Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 1. r.

(47) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 3 valamely köz-vagy magántesület, alapítvány és ezeknek a jogi személyeknek jövedelme nagyobbrészben a rendelet 1. %-ának első pontjában felsorolt ingatlanokból ered, a gazd. rendeletben •megállapított kamat és más kedvezmények az ilyen jogi személyeket is megilletik. Ha azonban ezeknek a jogi személyeknek jövedelme nagyobbrészben nem a fentebb körülírt ingatlanokból, hanem a tagjaira kivetett és törvényszerűit behajtható szolgáltatásokból vagy esetleg a tagok es mások által * önként juttatott adományokból ered, ilyen esetben a gazdavédelmi rendelet által nyujtoti kamat vagy más kedvezmény igénybevételére nem jogosultak, így pl. az egyházközség, ha jövedelmét nagyobbrészben a tagjaira kivetett és azoktól behajtott természetbeni járandóságokból (termény, fa, széna stb.) vagy pénzben fizetett egyházi adóból, esetleg állami segélyekből nyeri, sem kamat, sem más kedvezményben nem részesülhet. A kamatkedvezmény korlátja a tartozás keletkezése szerint. A gazda védelmi rendelet 1. §.-ban meghatározott kamatkedvezmény élvezete azonban nemcsak az adós személye, ki léte tekintetében esik a fentebb tárgyalt korlátozás alá, hanem az ezenkívül korlátozva van a tartozás keletkezése és minősége szerint is. A gazdaadóst a gazdavédelmi rendelet 1. §-ában megállapított 5 <és y2%-os kedvezmény csak olyan magánjogi tartozása után illeti meg, amely 1932. évi április hó 1. napja előtt keletkezett, tehát az olyan magánjogi tartozása után, amely 1932. évi április hó l. napja után keletkezett, a gazdaadós nem a kedvezményes 5 és y2%-os kamatot, hanem a felek által kikötött szerződéses, a felek kamatkikötésének hiányában pedig az 5610/1931.. M. E. sz. rendelet 5—6. §-aiban, illetve az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 7. %-ának megfelelően az Országos Hitelügyi Tanács által időről-időre megállapított kamatot köteles megfizetni. Az olyan váltókövetelést, amely még 1932. évi április hó 1. napja előtt keletkezett, azonban újabb váltóval megújíttatott (prolongáltatott), 1932. évi április hó 1. napja előtt keletkezett követelésnek kell tekinteni és az ilyen váltókövetelés után a gazdaadós a rendelet 1. §-ában meghatározott 5 és fél % kamatot köteles fizetni. Az 5610—1931. M. E. sz. rendeletnek a kamat kérdését szabályozó és ma is érvényben levő rendelkezései és azokkal kapcsolatos kérdések. A rendelet életbelépése (1931. okt. 17.) előtt lejárt és a rendelet életbelépésének időpontjában még fennálló kamatkövetelést akár bírói ítéleten (bírói egyességen), akár szerződésen vagy bármely más magánjogi jogcímen alapul, a rendelet életbelépése után bírói úton csak a tőkének évi nyolc százalékát meg nem haladó mértékig lehet érvényesíteni, ha pedig az adós késedelmi kamat helyett az 1923:XXXIX. tc.-ben foglalt rendelkezések szerint kártérítéssel tartozik a hitelezőnek, a rendelet életbelépése előtt lejárt és a rendelet életbelépésének időpontjában még fennálló ilyen követelést a rendelet életbelépése után bírói úton csak a tőkének évi 12 százalékát meg nem haladó mértékig lehet érvényesíteni. Az előbbi bekezdésben foglalt szabály abban az esetben is áll, \ fia a magasabb százalékú kamat — vagy kamatot helyettesítő kártérítési követelés jelzálogjoggal, vagy más biztosítékkal biztosítva van. Az adós a rendelet életbelépése előtt kifizetett kamatot sem vissza nem követelheti, sem a töketörlesztésbe be nem tudhatja azon a címen, hogy a kifizetett kamat, illetőleg kártérítés az 1. bekezdésben meghatározott legmagasabb mértéket meghaladta. Ugyanez áll arra a kamatra is, amelyet az adós folyószámláján a hitelező javára írtak és ezt a jóváírást az adós a rendelet életbelépése előtt helyesnek elismerte. (5. %.) A rendelet életbelépése után lejáró kamatkövetelést bírói úton csak a tőkének évi 12 százalékát meg nem haladó mértékig lehet érvényesíteni. Az adós a töke törlesztésébe tudhatja be azt az összeget, \amit kamat vagy ezzel egy tekintet alá eső szolgáltatás címén 12 százalékon felül teljesített. Amennyiben tőketartozás már nem áll fenn, a bírói úton érvényesíthető kamatot meghaladóan f izetett összeget visszakövetelheti. (6. %.) Az Országos Hitelügyi Tanács a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét az előbbi §. rendelkezésétől eltérően állapíthatja meg, ez a legmagasabb mérték azonban a Magyar Nemzeti Bank mindenkori váltóleszámítolási kamatlábát ennek legfeljebb felével haladhatja túl. Az Országos Hitelügyi Tanács megállapítása nem terjed ki arra a kamatra, amelynek kamatlábát külön törvény állapítja meg. A bírói úton érvényesíthető kamatnak az Országos Hitelügyi Tanácstól megállapított legmagasabb mértéke, ha azt a m. kir. minisztérium- a Budapesti Közlönyben rendelettel közhírré tette, az addig irányadó legmagasabb mérték helyébe lép. A megállapítás hatálya, fia a hirdetményből más ki nem tűnik, a hirdetmény közzétételét követő napon áll be. Az új_ megállapítás hatálya nem terjed ki a hatálybalépesének időpontja előtt már lejárt kamatkövetelésekre. Az új megállapítás hatálybalépésének időpontja előtt már kifizetett kamatokat az adós sem vissza nem követelheti, sem a tőketörlesztésbe be nem tudhatja azon a címen, hogy a kifizetett kamat a kamatnak bírói úton érvényesíthető újonnan megállapított legmagasabb mértékét meghaladja. (7. §.) A rendelet 5—7. §-ai értelmében bírói úton érvé^ nyesíthető legmagasabb mértéket meghaladó kamatkövetelésnek fizetéssel vagy más egyéb módon telje^ sítésére a bíróság nem kötelezhet, behajtása, biztosítása végett semmiféle végrehajtást el nem rendelhet és nem foganatosíthat, végrehajtás útján befolyt vételár felosztása során ilyen kamatkövetelést figyelembe nem vehet. Az ily kamatkövetelés biztosítására jelzálogjog bekebelezését vagy előjegyzését elrendelni nem lehet. A kamatkövetelés biztosítására bejegyzett jelzálogjog vagy kamatkövetelés biztosítására szolgáló egyéb jog a jelen rendelet erejénél fogva csak az 5-7. %-okban meghatározott legmagasabb mérték határáig érvényes. Közjegyző nem vehet fel olyan közokiratot és nem ruházhat \fel közjegyzői okirat erejével olyan magánokiratot, amelyben magasabb kamatot kötnek ki, mint amennyi az okirat felvételének időpontjában bírói úton érvényesíthető legmagasabb kamat. Az ennél magasabb kamatkikötést tartalmazó okiratnak