Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

A mai Ausztria kialakulása és 1934*iki alkotmánya Még a világháború előtt, 1913-ban írtam meg önálló munkában az akkori Ausztria alkotmányjogának a kézikönyvét,1) az egyetlen, magyar nyelven megjelent ilyen tárgyú művet, melynek a megalkotásánál az a cél vezetett, hogy a magyar művelt közönség jól ismerje meg annak az államnak a közjogi berendezkedését, mellyel akkor egy uralkodó alatt élt s amellyel bizonyos fokig közjogi kötelékben is volt. Érdekes, hogy az egymás belső jogi viszonyainak az ismeretét illetően az osztrákok akkor előnyben voltak velünk, magyarokkal szemben, mert az ő közjogi íróik és jogi oktatási szervezeteik abból a szempontból indultak ki, hogy a Monarchia — vagy amint ők ezt, ellentétben a mi álláspontunkkal, nevezték: a Birodalom — közjogi egységet alkot, tehát nekik érdekük, sőt kötelességük, hogy annak minden részét, vagyis Magyarországot is, ismerjék. Mi magyarok ellenben az általunk vallott közjogi álláspontra támaszkodva, mely szerint Magyarország önálló és független állam, mely Ausztriával nem alkot birodalmi közösséget, az osztrák állami szerkezetet ' egyáltalában nem tanítottuk, mert Ausztriát olybá tekintettük, mint bármely más idegen államot és csupán az osztrák-magyar közös ügyek tárgyalásának a során mondtunk el Ausztriáról annyit, amennyi a tárgy ismeretéhez nélkülözhetetlenül szükséges volt. Ez ellentétes felfogásnak aztán az lett a következménye, hogy a közéletben, különösen pedig a parlamenti működésben, az osztrák intelligencia — természetesen az ő szemüvegén keresztül — Magyarország közjogi berendezéséről tájékozva volt, míg a magyar politikusok legnagyobb része Ausztria államjogi életét s így az ebből folyó sok speciális politikai irányzatot és megítélést egyáltalában nem ismerte. Nos, ezen a szembeszökő ellentéten, vagy hiányon óhajtottam akkor segíteni, mikor a magyar közönség számára, még mint a közjognak a kassai kir. állami Jogakadémián működő professzora, megírtam jelzett osztrák közjogi kézikönyvemet. Sőt tovább mentem. A most kifejtett érveléssel Jog- és Államtudományi Karunk útján előterjesztést tettem akkor a vallás- és közoktatásügyi miniszternek is, hogy az oszt*) Dr. Eöttevényi Nagy Olivér: Osztrák közjog. Budapest. Hornyánszky. 1913. 89