Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 1. r.

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (48) nincs az az ereje, mint a közokiratnak vagy a közjegyzői okiratnak. Ha a kölcsönszerződésben a kölcsönvevő a felvettnél nagyobb összeg visszafizetésére kötelezte magát, a bíróság csak a valóban felvett tökeösszeget állapítja meg és a kamatot ez után számítja. (8. §.) Annak a, kiszámításában, hogy a kamat a tőkének hány százaléka, nemcsak azt kell számításba venni, amit kifejezetten kamatként jelöltek meg, hanem mindenféle melléktartozást is, amelynek fizetésére az adós a tőkén felül kötelezettséget vállalt; különösen számításba kell venni a kötbért, üzletdíjat, folyósítási, forgalmi jutalékot, folyszámlaköltséget és bármely más néven nevezett melléktartozást is.1) Fizetés teljesítésekor hitelnyújtással üzletszerűen foglalkozó hitelező az adósnak köteles írásbeli elszámolást adni. Pénzintézetek az elszámolás céljára az Országos Hitelügyi Tanács által megállapított mintát kötelesek liasználni. Az adósnak adott elszámolás bélyeg- és illetékmentes. (9. §.) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az, aki üzletszerű hitelnyújtás körében a rendelet életbelépése után: a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértekét meghaladó kamatot (5., 6. és 7. §. U. bekezdése) fogad el, vagy fizetés teljesítése esetében az adósnak a 9. §. ellenére, írásbeli elszámolást nem ad. ) E kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás. Az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékén túl kifizetett kamat visszafizetése iránt a magánjogi igényt ennek a büntető eljárásnak a keretében is lehet érvényesíteni. (13. §.) A rendelet életbelépése után a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923.-XXXIX. tc.-nek a késedelmi kamat helyett megállapítható kártérítés mértékére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, a késedelmi; kamatot meghaladó kár megtérítését a hitelező az általános jogszabályok szerint követelheti. 1U. %•) Bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő követeléseire a kamatláb magasságát korlátozó rendelkezések (5—13. §.) nem terjednek ki. (15. §J2) Az 5610/1931. M. E. számú rendelettel kapcsola1) A stornódíj azonban számításba nem vehető. 2) Az 5610—1931. M. E. sz. rend. 27. $-a szerint a rendeletnek kamatkorlátozó rendelkezései nem nyernek alkalmazást a jelzálogjoggal biztosított olyan követelésekre sem, amelyek tekintetében a telekkönyvbe be van jegyezve, hogy a követe' közforgalom tárgyát képező iTtékpapir (kötvények és záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök) kiboesátáí ift alapjául szolgál. így a kötvények és záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök esetében a hitelező adósával szemben, legyen az akár gazda, akár más adós, késedelem esetén érvényesítheti a kötelezvényben kikötött 10% késedelmi kamatot és az 1% bírságot, mert ilyen kölesönök tekintetében az 1877:VIII. t. e. 1., 8. $-aiban foglalt korlátozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd: 1925. évi XV. t. c. 3. í-át.) tosan kívánatosnak tartom megjegyezni az alábbiakat: i Az 5610/1931. M. E. számú rendelet életbelépéséig (1931. évi október hó 17-ig) az adós által fizetendő kamat mértéke tetszésszerinti összegben volt kiköthető, ha a kikötés az uzsoratörvénybe (1883. évi XXV. te.) nem ütközött. A kamatkikötésnek ezenkívül még három korlátja volt. Az egyik: hogy az évi 5%-nál magasabb kamatkikötés érvényességéhez írásbeli szerződés volt szükséges. Ez a korlátozás azonban kereskedelmi ügyletekre alkalmazást nem nyert. (Kereskedelmi törvény 286. §.) A másik korlát: hogy a tőke összegét meghaladó hátralékos kamatok nem követelhetők, kivéve a kereskedelmi ügyletekből eredő kamatköveteléseket. (Keresk. törvény 286. §.) A harmadik korlát: hogy az 1877. évi VIII. tc. 4. §-a szerint 8%-nál magasabb szerződéses kamat bírói úton érvényesíthető nem volt. Az 5610/1931. M. E. sz. rend. fentebb idézett 5. §-a az 1931. évi október hó 17. napjáig lejárt kamatkövetelésekre szintén 8%-os kamatmaximumot állapított meg. Az 1931. évi október hó 17. napja után lejáró kamatkövetelések maximumát pedig a rendelet 6. §-a 12%-ban állapította meg, de egyúttal a rendelet 7. §-a kimondta azt is, hogy az Országos Hitelügyi Tanács a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a közgazdasági és pénzügyi viszonyok figyelembe vételével a 6. §-nak előbb hivatkozott rendelkezésétől eltérően, i belátása szerint állapíthatja meg. Az Országos Hitelügyi Tanács élt is ezzel a jógával és azóta több ízben adott ki kamatkorlátozó rendelkezést. Jelenleg az Országos Hitelügyi Tanácsnak az 5590—1932. M. E. sz. rendelettel közzétett alább idézett 36—1932. sz. határozata I. részének 1. bekezdése van érvényben: 1. Az Országos Hiteügyi Tanács az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 7. §-a alapján a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét, amely eddig az Országos Hitelügyi Tanács 17/1932. számú, a m> kir. minisztérium 36W/1932. M. E. sz. rendeletével közzétett megállapítása szerint a tökének évi 8 és fél %-át tette, általában a tőkének évi 8%-ában állapította meg. A Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a Tanács évi 7 és fél %-baxn állapította meg. A Pénzintézeti központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek: Angol Magyar Bank r. t., Belvárosi Takarékpénztár r. t., Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár r. t., Hazai Bank r. t.„ Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, Magyar Általános Hitelbank, Magyar Általános Takarékpénztár r. t., Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank, Magyar Olasz Bank r. t., Magyar országos Központi Takarékpénztár, Országos Központi Hitelszövetkezet (az 1898:XXIII. t. c. alapján alakult) Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A gazdaadós a gazdavédelmi rendelet 1. §-a alá nem eső azon magánjogi tartozásai után, amelyek az előbb felsorolt pénzintézeteknél állanak fenn, évi 7 és y2% kamatot köteles fizetni, más hitelezője részére pedig évi 8%-ot. Az Országos Hitelügyi Tanács fentebb ismert--