Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 1. r.

(4J) , MISKOLCI JOGÁSZÉLET 17 létezik!) és a kötelmi jogból kiemelt és önálló törvénykönyvben kieépített munkajogot. Ezek a szovjet felfogás szerint közjognak számítanak és mégis a szabályzásuk alá vont ügyek, valamint egyes törvények speciális rendelkezései folytán különböző közjogi karaktert viselő ügyek (pl. törvénytelen elkobzásból származó állam elleni kárpótlási igények) a polg. bíróságok elé utalást nyertek ugyanakkor, amikor kimondott magánjogi ügyek a polg. bíróságok kirekesztése mellett közigazgatási hatóságok eljárása alá rendeltettek. A polg. bíróság elé utalt ügyek, vagy rendes bíróságok (nép-, valamint kerületi-,, v. tartományi és legfőbb, v. legmagasabb bíróság) vagy rendkívüli (különös) bíróságok elé tartoznak. (Különös bíróság pl. az ú. n. agrár kommisszió v. bizottság, továbbá az ú. n. arbitrázs kommisszió v. bizottság stb.) A vélelem a rendes bíróság javára szól. A szovjet Pp. tehát a rendes bíróságok eljárásán kívül a különös bíróságok eljárására is kiterjed, h utóbbiakra nézve az általános szabályoktól való eltérés lehetősége fennáll. A továbbiakban csak a rendes bíróságok előtti eljárási szabályokról lesz szó. Az OSzFSzK Pp.-je öt részre oszlik. Az első az általános rendelkezéseket tartalmazza. A második magát a peres eljárást (az általános, v. rendes peres eljárást) szabályozza. A harmadik rész az eljárás különös nemeit, a negyedik a jogorvoslatoKat, az ötödik a végrehajtási jogot foglalja magában. Úgyszintén különbség tehető peres és perenkivüli eljárás közt. A végrehajtási eljárástól való eltekintés esetén a perertkívüli eljárások a harmadik részben (az eljárás különös nemei) nyertek igen felületes szabályozást. Itt feltalálhatók többek közt a hagyatéki, a választott bírósági és a pénz letétbe helyezési eljárásra, valamint az okiratok alapján kibocsátandó bírósági parancsokkal kapcsolatos (meghagyások) eljárásra vonatkozó jogszabályokba) Ennek a dolgozatnak a célja az általános (rendes) peres eljárással foglalkozni. A hatáskör. A polgári rendes bíróságok hatásköre szempontjából az ügyek a népbíróságok (kb. a mi járásbíróságunk), a kerületi (kormányzósági, guberniumi, gouvernement) bíróságok (kb. a mi törvényszékünk), a legfelsőbb bíróság és végül az Unió legfelsöb bírósága között oszlanak meg. Ezek mind első folyamodású bíróságként is szerepelhetnek, de a kerületi bíróság fellebbviteli fóruma (semmítő bíróság) a megfelelő kerület (tartomány, ország) népbír óságainak, a kerületi bíróságok ítéletei ellen benyújtott semmiségi kérelmek (panaszok) pedig a legfelsőbb bíróság elé kerülnek. A népbíróság tanácsban működik. Ez áll egy állandó bíróból és két, esküdtnek megfelelő ülnökből (nem hivatásszerű bíróból). A népbíróság, mint egyes bíróság csak bizonyos esetekben az eljárás különös "a) A peínz letétbehelyezési és a meghagyásos eljárásra érvényben levő rendelkezések imost már In cm itt találhatók fel. Az utóbbi elj'árás a bíróság-ok hatásköréből a/ állami jegyzó'ségek hatáskörébe ment, át egészen, új szabályozás mellett. A követelést bizonyító okiratok esetén n. i. az állami jegyzőségek állítanak ki u. a. „végrehajtható" bizonylatokat' (parancsokat). (V. ö. az 1930. évi május 21-iki, saept Tl-iki és okt. 17-iki rendeletekkel. Tt. 477, 543. szakaszai é; az Lswestija 323. száma.) nemeinél szerepel. A legfelsőbb bíróság és a kerületi (tartományi) bíróságok, mint semmítő bíróságok három állandó bíróból álló tanácsban dolgoznak. A népbíróság hatásKÖrébe tartozik minden polg. bíróságok elé tartozó ügy, amennyiben azok a kerületi bírósághoz vagy egyéb különös bíróság elé, nincsenek utalva. A hatásköri felosztás főelvét it is a pertárgy értéke adja.12) A kerületi (tartományi) ' bíróság hatáskörébe tartoznak első fokon a népbíróságok részére megállapított értékhatárnál magasabb pertárgyértékű ügyek, továbbá azok az 5000 rubelnél magasabb perértéket képviselő ügyek, amelyek különböző álami hatóságokkal és állami, vagy állami vonatkozású vállalatokkal kapcsolatosak, feltéve, ha az illető hatóság, vagy vállalat az egész Unióra, ill. a tagálamra, ill. az illető kerületre (tartomány, ország) jelentőséggel bír és amennyiben az illető ügy kifejezetten a népbíróság elé nem utaltatott. A kerületi bíróság a saját hatásKÖrébe tartozó ügyet az alája rendelt népbírósághoz utalhatja, viszont a szubordinált népbírósághoz tartozó ügyet saját belátása szerint tárgyalásra átveheti. Vagyis a hatáskör leszállítására, ill. felemelésére nyílik a fenti értelemben lehetőség. Az OSzFSzK legfelső bírósága első folyamodású bíróság a népbiztosságok, valamint az ezekkel hasonló jogállású központi hatóságok és a kerületi (kormányzósági, tartományi) végrehajtó komiték elleni perekben. A legfelsőbb bíróság azonban hatáskörét jogosult a meg-f elélő kerületi (kormányzósági) bíróságra átruházni. Végül a Szovjetunió legfelsőbb bíróságát egyes polg. ügyek tekintetében elsőfokú elbírálás végett az Unió i központi végrehajtó komitéjének elnöksége rendeletileg megbízhatja, ha különösen nagy jelentőségű az egész, vagy két, vagy több tagállam érdekét érintő ügyről van szó. Az illetékesség. Mindjárt előre kell bocsátani, — ami az előbbieksorán sejthető volt, — hogy a szovjet Pp. nem ismeri el azt a modern alapvető elvet, hogy senki sem vonható el a törvényes bírójától, mert a szovjet legfelső bíróság és a kerületi (tartományi) bíróságok, akár hivatalból, akár pedig az egyik fél kérelmére az ügyet az eredetileg illetékes bíróságtól más bírósághoz utalhatják, valamint a kerületi bíróság az alája tartozó illetékes bíróságtól az ügyet tetszése szerint elveheti és abban saját maga járhat el. Szabályként az alperes állandó lakhelye, vagy állandó foglalkozásának helye szerint igazodik az illetékesség. (25. %.) Kisegítő illetékességi ok, ha a lakhely ismeretlen, a vagyon fekvésének a helye, vagy az utolsó ismert lakó, ill. foglalkozási hely. Ha így sem állapítható meg az illetékesség, akkor a megelőző lakó, ill. foglalkozási hely jön tekintetbe. (26. §.; Kollektív személyeknél (amelyek a szovjet jog szerint nem szükségképen jogi személyek) annak a helynek a bírósága illetékes, ahol a felelős szerv (törv. képviselő) székel, vagy az illető jogi személy12) 100000 rubelig- a népbíróság hatásköre áll fenn, ezenfelül a kerületi bíróságé. (V. ö. Freimd, Da.s Zivilprozes-srecht (1. Union d. SSR, 34.1." o., Leske-Loewenfeld, 1931.)