Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

MISKOLCI JOGASZÉLET (34) leménye szerint — a törvényt sértő vagy hatáskörüket túllépő határozatával szemben, amely ez esetben nem hajtható végre. Pozsonnyal és Kassával szemben Ungvár és Munkács város polgármesterének és helyetteseiknek azonban nem kell bírniok a „csehszlovák" nyelvet, mivel a 243/1922. számú törvény 3 §.-nak 8. bekezdését, amely Kassa és Pozsony városának polgármesterére, valamint helyetteseire nézve az államnyelv tudását írta elő, a 62/ 1925. számú törvény nem terjesztette ki a két ruszinszkói rendezett tanácsú városra. A nyelvtörvény 73. cikke azonban, minthogy a 100. cikk ellenkező intézkedést nem tartalmaz, e két város polgármesterétől, valamint helyetteseiktől is megköveteli az államnyelv tudását, amely rendelkezés nyilvánvaló ellentétben áll a szóbanlévő törvénnyel. A 62/1925. számú törvény egyébként Beregszász eddigi rendezett tanácsú várost nagyközséggé fokozta le, bár megengedte neki ,hogy a város címet használja. A községi választásokat'szabályozó 1919. január 31.-én 75. sz. a. kelt törvény a ruszinszkói községekre is kiterjed. Látjuk tehát, hogy a prágai törvényhozás teljesen átalakította a ruszinszkói közigazgatást és annak szerveit az állam általános hivatalnoki hierarchiájába illesztette be. 3. Ami Ruszinszkónak a központi államhatalomban való részvételét illeti, mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy az autonóm terület lakossága sem az alkotmányozó (úgynevezett forradalmi) nemzetgyűlésben nem volt képviselve, amelyben különben a köztársaság német és magyar lakossága ,sem bírt képviselettel, sem pedig az első választott nemzetgyűlés (1920—25) legnagyobb részében. Ruszinszkó választóközönségét ugyanis csak 1924. tavaszán hívták először az urnák elé. míg az állam egyéb lakossága — Szilézia egyrészének kivételével — már résztvehetett az 1920. évi általános nemzetgyűlési választásokon, így tehát az állam alkotmánya, valamint a ruszinszkói autonómiába belenyúló közigazgatási, nyelvjogi, iskolaügyi törvények egész sora Ruszinszkó képviselőinek közreműködése nélkül jött létre. Ellentétben a saint-germaini szerződés 13. cikkével és az alkotmány 3. §-ával, Ruszinszkó ma sem bír méltányos képviselettel a prágai nemzetgyűlésen. Az 1920. február 29.-én 123. és 124. sz. alatt kelt törvények ugyanis akként állapították meg a képviselőházi és 1 szenátusi választókerületeket, hogy Ruszinszkóban jóval több lakosra, állampolgárra és választóra esik egy mandátum, mint az állam egyéb választókerületeiben, így az 1929. évi parlamenti választások alkalmával 65.599 lakosra esett egy képviselőmandátum, a prágai, budweisi és pilseni választókerületekben ellenben 37.796, 44.041, illetőleg 42.120 lakosra. Az egy mandátumhoz szükséges szavazatok száma, az úgynevezett választási szám Ungvárt 29.591 volt, a prágai I. kerületben ellenben csak 20.673 és a prágai II. kerületben 22.211. A szenátusi választásoknál ugyanakkor 47.188 volt a választási szám Ungvárt, Prágában ellenben 37.689 és Pilsenben 40.591.41) A Ruszinszkóban működő állami és önkormányzati tisztviselők túlnyomó része cseh nemzetiségű, noha a szerződés és az alkotmány előírása szerint 41) V. ö. .,Die Nationalitáten in den Staaten Europas", Wien—Leipzig, 1931. 261. 1. azokat a lehetőséghez képest e terület lakosainak sorából kell választani. A csehszlovák kormány a Nemzetek Szövetségéhez intézett egyik jelentésében^ ezt maga is beismeri, amidőn példának okáért megállapítja, hogy a politikai közigazgatásban 323 cseh és 5 tót tisztviselő működik, ellenben csak 151 ruthén, 68 magyar, 5 német, 5 orosz, 3 ukrán és 3 zsidó. A pénzügyi szolgálatban 1182 cseh és 10 tót, ellenben csak 71 magyar, 41 ruthén, 15 német és 1 zsidó, az igazségügyi szolgálatban 141 cseh, de csak 41 magyar, 35 ruthén, 21 orosz és 9 német, a postánál 263 cseh és 43 tót, ellenben csak 109 ruthén, 41 magyar és 7 német tisztviselő van.42) ' Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy az 1921. március 9.-én 162. sz. a. kelt törvénnyel létesített alkotmánybíróságnak a köztársaság elnöke által kinevezett három tagjára nézve az 1. §. úgy rendelkezik, hogy a csehszlovák képviselőházon és szenátuson kívül a ruszinszkói országgyűlés is 3 jelöltet nevezzen meg, akik közül azután az egyiket az államfő az alkotmánybíróság tagjává nevez ki. Minthogy az autonóm szojmot mindezideig nem hívták egybe, e tagot az államfő a kormány javaslatára nevezi ki. Az autonóm országgyűlés hiánya tehát Ruszinszkó a központi bírói hatalomban való részvételének csökkenését is maga után vonja. Végül az autonóm terület határaira nézve még meg kell jegyeznünk, hogy a 288/1922. számú kormányrendelet a kassai nagymegyéhez, tehát Szlovenszkóhoz csatolta az ungvári, nagybereznai és perecsényi járások egy részét. A ruthének tiltakozására a 378/1922. sz. rendelet ugyan az ungvári és perecsényi járást visszacsatolta Ruszinszkóhoz, de a nagybereznai járás legnagyobb része a kassai nagymegyénél, majd annak megszűntetése után Szlovenszkó tartománynál maradt. A csehszlovák kormány tehát az autonóm terület hatarait még szűkebbre szabta, mint a békekonferencia területi bizottságának állítólagos határozata és a generális statútum. IV. Nem ismerek a nemzetközi szerződések történetében esetet, amikor egy kormány ekkora cinizmussal szegte volna meg nemzetközi kötelezettségeit, mint a csehszlovák kormány Ruszinszkóval szemben. Hiszen az elmondottakból kitűnik, hogy a saint-germaini szerződés 10-13. cikkeinek és maga a csehszlovák alkotmány 3. §-ának egyetlen betűje sem valósult meg.iS) 42) 21 1. Bródy Endre, az Autonóm Ruthén Földművesszöveteég (Szojuz) nemzetgyűlési képviselőjének a prágai képviselőházban 1933. dceemib-prben elhangzott beszéde szerint Ruszinszkó országos elnöke icfe alelnöke cseh, az osztályfőnökök közül 7 cseh. 2 menekült orosz, 1 menekült ukrán és 2 ruthén. A jegyzők között 163 cseh, 11 ukrán, 3 orosz, 42 ruthén és 29 magyar. Az esyéb közisrazcfatási tisztviselők között 497 cseh, 20 ukrán, 12 orosz, 85 ruthén, és 44 magyar. A pénzügyi igazgatás 1375 tisztviselőjéből csak 164 őslakos. A 19 vámhivatal főnökei kizárólag csehek. Az államvasutak főnökei és mérnökei között 26 a cseb, azonkívül van 4 magyar, 1 ukrán és 1 orosz, ruthén ellenben egy sem. A vasúti hivatalnokok között 77 csehet, 17 tótot. 41 magyart, 6 rutbént és 3 ukránt találunk. A postatisztviselők 85 százaléka cseh stb stb. („Kárpáti Magyar Hirlap" 1933. december 29.-Í száma.')' 4S) Ezt annál nyomatékosabban hangsúlyoznunk kell mivel Seton-Watson „Treaty Revision an<! the Hungárián Éroni. tiers" (London, 1934.) címmel legutóbb meejelent művében is azt állítja, liogv a csehszlovák kormánv „résében" (partially) megvalósította Ruszinszkó autonómiáját. (60 1 )