Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A nő tisztességessége és tapasztalatlansága

te3mi és erkölcsi nívón élő környezet befolyása alatt szükségképen és önként értetődően máskép, a környezet szemüvegén át látja a világot mindenki, s főként a fejlődésben, serdülő korban levő, könnyen befolyásolható lánygyermek. További vizsgálatánál a tapasztalatlanság kérdésének nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről sem, hogy a tapasztalatszerzés képessége bizonyára nem mérhető a nőnél ugyanazzal a ' mértékkel, amelyekkel a férfi esetében mérjük. A nő kisebbértékűsége ugyanis e tekintetben — kevés ellentétes példa nem változtathatja meg az általános tényt — nyilvánvaló, hiszen köztudomású, hogy lelkiműködése nagy eltérést mutat a férfi lelki tevékenységétől, következményeként a két nemet jellemző természeti adottságoknak és annak az állandóságnak, mely a férfi és a nő helyzetét a társadalomban évezredek óta jellemzi már. Ha el is tekintenénk tehát a természet adottságaitól, a s&ámos emberöltőn át működött családi, gazdasági és különösen nevelési hatások, régóta öröklődővé és valóságos nemi jeUegzővé tették a nőnek azt a tulajdonságát, mellyel az elvontabb és elemző vizsgálódásoktól, a kritikai mérlegeléstől idegenkedik. A helyes tapasztalatszerzés lehetőségének feltételeit ismerve, célszerű lesz a továbbiakban a tapasztaltság célját is megismernünk, mert abból a körülményből, hogy mennyiben sikerült ezt a célt a nőnek adott esetben megközelítenie, gyakran lelünk némi támpontot az illető tapasztaltságának vagy tapasztalatlanságának a megítélésére. A tapasztaltság célja, ill. rendeltetése, hogy alapul szolgáljon adott esetekben a vele rendelkező egyénnek a saját érdekei kellő meglátására és céltudatos szolgálatára. Abból tehát, hogy valaki aránylag egyszerű kísérő körülmények közt sem tudta megmondani előre, hogy bizonyos cselekvéséből milyen következmény fog ráháramlani, amit pedig minden átlag ember előre látott volna, nagyfokú tapasztalatlanságra kell következtetnünk, hacsak nem gyengeelméi ű az illető. És semmiesetre sem tekinthető ez alapon tapasztaltnak pl. az a lány, akinek vannak ugyan némi ismeretei, a sajátmaga helyzetét azonban az adottságokkal és következményeikkel kapcsolatosan előre megítélni nem: képes. A nő életének bizonyára legfontosabb mozzanata és célja pl.: a férjhezmenés. Előbbi okfejtés alapján tapasztalatlannak tartandó tehát az a lány, aki életviszonyainál fogva nem tudhatja kellőképein elbírálni, hogy egy neki tett házassági ígéret komoly-e, ill. beváltható-e, bár egész bizonyosan sokat hallott már a házasságról s magával kapcsolatosan is sokat gondolt rá. Vagy tovább menve, bizonyára minden lánynak megvannak a nemi élet következményeire vonatkozó többé-kevésbbé megfelelő vagy akár egészen pontos ismertei, ez a körülmény azonban egyáltalán nem bizonyíték arra, hogy a sajátmaga helyzetét megítélni a viszony következményeinek bekövetkezte esetére, hogy pl. az állását fogja veszíteni, vagy hogy egyéb súlyos anyagi és erkölcsi hátrányokat kell majd elszenvednie, minden lány képes volna. Mikor a tapasztalatlanság Telkiismeretes megvizsgálásának számos apró tényezőiről szólok, nem azt kívánom ezzel mondani, hogy min25