Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)
1935 / 1-2. szám - A közszolgálati alkalmazás erkölcsi akadályának elhárítása kegyelmi úton
Mai jogunk szerint lehet-e örökbefogadás utján nemességet szerezni? Ma már a nemesi rendhez való tartozásnak nem sok gyakorlati jelentősége van s a nemességen alapuló megkülönböztetésnek még ezidőszerint fenntartott néhány maradványa is hova-tovább kiszorul jogrendszerünkből. Ezt tekintve tehát nem látszik hasznos munkának épen. a nemesi állás megszerzésének kérdésével foglalkozni. Azonban különös elvi jelentőséget nyert ez a kérdés az államfői hatalom ideiglenes rendezésével kapcsolatban s így mindenesetre megbeszélést és megvitatást érdemel még akkor is, ha gyakorlati fontosságára nézve talán nem: is sorolható jogrendünk legégetőbb kérdései közé. Induljunk ki a Hármaskönyv vonatkozó rendelkezéséből, mely szerint: „... még más módon is lehet valaki nemessé; örökbefogadás útján: amikor tudniillik valamelyik úr vagy nemes valamely parasztot vagy nem nemest fiaként örökbefogad és fekvő jószágainak utódjává és örökösévé rendel; ha az ilyen örökbefogadáshoz a királyi jóváhagyat járul és ezt a jószágaiba való törvényes beiktatás is követi." (Mivel az örökbefogadásnak épen úgy, mint a fiúsításnak királyi jóváhagyás mellett adomány ereje van, a nem nemes és ennek fiai igazi nemesek számába jönnek.) (I. rész, 8. cím.) Ez az örökbefogadással kapcsolatos jóváhagyási jog mint királyi felségjog illette uralkodóinkat (5250. IM. 1891. — Meszlény: Magy. magánjog. Grill-kiad. I. 2. r. 460. 1.) egészen a királyi hatalom gyakorlásának 1918-ban bekövetkezett megszűnéséig. Az 1920:1. tc. az alkotmány válság után az államfői hatalom gyakorlásának kérdését a kormányzói állás megszervezésével ideiglenesen rendezte. — Kérdés már most, hogy a kormányzó a nemességet is átruházd örökbefogadás esetén gyakorolhatja-e a királyt megillető jóváhagyási jogot, — más szóval, lehet-e mai jogunk szerint örökbefogadás útján, nemességet szerezni? Az 1920:1. tc. szerint a kormányzót is általában „a királyi hataloméban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása" illeti meg, azonban bizonyos korlátozásokkal. (13. §.) Ennek a rendelkezésnek történelmi alapja van. A törvény javaslatának indokolása szerint ugyanis: „A törvényjavaslat a kormányzót as alkotmánytörténelmünk praecedens eseteinek és különösen az 1446. évi 32