Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 1. r.

(j9) MISKOLCI tett 36. sz. határozatát megelőzően a 6070—1931. M. E. sz. rendelettel közzétett 1. sz. határozatával 1931 november 19-től kezdődő hatállyal a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után évi 11 és y2%-ban állapította meg. A 450—1932. M. E. sz. rendelettel közzétett 4. sz. határozatával 1932 január 25-től kezdődő hatálylyal a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét — amely addig az 5610—1931. M. E. sz. rend. 6. §-a szerint a tőkének évi 12%-a volt — általában a tőkének évi 11%-ában, a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után pedig évi 10 és y2%-ában állapíttatott meg. A 2230—1932. M. E. sz. rendelettel közzétett határozatával 1932 április 23-tól kezdődő hatállyal a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét általában a tőkének évi 9 és y2%-ában, a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után évi 9%-ban és a 3640— 1932. M. E. sz. rendelettel közzétett 17. sz. határozatával pedig 1932 július 5-töl kezdődő hatállyal a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét általában a tőkének évi 8 és y2%-ában, a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után évi 8%-ban állapította meg. Ezzel kapcsolatban ismertetem az 1923:XXXIX. t. c.-et és az azzal összefüggő rendelkezéseket is. Az 1923.:XXXIX. t. c. szerint: az adós késedelme esetén a kereskedelmi ügyleten, váltón vagy más magánjogi címen alapuló olyan pénztartozás után, amely 1923. évi december hó 16. (a törvény életbelépése) napját követő időpontban jár le, késedelmi kamat helyett kártérítést tartozik fizetni a hitelezőnek. A kártérítés mértéke kétféle: 1. vétkes késedelem esetén: magasabb kártérítés (2. §. 1. bek.), 2. ha pedig az adós késedelme nem volt vétkes, vagy a késedelem ideje alatt a tartozás összegével nem nyerészkedett: mérsékelt kártérítés (2. §. 2. bek.)2) A mérsékelt kártérítésre vonatkozó rendelkezés a kölcsönügyletből származó követelésre nem nyert alkalmazást, ha a szerződést e törvény életbe lépte után kötötték meg. A pénztartozás valorizált összege után csak mérsékelt összegű kártérítés jár, sőt a bíróság ezt is leszállíthatja a törvényes késedelmi kamat mértékéig.*) Az olyan pénztartozás után, amelynek összege a felek közötti szerződésben meghatározott forgalmi cikk, különös valamely termény ára, mint értékmérő után igazodik, csupán mérsékelt kártérítés jár, ez sem jár, ha a szerződés vagy bírói ítélet a késedelmi kamatot a forgalmi cikk (termény) mennyiségében fejezi ki, valamint az aranyra, ezüstre és külföldi pénznemre szóló tartozások esetében. A törvény életbe lépte előtt lejárt tartozások után 3) A Kúria 35. sz. döntvénye szerint: Az 1923:XXX1X. t .c. nem érinti az 1877:VIII. t. c-nek a kamatláb magasságát meghatározó rendelkezéseit. Ehhez képest a bíróság az 1877. évi VIII. t. c. 9. §-a alá, vagy más törvény eltérő rendelkezése alá nem eső pénztartozások után a lejáratig terjedő időre a felek kikötése alapján évi 8%-nál magasabb kamatot nem állapíthat meg. *) Lásd. kir. Kúria 3^- számú polgári jocegvségi döntvényét is. . . 0 GÁSZÉLET 5 is jár késedelmi kártérítés a törrvény életbelépte (1923. december 16.) napjától. A törvény nem nyer alkalmazást a nemzetközi egyezményben és a vasúti üzletszabályzaton alapuló pénztartozásokra, az állam, törvényhatóság, község (város) és ennek intézményeinek (üzemeinek) kölcsöntartozásaira és oly pénztartozásaira, mely' tekintetében a hitelezővel szemben nem kizáróla , magánjogi alanyként jelentkeznek, egyéb pénztartozásuk után is csupán mérsékelt összegű kártérítés jár. A kártérítés mértékét nem a törvény, hanem ennek felhatalmazása alapján a minisztérium rendeletileg állapította meg. Idevonatkozó rendeletek: A 8759—1923. M. E. sz. rend., amely szerint 1923 dec. 16-tól a magasabb kártérítés mértéke: a tökének heti 2 (két) százaléka, a mérsékelt kártérítés: az Állami Jegyintézet által megállapított váltóleszámítolási kamatlábat felével meghaladó százalék, a 8074—1924. M. E. sz. rend., mely szerint 1924évi december hó 10. napjától a magasabb kártérit mértéke: a tőke havi másfél (IV2) százaléka, a mérsékelt kártérítés: a Magyar Nemzeti Bank részéről megállapított váltóleszámítolási kamatlábat kettővel (2) meghaladó százalék. a 4960-1927. M. E. sz. rend., amely szerint 1927 június hó 15. napjától kezdve a magasabb kártérítés mértéke: a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolás kamatlábát néggyel (4) meghaladó százalék, a mérsékelt kártérítésre marad a 8074—1924- M. E. sz. rendelet intézkedése. Az Állami Jegy intézet, illetve Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlábát 1923 december 16-tól évi 18%, 1924 február 20-tól évi 10%, ugyanez év szeptember 18. napjától évi 12 és y2%, 1925. év május 27. napjától évi 11%, ugyanez év május 28. napjától évi 9% és október 22. napjától 7%, 1926. augusztus 26. napjától évi 6%, 1928 október 2. napjától évi 7%, 1929 április 24. napjától évi 8%, ugyanez év november 4. napjától évi 7y2%, 1930 január 25. napjától évi 7%, ugyanezen év február 13. napjától évi 6y2%, március 29. napjától 6%, május 30. napjától 5y2%, 1931 június 16. napjától évi 7%, ugyanez év július 24. napjától évi 9%, szeptember hó 11. napjától évi 8%-ban állapította meg. — (Lásd az Igazsági Közlöny vonatkozó számaiban.) Az Országos Hitelügyi tanács határozatai az 5610—1931. M. E. számú rendelet 7. §-a szerint nem terjednek ki azokra a kamatokra, amelynek kamatlábát külön törvény állapítja meg. így pl. az 1895. évi XXXV. és XXXVI. t. c. szerint a törvényes kamat (vagyis amely a törvény rendelkezése alapján kikötés nélkül jár a hitelezőnek, ilyen pl. a késedelmi kamat, (perkamat) évi 5%,3) az 1876. évi XXVII. t. c. 50-51. §-ai és az 1895. évi XXXVI. t. c. -3. §-a szerint a váltókamat évi 6%, az 1877. évi XX. t. c. 103. §-a szerint a gyám vagy gondnok a saját mulasztása 5) Ha azonban évi 5%-nál magasabb kamat van kikötve, akkor a felek más megállapodásának hiányában nem az 5%, hanem a kikötött kamat mérve irányadó. A fizetendő tőke után évi 5% jár abban az esetben is, ha a kamat fizetése ki vaai ugyan kötve, de a kamat összege vagy mértéke nincsen megállapítva, vailamirnt olyan esetbemi, ha az 5%-n^l magasabb szenződési kamat niinesen írásban kikötve. ( 195. évi XXXV., XXXVI. t. c.)