Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 1. r.

18 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (42) nek a peres jogviszonnyal kapcsolatban lévő helyi szerve is. (27. §.) Illetékességi ok még a szovjet Pp. szerint a teljesítés helye, ha ez a szerződésben megjelöltetett, vagy a körülmények szerint a teljesítés nyilvánvalóan csak azon az egy helyen következhetett be (28. §.) : továbbá a vitával vonatkozásba került dolog fekvése szerinti bíróság is illetékes, ha épületeken, földparcellákon és vállalatokon való jog iránti perekről, beavatkozási vagy hagyaték iránti perekről van szó. (29. %.) Gyámolt ellen a gyám lakóhelyén is folyamatba tehető a per. (13. %.) Több illetékességi ok közül a felperes szabadon választhat. (30. §.) Külföldiekre nincsenek külön illetékességi szabályok. A szovjet Pp. nem ismeri a fórum delicti illetékességét, míg a fórum connexüatis pedig csak a két legfontosabbiknál: a viszontkeresetnél és a főbeavatkozási pernél megengedett. A felek akarata szerinti, vagyis a megegyezés alapján létrejött illetékesség alkalmazása vita tárgyát képezi. Bugajewszki és Popov szovjet jogtudósok, valamint az OSzFSzK legfelsőbb bírósága szerint az ilyen illetékesség a jelenlegi szovjet perjog értelmében nem állhat fenn, mert a Pp. az illetékességi okokat taxatíve felsorolja — ez pedig nincs köztük. (Az ukrán Pp.-ben meg van. L. a 30. §-át!) Trapesnikow és Hoichbarg nevű orosz jogászok az ellentétes véleményt képviselik, bár az utóbbi bizonyos feltételeket kíván szabni.12-a) A negatív öszeütközés kikerülése okából kimondja a törvény, hogy ha a bíróság az ügyben az eljárásra nem tartja magát hivatottnak, akkor a felperesnek visszaadja a keresetét a hívatottnak vélt bíróság megjelölésével. Ez az utóbbi bíróság pedig már nem jogosult ezt a kérdést tovább feszegetni. (31. %.) A per képesség. A OSzFSzK perjoga szerint a perbeli jogképesség nem fedi teljesen a magánjog szerinti jogképesség fogalmát, amennyiben az előbbi tágabb. Fél lehet u. i. minden természetes és jogi személyen kívü> valamely jogi személyiséggel szükségképen nem bíró intézet, vagy egyesület is. A szovjet jog nem igen szereti a jogi személy, mint „terminus technicus" használatát. Ennek oka abban keresendő, hogy a jogi személyiséggel bíró és a jogi személyiséggel nem bíró személyegyesülések, ül. önállósított vagyonok közti határvonal még teljesen bizonytalan és épp ezért a szovjetjog jobban szereti használni gyűjtőfogalomként a „kollektív személy" elnevezést. A Pp. 14. §-a pedig kimondja, hogy kollektív személyek perelhetnek és perelhetők. Külföldi természetes személyekre a belföldiek részére alkotott szabályok az irányadók.13) A külföldi jogi személy 12a) Bugajewski (A szovjet igazságszolg. hetilapja, 1925, 33 sz.); Popov (Zfcschr. f. Ostrecht, 1927 és a Szovjet igazságszolg. Hírnöke, 1924, 22. sz.); az utóbbi azonban szükségesnek tartja a szerződés szerinti illetékesség megengedésének törv. rendezését; Trapesnikow (A Szovjet ig. szolg. hetilapja, 1924, 33. sz.); Hoichbarg (A polg. per kurzusa, 174 o.) csak a vita utáni időben engedélyezné a felek akarata szerinti illetékességet, azelőtt (tehát a jogügylet megkötésekor) nem. 13) A szovjet Ptk. Ét.-nek 8. §-a ugyan kimondja, hogy a központi hatóságok megfoszthatják bizonyos polgári jogaitól a szovjettel szerződéses viszonyban nem levő külföldi állam fizikai és jogi személyeit. Ilyen korlátozás azonban eddig csak Lengyelországgal szemben történt, de az sem érintette a fél perképességét. Freund (Leske) i. m. 346. o. azonban, amennyiben annak jogi személyisége a szovjet állam részéről különös engedély alapján elismerve nincsen, csak korlátolt perbeli jogképességgel bírhat, mert perbeli védelmet csupán olyan igények tekintetében nyerhet, amelyek külföldön keletkeztek, ellenben az alperes Oroszországban tartózkodik, de ekkor is abban az esetben, ha a két állam közt a viszonosság fennáll. (A szovjet Ptk. Ét.-ének 8. %-ánál az 1. és 2. jegyzet.) Perbeli cselekvő képességgel a teljeskoruak bírnak. (A szovjet jog szerint ez 18 év; feltéve, ha nem áll fenn gondnokság alá helyezés. V. ö. a szovjet Ptk. 7., 8. és 9. §§-val.) A cselekvőképtelenek és a korlátolt cselekvőképességüek helyett a törvényes képviselő indítja meg a pert, illetve a törv. képviselő ellen emelik a keresetet. (13. §.) így a 14. évüket betöltött egyének, noha ezek a szovjet jog szerint a munkaszerződések tekintetében teljes koruaknak tekintendők, perbelileg cselekvőképtelenek. Pertársként a perben való részvétel (alanyi kereset halmazat) lehetséges. (163. §.) Ennek feltételei azonban nincsenek szabályozva. Mindegyik pertárs, mint teljesen önálló fél szerepel a perben és az egyiknek cselekvése a másiknak se nem árt, se nem használ. E szabály alól természetesen a szolidárisán elkötelezett pertársak kivételek. (164. §.) Harmadik személyek részvétele a perben. Az ügyész szerepe. A főbeavatkozásra azt mondja a 169. §., hogy ha a per tárgyán a harmadik személynek önálló joga van, akkor önálló keresetet indíthat a felek-egyike, vagy pedig együttesen n ind a két fél ellen. Vagyis itt nem fog minden esetben, mint ahogy a magy. Pp. megköveteli, a főperben szereplő felekből egy szükségképeni alperesi pertársaság létrejönni. A beavatkozásnak általában a 168. §. szerint helye van, ha a hozandó ítélet az egyik féllel szemben harmadik személyek jogait, vagy kötelességeit alapíthatja meg, illetve ilyen esetben mindegyik fél is a harmadikat perbe hívhatja. A harmadik tetszésétől függ, hogy részt vesz-e a perben. Ha jogi érdek fűződik hozzá, akkor bármelyik fél javára beléphet a perbe. (Mellékbeavatkozás.) A mellék beavatkozó nem lesz önálló fél. A főbeavatkozás foganatosításának a semmítőszéki ítélet, a mellékbeavatkozásnak az elsőfokú ítélet a határköve. Popov szerint a mellékbeavatkozás nemcsak az eljárás első szakaszában, hanem a főbeavatkozáshoz hasonlóan az eljárás további szakában is megtörténhetik.") A bíróság köteles az illetékes állami hatóságot és az államügyészséget értesíteni, ha a per tárgyát illetően az államnak is érdeke mutatkozik. Ha a perben szereplő bármelyi fél részéről nem lene meg a legitimatio ad causam, akkor bíróság megengedheti, hogy az ilyen felet a valódi felperessel, vagy alperessel pótolhassák, de ilyen esetben az illető érdekeltet szabályszerűen perbe kell idézni és alkalmat kell adni érdekei megfelelő képviseletére. * A szovjet polg. perjognak a többi modern polg perrendtartásoktól való egyik lényeges eltérése abban az érdekes körülményben domborolik ki, amely az 14) Popov i. m. 907. o.