Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

Már rámutattunk arra, hogy egészen önálló helyzete van a szövetséges állam fővárosának, Bécsnek, amely úgynevezett bundesunmittelbare Stadt, tehát a szövetséges államnak közvetlenül alárendelt közjogi közület. A köztarsasági előző alkotmányok értelmében Bécs önálló tartomány volt, úgyhogy a bécsi városi képviselőtestületet a tartománygyűlés, a polgármester pedig a tartományfőnök szerepét töltötte be. Minthogy azonban 1934 február 16-án a minisztérium a szociáldemokrata-párt mindenféle ténykedését betiltotta és Bécs város képviselőtestületéntek a többségét ez a párt alkotta, így feloszlatták a képviselőtestületet és annak a munkakörét a kormány által kinevezett szövetségi biztosra (Bwndeskommissar) ruházták át. 1934 március 31-én aztán új városi szabályzat lépett életbe, amelynek értelmében az addigi szövetségi biztost a kancellár Bécs város polgármesterévé nevezte ki. A városi hatóságok: elsősorban a polgármester, aztán annak helyettese, az alpolgármester; intézkedő testületének az elnevezése pedig: bécsi polgárság (Wiener Bürgerschaft). A főváros kerületekre oszlik a megfelelő tisztviselőkkel, míg a közigazgatást a tanács (Magistrat) végzi. A jelenlegi polgármester a hivatalát a kancellár kinevezése alapján nyerte el, de az alkotmánytörvény úgy intézkedik, hogy őt a Bürgerschaft hármas jelölése alapján a szövetségi elnök nevezi ki, azonban fel is mentheti állásától s ezt megtenni köteles is az esetben, ha a Bürgerschaft a szokásos kvalifikált többségi határozattal azt így kívánja. A polgármester a szövetségi elnök kezébe teszi le a hivatali esküt. A Bürgerschaft, mint közjogi testület összeállítása hasonló a már ismételten hivatkozott s a különböző foglalkozási ágak figyelembe vételével megalkotott testületekhez. Bécs város említett képviselőtestülete, a Bürgerschaft törvényeket is hozhat a maga hatáskörében, illetve területére nézve és ezt a polgármester erősíti meg, itt tehát nem szükséges a kormány hozzájárulása. Az 1934-iki alkotmánylevél önálló fejezetben tárgyalja az állam számviteli ellenőrzésének a kérdését is, tehát azt, amit nálunk az állami számvevőszék végez. Ez a hatóság arra van hivatva, hogy a kormány pénzügyi gazdálkodását ellenőrizze és ép azért mindenütt fontos alkotmánybiztosítéknak tekintik azt, hogy ez a főhatóság a mindenkori kormánytól független legyen. Az osztrák számszék (Reclinüngshof) úgy az egész államra, mint a tartományokra vonatkozólag is végzi az ellenőrzést. Elnökét a szövetséges állam elnöke nevezi ki és ehhez sem kormányjavaslat, sem miniszteri ellenjegyzés nem szükséges, ami újból a prezidiális jogkör nagy kiterjesztését bizonyítja. A számszék elnöke a köztársasági elnök kezébe teszi le a hivatali esküt. Ami pedig felelősségre vonását illeti, az épúgy van szabályozva, mint a minisztereké. Hivatali felmentésére javaslatot tehet a szövetségi gyűlés (Bundestag) és érdemes a megemlítésre az is, hogy a számszék elnökének az állása önként megszűnik arra nézve, aki e hivatal betoitése alatt 70. életévét elérte. Végül megjegyezzük, hogy a számszék tisztviselőit a szövetség elnöke nevezi ki, a számszéki elnök ellenjegyzésével. A számszék egyébként nincsen jelentéstételre kötelezve a törvényhozó. 108