Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám - A nő tisztességessége és tapasztalatlansága

Az érintetlenség kérdéséről szólva, a társadalomra vonatkozó előbbi észrevételek esetleges félreérthetőségének elkerülése céljából megemlítem még, hogy bármely társadalmi osztályhoz tartozó lány érintetlenségéről legyen is szó a bíróság előtt, az mindenkor azonos elvek alapján nyugvó megítélés szerint kerül elbírálásra. Ennek a hatályos védelmet biztosító és az egyenlő elbánás elvét is érvényesítő felfogásnak a következménye pl., hogy a legalsó társadalmi osztályhoz tartozó lány esetében sem lehetséges olyan megállapítás, mely szerint az érintetlenség elvesztése ezt a lányt a társadalmi helyzetének megfelelő elhelyezkedésében, ill. férjhezmenésében nem korlátozná. Nem jelenti ez viszont azt, hogy ez a szűkös viszonyok között élő lány öszszegszerüleg is egy felsőbb társadalmi osztályhoz tartozó lány indokolt kártalanításának megfelelő igényt támaszthatna, mert hiszen minden sérelem viszonylagos, vagyis ugyanazon sérelem következtében! beállott ugyanazon természetű károsodás is eltérő mérvű s éppen az egyenlő elbánás elve az, melyen az összegszerűleg is egyező kártalanítás megítélése révén sérelem esnék. * * * A tapasztalatlanság, a tapasztailatok hiánya. Tapasztalatok alatt azonban nemcsak a nemi élet körül szerezhető ismereteket kell érteni, hanem az általános élettapasztalatokat is. Mindnyájan szerzünk folyton bizonyos képeket, érzékeink tudósítanak bennünket sokmindenről, a tapasztalat maga azonban nemcsak az ismeretek halmazától, hanem az észlelő egyén értelmi készségétől is függ. A megfigyelések és értesülések összekapcsolása, okszerű formálása, elemzése, értelmezése, stb. maga ugyan a valóságban nem tapasztalat, ez esetben azonban, mikor egy nő tapasztaltságáról beszélünk, minden bizonnyal a tapasztaláshoz tartozónak veendő. Mint ahhoz tartozónak tartja általában a köztudat is. A tapasztaláshoz ilyenformán, vagyis a tapasztalat adathalmazának helyes feldolgozásához nagy gyakorlat, óvatosság, iskolázott ítélőképesség szükséges. Helyesen, tehát igazán tapasztalni csak az tud, aki ezekkel a szükséges feltételekkel rendelkezik. A feltételek megszerzése, ill. birtoklása azonban csupán > eredője lehet azoknak a hatásoknak, melyeknek kiváltói, mint fontos tényezők szerepelnek az egyén életkörülményei közt. Vagyoni viszony, anyagi eszközök hiányából eredő iskolázatlanság, a szülői nevelés hiánya és sok más az egyénen belül és kivül fekvő ok, ezek a tényezők, melyek szükségszerűen mérlegelés tárgyai kell hogy legyenek adott esetben annak a megítélésénél, hogy vájjon birtokában van-e a nő azon képességeknek, melyek őt a helyes tapasztalatszerzésre elkalmassá tehetik. A tapasztalatszerzéshez továbá épp oly fontos a kellő alkalom, mint a gondos lelki előkészület. Nagy városban, vagy általában városban élő lány természetesen többet lát, mint aki falun, tanyán él. < Viszont pl. a nemi élet egyes jelenségeit falun a lány gyakran többször észlelheti, mint a városban — az állattenyésztéssel kapcsolatosan, aminek gyakran aktív intézője. Különösen tekintetbe veendő e szempontból a lány éleviszonyaira leginkább kiható közvetlen környezet. Ki nem elégítő ér24