Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 2. r.

(53) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 9 Nyugatról keletre és északkeletre haladva, a bűnhullám nagyjában növekszik.i Vannak figyelemre méltó kivételek is. De egészben megáll a tétel. Hogy vájjon a műveltségi viszonyok kedvezőbb alakulásának van-é ebben szerepe, azt az arra irányuló ellenőrző vizsgálattal igyekszünk tisztázni, hogy az összes megyék közül milyen a kriminalitás a műveltebbekben és milyen a kevésbbé műveltekben. (A műveltség mértékéül az írni-olvasni tudást állapítván meg. Hogy joggal-é: erre már nem merünk feltétlenül igennel felelni.) Az eredmény a következő: A 12 éven felüliek kriminalitása a műveltebb14) műveletlenebb15) megyékben 1025 1131 Ha a nagyváros közelsége által felettébb befolyásolt Pest vármegyét a műveltebbek sorából leszámítjuk, 967-re száll a műveltebb megyék bűnözési koefficiense. Mégsem mernénk ez alapon föltétlenül az „optimistákhoz" csatlakozni. Egyrészt mert műveltségileg elmaradt megyéket találunk feltűnően alacsony kriminalitással (Szatmár, Bihar, Jásznagykún), másrészt mert a műveltség terén ma már nem is olyan élesek az eltérések, de legfőképpen azért, mert a kriminalitásra ható egyéb nyomós tényezők (gazdasági helyzet, termés, értékesítés, kereset, foglalkozás és osztály-tagosulás stb.) könnyen párhuzamosan haladhatnak a műveltséggel, máskor meg nagyon is ellentétesen. Feltűnik pl., hogy kevéssé művelt és mégis csekély kriminalitást mutató néhány megyében mily alacsony az iparforgalmilag jelentős városok száma és teljesen hiányzik a bányavidékek népe. Viszont az igen jó elemi műveltségű Komárom-Esztergom nagyon rossz bűnözési viszonyokat, de sok bányamunkást, fluktuáló lakost is tüntet fel. Ez a foglalkozás közismert befolyására enged következtetni. Viszont ha pl. városainkat elemezzük ebből a szempontból, nem látjuk megerősítve a tételt, hogy az agrárius lakosság nagy száma bűnözéscsökkentö s az iparforgalom bűnözésnövelő faktor volna. Volt ugyanis az elítéltek száma 100.000 lélekre 100.000 12 éven felülire az ipari jellegű16) 1021 1191 foglalkozásilag vegyes17) 1007 1278 agrárius jellegű thj. városainkban18) 976 1277 (Ismét a viszonyítási alap fontossága!) Az iparforgalmi jellegű városokban még jobb is a helyzet, mint a vegyes vagy őstermelő városokban. Jóllehet még mindig rosszabb, mint a vármegyékben. Hogy a foglalkozás nem éppen döntő, azt jól példázza az egyaránt agrárius Kecskemét és Hódmezővásárhely esete. Amott szertelen nagy a bűnözés, míg Hódmezővásárhelyt egész kedvező az arányszám. Sorrendszámuk: 1. és 32!! (36 közül). Sok más tényezőre 14) Sopron, Vas, Győr-Moson, Komárom-Esztergom, Veszprém, Bc'kés, Tolna, Pestpilis, Fejér, Somogy, Baranya. Zala. (A 12 é. £. lakosságból 96.7—89.3% írni-olvasni tudó.) 15) Nógrád-Hont, Borsod-Gümör, Hajdú, Abauj, Bihar, Csanád-Arad-Torontál, Csongrád, Jászaiagykun, Heves, Zemplén, Bácsbodíog, Szatmáir és Szabolcs. (88.9—78.2% írniolvasni tudó.) 16) Pécs, Győr, Sopron, Baja, Budapest, Miskolc. 17) Székesfehérvár, Szeged, Debrecen. 1S) Hódmezővásárhely, Kecskemét. kell gyanakodnunk: a lakosság társadalmi rétegeződésére, a kereseti viszonyok fluktuálására, a fejlődés ütemére; talán anthropologiai (rassz), átöröklési tényezők is megbújnak e feltűnő ellentét mögött. III. Milyen a változás a múlthoz mérten? Az ország integer törvényhatóságaiban (Szabolcsot és Csongrádot is ide értve) az 1909—1913-as évek átlagában 857-es koefficiens jelezte a bűnözés arányát 100-000 12 éven felülire. (33.351 elítélt 3,892.277 12 éven felüli egyénre.) Ezen a területen ma a kriminalitás 1.116! (53.384, 111. 4,784.146). Az emelkedés aggasztó: 30 %-os! Ha figyelembe vesszük, hogy a kriminalitásban kevéssé részesedő öregek képviselete ma sokkal nagyobb, mint 20 évvel ezelőtt és ha azt sem felejtjük, hogy a kisebb bűnözési hányadossal rendelkező nők arányszáma is nagyobb a felnőtt népességben, mint régebben, akkor e romlásnak még nagyobb jelentőséget fogunk tulajdonítani. A sok művelődési, emberbaráti és népjóléti befektetést ime mind túlkompenzálta a bűnkeltő erők tömege! Ezek az erők mélyen 1 szunnyadnak. Mesterien csoportosítja és ecseteli ezeket az erőket Laky a háború utáni kriminalitással foglalkozó értékes tanulmianyában.18/a) Mélyre nyúló eszközökkel lehet a közre oly káros hatásukat ellensúlyozni. De kell ellensúlyozni! Az integer törvényhatóságok fenti bűnözése (1116) tehát valamivel túlszárnyalja a mai ország egészének a kriminalitását (1098). Feltéve, hogy a csonkítatlan és megszabdalt törvényhatóságok között a bűnözés mértékében ma észlelhető különbség a múltban is fennállott: a mai Magyarország 1909— 1913 közötti kriminalitását (100.000 12 éves felülire számítva) 8U3-ra lehet becsülnünk.^9) A régi békés időkhöz képest beállott változásokat a következő táblázat tünteti fel: Volt a 100.000 12 éven felülire jutó elítéltek száma 1909-1913 1929-1932 Fejér 815 861 46 Somogy 828 1063 235 Tolna 550 745 195 Veszprém 862 733 — 129 DUNÁNTÚL 763 877 m Békés 711 1072 361 Csongrád 657 1212 55,: Hajdú 1021 1320 299 Jásznagy K. 807 870 63 Pestpilis S. 837 1145 308 Szabolcs 1111 1258 147 ALFÖLD 855 1125 270 Borsod 815 1161 346 Heves 1101 1287 186 ÉSZAK 970 1227 257 Pécs 945 1554 609 Győr 1066 1079 13 Sopron 805 1158 353 Változás °/o-ban 5.6 28.4 35.5 15.0 15.0 50.8 84.5 29.3 7.8 36.8 13.2 31.6 42.4 16.9 26.5 64.4 1.2 43.8 18/a) Laky: Csonka-Magyarország kriminalitása. KenézEmdékköniyv. Bpes.t, 1933. 264. és köv. 1. 19) Sokkal kisebb e quotiens a nagymagyarorsizágiinál (960), de valamivel nagyobb, mint az említett kis dolgozatban — az egyetlen 1922-es év színvonalbeli különbségéből kiinduló — becslésem alapján előállott arányszám (828).