Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 7-8. szám - Az elcsábított neméről és családi állapotáról

hogy még a szélütött kanonok is előlép a gradualis promotio elve alapján. Idegen kanonoknak más káptalannál megüresedett helyre való kinevezése azonban mindig nagy nehézségekbe ütközött! és királyaink elzárkóznak ilyen kérések teljesítése elől. A király érvényesítette továbbá kegyúúri jogait új egyházmegyék alapításával is, amint ezt az egri püspökségnek 1802-ben, illetve 1803ban érsekséggé való szervezésekor és az ugyanakkor kassai és szatmárnémeti püspökségnek újonnan való felállítása, valamint a; szepesi és rozsnyói püspökségeknek az egri metropolita alá való helyezése alkalmával láthattuk. Az egyházi fegyelem erősítésének gondolata és a magyar klérussal szemben való tisztelet birta rá a királyt az érsekség szervezésére és püspökségek szaporítására. Az egri püspökség felosztása, illetve érsekséggé való emelése azonban még pápai megerősítést is kívánt, melyet a király utóbb, 1804-ben, meg is szerzett. A tanulmány második része ismerteti azon elveket, amelyek a királyi kegyúri jog gyakorlásánál a forradalomtól a kiegyezésig érvényesültek. A javaslattétel főpapi székek betöltésénél ezentúl, a kormányzószékek helyett, a magyar kultuszminisztérium jogkörébe ment át s a pápai megerősítést a magyar külügyminisztérium eszközölte ki. Érdekesen és drámai erővel tárgyalja szerző a magyar királytól még 1848 június 25-én esztergomi érsekprímássá kinevezett szatmári püspöknek Hám Józsefnek, az egri érsekké kinevezett csanádi püspöknek, Lonovics Józsefnek, továbbá Jekelfalussy Vince szepesi és Horváth Mihály csanádi püspököknek tragikus helyzetét. A kinevezés után a pápa megerősítése, praeconisatiója, formahiba miatt, nem történt meg, utóbb pedig Schwarzenberg herceg osztrák miniszterelnök és Windischgrátz herceg főparancsnok már megakadályozták azt, mivel e főpapok, kik Kossuth Lajos bizalmasai voltak, pásztorleveleikben a katholikusokat a haza védelmére szólították fel. Ferenc József magáévá tette Bach tanácsát és mivel a praesentatio még nem következett be, lemondásra szólította fel az érsekprímást, érseket és püspököket. A bécsi nuncius tiltakozást jelentett be s különösen Lonovicsnak egri érsekségétől, illetve csanádi püspökségétől való megfosztása és Lemeny János fogarasi püspöknek haditörvényszék elé való állítása és felfüggesztése váltott ki nagyobb hullámokat a bécsi nunciaturaj és a szentszék részéről. Ugyancsak érdekfeszítően tárgyalja szerző, hogy az abszolutizmus korában (1849l-1867) milyen eljárás mellett történt a főpapi székek betöltése. A püspöki székek betöltésére döntő befolyást gyakoroltak a kerületi főnökök, akik a püspökjelöltek politikai megbízhatóságáról tettek jelentést. Külön fejezetben foglalkozik a szerző az 1855--ben megkötött konkordátum jogi következményeivel, amely konkordátum a királyi kegyúri jog megcsonkítását eredményezte. Érdekesen fejtegeti továbbá Róma törekvését, mely 1858-ban sikerrel járt és a szentszék elérte azt, hogy a nominatio, azaz praesentatio előtt a kultuszminiszter a külügy171