Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

(33) MISKOLCI JOGASZÉLET 9 Vallási ügyekben38) a törvényhozás jogát jelenleg a prágai parlament, a végrehajtó hatalmat pedig a prágai kormány gyakorolja. így Ruszinszkóra is kiterjed a prágai törvényhozás által alkotott 1925. április 13.-án 96. szám alatt kelt és a vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyáról szóló törvény. A prágai iskolaügyi minisztérium végrehajtó szerve az ungvári tartományi hivatal, illetőleg annak egyházi referense. A valóságos helyzetre rendkívül jellemző, hogy Papp Antal munkácsi görög szertartású püspököt, a jelenleg Miskolcon székelő érseket a csehszlovák államhatalom az állampolgárság állítólagos hiánya miatt karhatalommal toloncoltatta át a határon. Hasonlóképpen jellemző az is, hogy a református egyház ruszinszkói kerületének a püspökét, Bertók Bélát csak évekkel a megválasztás után ismerték el. Az egyháznak 1923. évi lévai zsinatán elfogadott törvényeit a csehszlovák köztársaság elnöke egyébként a mai napig sem hagyta jóvá. c) Hasonló a helyzet az iskolaügy terén is. A törvényhozást Ruszinszkóra is kiterjedő hatállyal a prágai nemzetgyűlés gyakorolja, amely például 1923. július 8-án 137. szám alatt kelt és az államnyelv, valamint a kisebbségi nyelveknek a középiskolákban és tanítóképző intézetekben való tanításáról szóló, továbbá 1929. május 24.-én 86. szám alatt kelt s a kisegítő iskolákról szóló törvényének hatályát kifejezetten kiterjesztette az autonóm területre, bár ezzel a szerződés- és alkotmányellenes helyzeten mitsem változtató fenntartással: „amíg a (ruszinszkói) országgyűlés másként nem határoz." A végrehajtó hatalom az iskolaügy terén a prágai iskolaügyi minisztérium kezében van, amelynek ruszinszkói végrehajtó szerve 1927-ig a polgári igazgatás iskolaügyi osztálya (skolsky odbor) volt,39) azóta pedig a minisztérium ungvári iskolaügyi referátusa. Az iskolák tannyelve a generális statútum szerint a „népnyelv" lett volna, de a prágai iskolaügyi törvényhozás és kormányzat hatáskörének az autonóm területre való kiterjesztése következtében az egész vonalon megindult a csehszlovák „kisebbségi" iskolák létesítése,40) másfelől pedig az orosz és ukrán, valamint a hazai nyelvjárás egymás ellen való kijátszása a ruthén tannyelvű iskolákban is a legnagyobb zavart idézte elő. d) A helyi közigazgatás fejlődését már érintettük ott, ahol a kormányzói intézmény fejlődéséről, helyesebben visszafejlődéséről szóltunk. 3S) Az 1930. évi népszámlálás szerint az autonóm terület 725.357 lakosából 359.166 (49.52%) "öröo- és 69.262 (9.55%) latin szertartású katholikus, 112.034 (15.44%) pravoszláv, 102.542 (14.14%) izraelita, 74.173 (10.23%) protestáns (ebből 70.833 református), 4.953 felekezetnélküli és 3.227 egvéb és ismeretlen vallású. („Zprávv" XIV. évi. (1933.) 170. sz. 1343. 1.) 39) A legfelső közigazgatási bíróság: 1932. április 11.-én 20727/29 Bob. 9815.) sz. elvi jelmtósegű ítélete szerint „a „skolsky odbor" a 125/27. sz. törvény hatálybaléptéig — törvényes alap hiányaiban — nem'járhatott el az iskolaügyi miminisztéiiumtól különböző hivatal, sem pedig a civilni správa része, hanem csak az iskolaügyi minisztérium elokált része gyanánt". *°) Ruszinszkó iskolaügyi helyzetére nézve jellemzők a következő hivatalos adatok: Már 1930. október 31.-én az autonóm területein 156 „csehszlovák" elemi népiskola működött 413 „kárpátorosszal" és 110 magyarral szemben. „Csehszlovák" tannyelvű polgári iskolai osztály volt 61, ,,kárpátorosz" 85, és magyar 24. „Csehszlovák" középiskolai osztály működött 21, ruthén 58 és magyar 13. („Zprávv—Mitteilumgen" XII. évf. (1931.) 83—87. sz. és 53—63. sz.) A csehszlovák kormányzat a Magyarországtól átvett vármegyei rendszert az 1920. július 27.-én 476. szám alatt kelt kormányrendelettel, (amelyet egyébként a szlovenszkói politikai igazgatás ideiglenes szervezéséről szóló és 1920. március 22.-én kelt törvényben kapott felhatalmazásra való hivatkozással adott ki, noha ez a felhatalmazás csak Szlovenszkóra vonatkozott) akként alakította át, hogy a vármegyei hatóságok és szolgabírói hivatalok, valamint a polgári igazgatás tisztviselői 1921. január 1.-től kezdve állami hivatalnokokká váltak. (4. §.) A régi vármegyei tisztviselőknek a rendelet hatálybaléptétől számított 60 napon belül folyamodniok kellett átvételük iránt, ellenkező esetben elbocsátották őket. (5. §.) E törvény értelmében az átszervezett vármegyék élére a zsupán került, aki ugyancsak állami tisztviselő. (2. §.) Miután az 1923. június 7.-én 113. sz. a. kelt kormányrendelet a főispánt, alispánt és a közigazgatási bizottságot első fokon megillető hatáskört a zsupánra, a közigazgatási bizottság másod- és harmadfokú hatáskörét pedig a polgári igazgatásra ruházta át, azaz az utóbbit a zsupán fölé rendelte, az 1926. jún. 4.-én 84. szám alatt kelt kormányrendelet az Ungvárt, Munkácson és Nagyszőllőson székelő vármegyéket megszüntette és az 1920. február 29.-én 126. szám alatt kelt törvény alapján Szlovenszkón már megszervezett nagymegyék mintájára Ruszinszkó területéből egyetlenegy nagymegyét alkotott Munkács székhellyel. A nagymegyei rendszer azonban szintén csak igen rövidéletű volt. Az 1927. július 14.-én 125. sz. a. kelt törvény (közigazgatási reform) ugyanis az országos (tartományi) rendszert állította a helyére, amelyben Csehország, Morvaország — Szilézia és Szlovenszkó mellett Ruszinszkó lett az állam negyedik országa (tartománya). Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy e rendszernek semmi néven nevezendő köze sincsen a saintgemaini szerződésben és a csehszlovák alkotmányban biztosított politikai autonómiához, mivel — hasonlóan, mint már a nagymegyei törvény — az országos (tartományi) képviselőtestület hatásköréből minden politikumot kizár és Ruszinszkónak csak az állam egyéb tartományaival azonos önkormányzatot adott, nem pedig tágabbat, amint azt a szerződés és az alkotmány megalkotói elképzelték. Az országos (tartományi) hivatal az új rendszer szerint a másodfokú közigazgatási hatóság, amely a prágai minisztériumoknak, elsősorban a belügyminisztériumnak van alárendelve. A városi és községi önkormányzatot az 1923. augusztus 7.-én 171. sz. a. kelt kormányrendelet szervezte át, csaknem ugyanazon az alapon, mint a Szlovenszkó városi és községi szervezetét újjászabályozó 1922. június 13-án 243. sz. a. kelt törvény. Miután e rendeletet a legfelső közigazgatási bíróság törvénytelennek menősítette, az 1925. március 31.-én 62. szám alatt kelt törvény Ungvár és Munkács rendezett tanácsú városok hatáskörét megint csak a 243—1922. törvényben Pozsonyra és Kassára, Szlovenszkó e két megmaradt rendezett tanácsú városára megállapított elvek szerint szabályozta. Az új törvény értelmében Ungvár és Munkács városok képviselőtestülete egy öttagú elnökséget választ, amelynek egyik tagját a csehszlovák kormány nevezi ki polgármesterré. A városi jegyzői hivatal élén álló és állami tisztviselő jellegével bíró főjegyző ellentmondási joggal bír a képviselőtestület minden — vé-