Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

szervvel, a Bundestag-gal szemben, mert a törvény úgy intézkedik, hogy jelentést adhat erről, tehát ez a joga fakultatív. Uj intézkedés az, hogy a húszezer lakosnál többel bíró községek, valamint az azok által kezelt alapítványok és intézetek pénzügyi ellenőrzését is az állami számszék gyakorolja, ami kétségkívül a centralisztikus államszerkezet jelentős kiterjesztése. Ugyanezt célozza az is, hogy az ilyen nagyobb községek zárószámadásaikat minden évben kötelesek az állami számszékhez beterjeszteni, amely utóbbi még a helyszínen is megvizsgálhatja a pénzügyi kezelést. Ugyanezen az elvi alapon áll az alkotmány ama rendelkezése is, hogy a .számszék a társadalombiztosítás és a közjogi testületek pénzügyi ellenőrzésére is adott esetben jogot nyer. Nagy vonásokban foglalkoznunk kell a szövetségi bíróság (BuMdesgerichtshof) intézményével is, amelynek a hivatása a törvényhozás alkotmányszerűségének és a közigazgatás törvényszerűségének a biztosítása. Mielőtt ez a bíróság az új alkotmány rendelkezése alapján létesült volna, megvolt a közigazgatási bíróság (Verwaltungsgerichtshof) és az alkotmánybíróság (Verfassungsgerichtshof); az előbbi a közigazgatás törvényszerűségének az ellenőrzésére szolgált, az utóbbi pedig a törvényhozás és a közigazgatás alkotmányszerü működését ellenőrizte. Most e kettő helyébe állították fel az említett Bundesgerichtshof-ot, melynek székhelye Bécs és olyankor, ha nem közigazgatási, hanem alkotmányjogi ügyekben intézkedik, rendes bíráin kívül négy, nem hivatásos bírót is be kell vonni az illető tanács munkájába. Egyébként a szövetségi bíróság, mint a közigazgatási és bírói hatóságok között felmerült hatásköri viták felett döntő legfőbb fórum is működik. Legfontosabb teendője az, hogy valamely szövetségi, vagy tartományi törvény alkotmányszerüsége felett döntsön. A vonatkozó kérelmet a tartományi törvényekre nézve előterjesztheti a minisztérium, a tartományi kormány pedig az állami törvényekre nézve; javaslatot tehet aztán a legfelsőbb bíróság s végül bizonyos esetekben hivatalból is intézkedhetik a szövetségi bíróság. A bíróságnak joga van valamely törvényt alkotmány ellenesnek deklarálni s ha ez a határozata közhírré lett téve, akkor legfeljebb hat hónap múlva az a törvény hatályát veszti. A szövetségi bíróság elnökét és tagjait a köztársaság elnöke a minisztérium javas'atára nevezi ki. Csak ciánok nevezhetők ki, akik jogi képesítéssel bírnak és már legalább tíz év óta ilyen minősítésű állásban vannak. A bíráknak legalább egyharmada bírói képesítéssel rendelkezik és legalább egynegyede a tartományi kormányzatok tisztviselőiből veendő. Fentebb mondottuk, hogy fontos alkotmányjogi döntések esetén a bíróságnak négy, nem hivatásos tagja is van, ezeket a köztársaság elnöke az államtanács, illetve a tartományi tanácsok hármas jelölése alapján nevezi ki. Valamely törvény felfüggesztéséhez a szavazatok kétharmada szükséges. Az alkotmánytörvény különálló fejezetben intézkedik a szükségrendelet jogáról, amelynek alapvető lényege a következőkben foglalható össze. Ha a közbiztonság fenntartása, állampénzügyi érdekek, vagy fontos gazdasági szempontok ezt megokolttá teszik és a szövetségi 109