Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

gyűlés (Bundestag) nem képes azonnal ilyen ügyekben határozni, akkor a kormánynak felelőssége alatt joga van az állami szükségjog alapján törvény változtató rendelet kibocsátására, de azt nyomban be kell jelentenie a Bundestag-mik. s ha az utóbbi a szokásos kvalifikált többséggel ellene szavaz, akkor a kormány köteles az említett szükségrendeletet haladéktalanul hatályon kívül helyezni. Ugyancsak a szükségjog ad alapot arra is, hogyha az államot, vagy annak egy részét közvetlen veszély fenyegeti, de sem a Bundestag, sem a minisztérium adott viszonyok közt nem tud intézkedni, akkor az államfőnek joga van a kormány javaslatára, de úgy annak, mint saját magának a felelősségével szükségrendeletet kibocsátani, amelyet a kormány ellenjegyez. Az ilyen elnöki rendelet sem az államformát nem érintheti, sem a szövetségi bíróság hatáskörét meg nem szüntetheti, sem egyáltalában bírói ítéleteket nem érinthet. Mielőtt lalkotmányismertetésünket befej eznők, néhány szóval kr kell térni arra is, hogy egy, ugyancsak 1934 május 1-én kibocsátott törvény különleges intézkedéseket tartalmaz a fentebb már említett úgynevezett hazafias front (Vaterlandische Front) tárgyában. Tudnunk kell ugyanis, hogy az osztrák társadalom már régebben különböző fegyveres alakulatokba tömörült a maga állam jogi felfogásának a védelmére s a szociáldemokrata párt támogatására létrejött védőszövetség (Schutzbund) az 1934. febr. események után fel lett oszlatva, ellenben a konzervatív irányú VaterULndísche Front a jelenlegi kormányrendszer támogatása érdekében különleges közjogi helyzetet nyert. Ennek a lényege az, hogy az ebbe a szervezetbe tömörült természeti és jogi személyek együttessége egy tekintélyelvi (autoritarius) alapon működő, közjogi testületet alkot, melynek hivatás az osztrák állameszme védelme. Ez az állameszme az önálló, keresztény, német és hivatásbeli rendek alapján felépült Ausztria szövetséges állam szolgálata, mely a szervezet jelenlegi vezetőjének, vagy pedig az általa kijelölt utódnak az irányítása alatt áll. A vezetőnek (Führer) tanácskozó testületek állnak a szolgálatára, melyeknek a tagjait ő hívja meg. A hazafias front tagjai az állami szervekben (Bundestag stb.) csak a vezető engedélyével vállalhatnak megbízatást. A front tagjai látható jelvényt hordanak és névjegyzékük minden évben kétszer közszemlére teendő. Az állami, tartományi és községi hatóságok a hozzájuk a hazafias fronttól beérkező beadványokat kötelesek tárgyalás alá venni. A Vaterlandische Front tagjainak a száma egy hivatalos közlés szerint 1935 tavaszán kereken 1 millió 700 ezer volt, ami tekintettel Ausztria lakosságának (kereken 6 és félmillió) összlétszámára, azt mutatja, hogy a lakosság legnagyobb része be van szervezve ebbe a testületbe. Jellegzetes mozzanat egyébként, hogy 1935 április 28-án egy, ,Mődling városban lefolyt ülésen maga S'chuschnigg kancellár hangsúlyozta a Vaterlandische Front ú. n. totalitását, vagyis az egész államéletre kiható jellegét és szó szerint ezt mondta: Keine österreich-Politik, ausser der Vaterlandischen Front és megfogadta, hogy azt híven követi. A Vater110