt nemsokára csak volt, kerek száz esztendeje, hogy meghalt Malthus Tamás. Pár hét még és megnyílt az alkalom az ünneplésre, mely bizonyára méltán jár ki mindenkinek, akinek a neve egy centennárium ködös távolán át is eleven erővel él még e gyorsan felejtő kor emlékezetében. Mégis mit látunk? Azt, hogy közel másfél évszázad kemény vitájának az egész kultúrvilágot betöltő hangja, melyből pedig Európaszerte elismerten csendült ki a magyar tudományos életé is, úgy látszik, legalább is itt hazánk földjén, éppen most némult az akaratlan vagy tudatos agyonhallgatás csendjébe. De mégsem. A fővárosi sajtó egyik képviselője nemrégen vezetőcikk élére állította a nevét — kapcsolatban egy hírhedt magzatelhajtási esettel és olyképen hangzó kommentárral, mintha ő, Malthus volna a könyve megjelenése óta elkövetett összes magzatelhajtások értelmi *) Az elmúlt évben kaptuk a cikket, már későn ahhoz, hogy utolsó számunkban még leközölhettük volna. Szerk. 4