Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

hozó szövetséggyűléstől megkülönböztessük, ezt a kifejezést találtuk legalkalmasabbnak a Bundesversammlung fordítására, figyelemmel arra, hogy a magyar közjog a törvényhozás mindkét házát magában foglaló testületre is, amikor tehát az összes legislatív szervek együttesen tanácskoznak, illetve határoznak, pl. a koronaőrválasztásnál, szintén az elegyes ülés terminus technicusát használja. A Bundesversammlung pedig nem egyéb, mint az államtanács, a kulturális tanács, a gazdasági tanács és a tartományi tanács tagjainak nyilvános, együttes ülésen történő egybejövétele, melynek a hatáskörébe tartozik a köztársaság elnökének a választására nézve a hármas jelölés megejtése — magát az elnökválasztást, mint már fentebb említettük, a polgármesterek grémiuma ejti meg — aztán a már megválasztott elnöktől az eskü kivétele, továbbá határozathozatal a hadüzenet tárgyában, valamint a köztár sasági elnök jogi (tehát büntetőjogi, vágy egyéb, esetleges közigazgatási cselekményekért tartozó) felelősségre vonása. A Bundesversammlung tehát előkelő közjogokat gyakorló testület, összehívását a köztársasági elnök eszközli és elnöke a szövetségi gyűlés (Bundestag) elnöke. Határozatait a kancellár ellen jegyzi. A köztársaság elnökének a felelősségre vonása szempontjából megemlítendő, hogy az erre vonatkozó indítványt a szövetségi gyűlés (Bundestag) teszi meg és ha ily határozat hozatott, akkor a kancellár köteles a szövetségi elegyes ülést (Bundesversammlung) azonnal összehívni. Az összes előkészítő és határozó testületek határozatképességére nézve az a szabály, hogy mindegyik tanácsnál tagjainak legalább egyharmada kell, hogy jelen legyen és ezeknek az abszolút többsége dönt. A szövetségi gyűlés (Bundestag) ülésén, ha alkotmánytörvény, vagy államszerződés felett határoz, kell, hogy összes tagjainak legalább a fele jelen legyen és ezeknek a kétharmad többsége határoz a vonatkozó javaslat felett. A Bundestag és a Bundesversammlung ülései nyilvánosak, de a nyilvánosság ki is zárható. Az előkészítő szervek ülései nem nyilvánosak. Az államtanács elnöke a Bundestagnak is elnöke. Nagyjelentőségű az új alkotmány ama szakasza, amely a törvényalkotással kapcsolatban a népszavazás (Volksabstimmung) lehetőségéről rendelkezik. Ennek az esete az, ha a Bundestag elutasított egy törvényjavaslatot s a kormány magának a választó közönségnek a döntését kívánja e tárgyban az államfő által elrendelendő népszavazás útján provokálni. Magától értődőnek kell tekintenünk, hogy a kormány ezzel a jogával csak nagyon kivételes esetekben él, egyrészt a népszavazási eljárás költséges volta, másrészt és különösen amiatt, mert hiszen alárendelt jelentőségű javaslatok miatt egyetlen kormány sem fog ehhez az ultima ratio-hoz fordulni. Azonban maga a törvényhozó gyűlés, a Bundestag is kérdést vethet fel valamely elvi jelentőségű ügyben leendő döntés végett a népnek, de magát a népszavazást ilyenkor a kormány rendeli el. Szavazásra jogosult ilyenkor Ausztria minden olyan polgára, aki 24-ik életévét befejezte és szavazati joga gyakorla104