Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 2. r.

1.6 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (60) Említésre méltó, hogy a szovjet újrafelvételi el­járásban nem csak a felek, de a legfelsőbb bíróság elnöke, a köztársaság államügyésze, valamint a ke­rületi (tartományi) bíróság elnöke és a kerületi (tar­tományi) ügyész is jogosult az eljárás folyamatba­tételére. Az újrafelvételi eljárást egy hónapon belül kell megindítani attól az időponttól számítva, amikor az újrafelvételi ok a fél tudomására jutott. 11 A felügyeleti eljárás. A szovjet polg. perjog egyik feltűnő specialitása, hogy a jogerős ítélet nem jelenti feltétlenül az eljárás befejezését. A szovjet perben van egy sajátságos in­tézmény, az ú. n. felügyeleti eljárás, amely útján a már jogerős ítéletet fel lehet oldani, vagy meg lehet változtatni. Vagyis ez az intézmény a szovjet per jog­orvoslati hierarchiájában, mint rendkívüli jogorvos­lati fokozat jön tekintetbe. — A szovjet jogászok en­nek a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak az intézmé­nyesítésére indokul elsősorban a szovjetbíró hiányos jogi képesítése folytán a döntésekben előálló hibák korrigálásának eszközét (lehetőségét) hozzák fel.29) A célja ennek az eljárásnak, hogy az állam és a dol­gozó tömegek érdekeit védelmezze és egyúttal műkö­dése a szovjet bíróságoknak tanulságul szolgáljon. Vagyis az egyes döntések korrigálása csak mellék­célként jön tekintetbe.30) A felügyeleti eljárás az iratoknak a felügyeleti fokozat által történő bekéréséből és a jogerős ítélet­nek mégegyszeri felülbírálásából áll. Változatos tör­téneti fejlődés ptán az 1929. évi nov. 20-iki novella értelmében (Tt. 815. sz.) az egyedüli felügyeleti in­stancia a legfelsőbb bíróság semmítő tanácsa te­kintet nélkül arra, hogy a jogerős ítéletet milyen bí­róság hozta. Az akták bekérésének joga megilleti: az igazság­ügyi népbiztost, a köztársaság államügyészét és a legfelsőbb bíróság elnökét az összes polgári ítéletek­re vonatkozóan azok kivételével, amelyeket a legfel­sőbb bíróság valamelyik tanácsa hozott; a tartomá­nyi (kerületi) államügyészt a tartományba hozott Ösz­szes ítéletekre, valamint a tartományi (kerületi) bí­róság elnökét, ha a hivatalos ténykedése során alkal­milag a vezetése alatt álló bíróságoknak olyan ítéle­tére talál, amelyet a felügyeleti eljárás alá vonni szükségesnek tart.31) Amennyiben a felügyeleti eljárás alá magának a legfelsőbb bíróságnak valamely jogerős ítéletét kel­lene vonni, abban az esetben az eljárás megindítását a legfelsőbb bíróság elnökének, a köztársaság állam­ügyészének, vagy ezek helyetteseinek van joga kez­deményezni. (Vagyis az igazságügyi népbiztosnak nincs!) Ilyen esetekben a legfelsőbb bíróság plénuma dönt. Továbbá a Szovjetunió államügyészének joga van a felügyeleti eljárás folyamatba helyezését indít­29) A szovjet bírói tiszts% elnyerésére u. i. elegendő már néhány évnek valamely közhivatalnoki vagy pedig felelős po­litikai állásban való eltöltése minden előzetes szakképzettség nédkül. 30) Az igazságügyi népbiztosság utasítása (1928 ápr. 21. 51. szám). A szovjet igazságszolg. hetilapjának 17. száma. 31) Eminek az intézménynek az ismertetésénél is termé­szetesen, az OSzFSzK állami berendezései vétetnek alapul. ványozni a vonatkozó tagállam ügyészénél, ha az Unió törvényhozásának sérelme, vagy valamely tag­állam érdekeinek a megsértése látszik fennforogni. Az iratok minden esetben a legfelsőbb bíróság semmítő tanácsához kerülnek. Ilyen esetekben a leg­felsőbb bíróság semmítő tanácsa a jogerős ítéletet feloldhatja, vagy megváltoztathatja és adott esetben az ügyet új eljárás végett valamely alsó bírósághoz visszautasíthatja, ha megállapítható, hogy az íté­letben az érvényben levő törvények, vagy a munkás és paraszt köztársaság, ül. a dolgozó tömegek érdekei igen lényeges, nyilvánvaló sérelmet szenvedtek. Az államügyészségnek a tartományi (kerületi) ügyészséggel bezárólag az ítélet jogerőre emelkedé­sétől számított három hónapig van joga a felügyeleti eljárás megindítására. A kerületi (tartományi) bí­róság elnökének ez a joga hat hónapra terjed. Míg a köztársaság államügyésze és a legfelsőbb bíróság elnöke e tekintetben határidőhöz nincsen kötve, úgy, hogy a három évi általános elévülési határidőn belül a jogerős ítéletek a felügyeleti eljárás útján még min­dig felülbírálhatok. Kétségtelen tehát, hogy a félnek magának nincs joga a felügyeleti eljárás megindítására. A gyakorlat azonban mégis úgy hozta magával, hogy azt, mikép az eljárás kezdeményezése megtörténjék, a fél szokta kérelmezni valamely az eljárás kezdeményezésére jo­gosított szervnél, akár írásban, akár személyesen. Épp ezért az igazságügyi népbiztosság e célból egy külön panasz-osztályt állított fel; ugyancsak kötelesek fo­gadni az ilyen törekvésű feleket az eljárás megindí­tására jogosult többi hatósági, iH. bírósági közegek is. Azonban az igazságügyi népbiztosság 1930. évi jan. 7-iki körrendelete értelmében jogerős népbíró­sági ítéletek felügyeleti úton történő felülbírálása tárgyában a legmagasabb hatóság, amelyhez a felek fordulhatnak, a kerületi (tartományi) államügyész­ség. (A szovjet igazságszolgáltatás 1930. évi 3. szá­ma. 32. o.)32) Kritikai összefoglalás. A Szovjetunió polgári perjogának általánosság­ban való ismertetése után szüksége mutatkozik a mai orosz perjogi rendszerben kibontakozó alapelvek rö­vid kritikai összefoglalásának. Különösképen rá kell mutatni azokra az eljárási szabályokra és perjogi in­tézményekre, amelyek a világ irányadó tényezőként mutatkozó modern államainak perrendtartásaitól el­térnek, tehát amelyek a szovjet polg. perjog speciali­tásaiként jelentkeznek. Ennek kapcsán azonban elke­rülhetetlennek látszik leszögezni azt a körülményt, hogy a fenti értelemben elgondolt összefoglalás egyál­talában nem kíván a szovjet polg. perjog rendszeres kritikája lenni. Nem pedig azért, mert e dolgozat fő­célja nem az összefüggő kritika adása, hanem a szov­jet polgári perjog ismertetése volt; de még azért sem, mert részletes kritika adásába márcsak helyszűke miatt sem lehet bocsátkozni. * A szovjet törvényhozás kedvenc célkitűzése, hogy az eddigiektől egészen eltérőt, teljesen újat és ere. Mi, Újlafclv^i f„a ™«8yel«*ti eljárás ismertetéséhez, felhasznált anyag fokent H. Freund idéizett munkáiból való.

Next

/
Thumbnails
Contents