Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 2. r.

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (52) és más efféle járulékokat, amelyek együtt ccaA/2-%%ot tesznek ki, vagyis összesen a fennálló tőketartozás évi cca 5 és %%,-át a hitelezőnél, vagyis a záloglevelek vagy kötvények kibocsátójánál pengőben leteszi, ellene a követelés iránt bírói eljárást indítani nem lehet. A dollár árfolyama tekintetében pedig — amint a fenti jogszabályokból láttuk — különböztetni kell az 1933. évi július hó 16. napja előtt és azt követően lejárt törlesztési részletek dollár árfolyama között. Az 1933. évi július hó! 16. napja előtt lejárt törlesztési részletek dollár árfolyamára a 7600—1933. M. E. sz. rendelet intézkedései nem terjednek ki s így az ezen határidőt megelőzően lejárt törlesztési részletek aranydollár árfolyamon, vagyis egy dollár 5 P 71 fillérrel számítva — helyezendő a hitelezőnél letétbe. Az 1933. évi július hó 16. napját követően lejáró részletek (vagyis a 450—1933. P. M. számú rendelet alapján fizetendő, illetve letétbe helyezendő kamatannuitások és kikötött mellékszolgáltatások: jutalék, kezelési költség stb.) már nem aranydollár árfolyamon, hanem a letétel napját megelőző köznapon, illetőleg amennyiben a letételt közvetlenül megelőző köznapon közzétett árfolyam alacsonyabb, mint a lejárat napját közvetlenül megelőző köznapra megállapított árfolyam, a lejárat napját közvetlenül megelőző köznapon megállapított papirdollArárfolyamon helyezendők a hitelezőnél letétbe. A külföldi pénzértékben meghatározott követeléseknek — így a dollárnak is — pengőösszegre átszámítása tekintetében a Magyar Nemzeti Bank által közzétett áruárfolyam az irányadó. Jelenleg egy dolLárnak pengoosszegre átszámított értéke a Magyar Nemzen Bank ált?.! közzétett árfolyam szerint 3 P 38 f — 3 P 48 fillér. Pl. ha a gazdaadósnaK 1000 dolláros törlesztéses kölcsöntartozása van és tőketartozása egészben fennáll,, tartozására 5% kamatannuitás és cca 3/4% mellékszolgáltatás (jutalék stb.) címén évi 57.50 dollárt köteles letétbe helyezni, még pedig 1933 július 16. napja előtt lejárt törlesztési részletekre aranydollár árfolyamon, vagyis 57.50x5 P 71 fillért, az azt követően lejárt részletekre pedig a Magyar Nemzeti Bank által közzétett papírdollár árfolyamon, vagyis a dollár jelenlegi árfolyamát figyelembe véve 57.50x3 P 38 fillért. így egy 1000 dolláros törlesztéses kölcsönre, 1933 július 16. napja előtt lejárt évi részletekre letétbe helyezendő két részletben - az annuitások esedékessége idején - cca 328 P32 fillér, az 1933 július hó 16. napja után lejárt részletekre pedig cca 194 P 35 fillér. Az effektív valutatartozás, — így a dollártartozás — pengőértékének bírói letétbehelyezése nem teljesítés (Kúria V. I. 3526—1932. sz. ítélete). A letétbehelyezés fizetés jellegével nem bír, így a letétellel esetlegesen felmerülhető károsodás teljes egészében a letevő adóst terheli. így továbbra is biztosítva van a hitelezőnek az a joga, — amennyiben későbbi jogszabályok azt ki nem zárják — hogy a transzferrendelet megszűnte után — a közben esedékessé vált törlesztő részleteket az adóstól a kikötött effektív avanydollárban követelhessék. Miből következően az a joguk is meg van a hitelezőknek •— ettől eltérő rendelkezés hiányában —, hogy az adós által a fentebb ismertetett jogszabályok alapján letétbehelyezett törlesztő részleteket a végleges elszámoláskor aranydollár árfolyam mellett számolják el Ez az álláspont a 6900—1931. M. E. (ú. n. transzfer-rendelet) sz. rend. ama rendelkezéséből vezethető le, hogy az adós az esedékes összegeket a rendelet hatálya alatt pengőben köteles letenni — anélkül azonban, hogy ez a pengőben való letétel a hitelező bármely jogát a rendelet Ivatályának megszűntén túl érintené. Ez a rendelet ugyanis nem végleges, lianem csak átmeneti rendezést kívánt létesíteni s így a letett öszszegek elszámolása és a követelés kiegyenlítése tekintetében nem irányadó. A fenti rendeletekben meghatározott követelések végleges elszámolására a 16.300 —1933. M. E. sz. rend. fentebb ismertetett 4- %-ában foglalt rendelkezés szerint a felek megállapodása, ilyen hiányában a magánjog szabályai irányadók, miből következően a követelés papírárfolyam mellett ki nem egyenlíthető. Erre tekintettel intézkedett a 16.301—1933. M. E. számú rendelet akként, hogy a hitelezőnek aranydollár alapon való sorozást jogát megállapította. A 16.301—1933. M. E. sz. rendelet ugyanis a következőket rendeli: Ha a záloglevelek és kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló követelés aranydollárban vagy a dolrár meghatározott idöpontbeli pénzlábára utalással van meghatározva, vagyonnak vagy vagyontömegnek bírói felosztásánál a sorozandó követelésnek pengőre átszámításában 0.26315789 gramm finom aranyat egy pengővel kell egyenlőnek venni. Ennek a rendelkezésnek az alapján a törlesztéses (dollár-kölcsönök) kölcsönhitelezöjét illető tökekövetelést a sorrendi tárgyaláson 5 P 71 filléres dollárárfolyam mellett kell sorozni. Az 5 P 71 filléres árfolyami érték ügy jön ki, hogy a dollár jelzáloglevelek alapját képező kötelezvények tartalma szerint a kötelezvényben szereplő dollár alatt az Amerikai Egyesült Államokbeli dollár értendő, amely a 15.0463 gramm színaranyat tartalmazó tízdolláros aranyérmének egytizedrésze. így egy aranydollár 15.0463:10 =1.50463 gramm színaranyat tartalmazó aranyérmével. És minthogy a 16.301—1933. M. E. sz. rendelet 1. §-a szerint pedig 0.26315789 gramm finom arany egyenlő egy pengővel, az egy aranydollár értékének megfelelő 1.50463 gramm arany értékét elosztva egy pengővel egyenlő 0.26315789 gram arany értékével, eredményül 5.7176-ot kapunk, vagyis egy aranydollár 5.7176 pengővel egygenlő. (Lásd Kúria Pk. 5317— 1933. határozatát. Jogi Hírlap VIII. évf. 20. szám.) (Folyt, köv.) Jeney Béla dr. Kriminalitásunk alakulása terület szerint (Folytatás.) A kétféle számításmód szerint a város és vidék kriminalitásának a viszonya is módosúl. A városok ugyan a helyes számítási mód szerint is a nagyobb kriminalitás színterei maradnak, de míg az összlakossághoz viszonyított arányszám szerint 29%-al, addig a helyes számítási mód szerint csak 13%-al nagyobb a városok kriminalitása, mint a vidéké. A városok lakosságának a súlya a három országrészben nagyon eltérő s különösen az Alföld az, amelyet Budapest népének nagy tömege erősen terhel. Ezért a nagyobb földrajzi egységek eredményeinek a közlésénél — a hivatalos adatközléstől eltérőleg csak a vármegyei népességre szorítkoztunk.