Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A gazdasági cselédek szolgálati ideje. (Az 1935.II.tc.kapcsán.)

Ilyenkor a kérdés mindkét esetben az — a megoldás is ezért mindkét esetben azonos lesz — hogy a munkaváltozás valóban megváltoztat jaj-e a szolgálati szerződés csoport jellegét vagy sem és ezek alapján tehát az új csoportnak megfelelő végződési határidő nyer-e alkalmazást vagy pedig a régi csoporté. A kérdést úgyis feltehetjük, hogy általában a szerződésiben vállalt munka vagy a ténylegesen végzett munka szabja meg a végződési határidőt. * * * Ily irányban seholsem találunk pozitív rendelkezést. De erre vonatkozóan az 1935:11.. tc. 3. §-ának szövegéből, ahol a kétféle különös gazdasági cselédszerződés végződési határidejének az általános szabálytól eltérő rendezése történt, sem vonhatunk következtetést. Mert igaz ugyan, hogy a szöveg az egyik különös szerződésre vonatkozóan úgy hangzik, hogy „juhász (juhászbojtár) tennivalóinak ellátására irányuló éves cselédszerzödésre az 1. §. rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, hogy szolgálati idejük szeptember hó 30. napján . . ." míg a másik esetben oly módon fejezi ki magát, hogy „szőlő vagy kertgazdaságban (dohánykertészetben) alkalmazott gazdasági cseléd éves szerződésére pedig úgy, hogy a szolgálati idő december hó 31. napján végződik." És így abból, hogy az egyik helyen a meghatározott munkakörre, amelyre a különös határidő vonatkozik, kifejezetten az „alkalmazott cseléd" kitételt találjuk, míg a másik esetben a szöveg csak a meghatározott munka „ellátására irányuló" szerződésről szól — figyelemmel erre a különböző kifejezés használatra — azt a következtetést is vonhatnánk, hogy az egyik esetben a ténylegesen végzett munka, a másik esetben pedig már a vállalt munka határozza meg a végződési határidőt. Annak azonban, hogy az egyik szerződésnél az egyik, a másiknál a másik módszer szerint történjen a kiszámítás, az ebből eredő további komplikációktól eltekintve is* semmi értelme sem volna. Ez a kérdés nyilván az összes szerződésre vonatkozóan csak egyöntetű elv alapján oldható meg. A törvény szövegében előforduló kétféle kifejezésmód ezért nyilvánvalóan nem a végződési határidő konkrét megállapítására vonatkozó jogi különbség jelzésére szolgált, hanem csupán nyelvtechnikai, kifejezésbeli könnyebbség szempontjából történt a fogalmazás különböző módon a két esetben és így ennek a kifejezésbeli különbA felvetett kérdés helyes megoldásánál nézetünk szerint megint csak abból a tételből kell kiindulnunk — mint ahogy azt fentebb az éves mindenes gazdasági cselédszerződéseknél is tettük — mely szeségnek nem kell jogi jelentőséget és célzatot tulajdonítani, rint a gazdasági cseléd más munka végzésére, mint amelyre szerződésileg vállalkozott, nem kötelezhető. Ebből a tételből ugyanis logikusan következik az, hogy amennyiben a gazdasági cseléd mégis más munkát végezne, mint amelyre szer124