Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (32) Ruszinszkóban és fiz orosz (kisorosz) nyelv csak kiváltságolt kisebbségi nyelv jellegével bír. A prágai legfelső közigazgatási bíróság állandó joggyakorlata csak a nyelvtörvényt és rendeletet alkalmazza, midőn kimondja,, hogy a 100. cikknek az állami hatóságokra és bíróságokra vonatkozó 2. bekezdése az államnyelv mellett az orosz nyelvnek elsőbbséget biztosított ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy ez a nyelv nyelvű állampolgárok az ottlakó állampolgárok összcsségtV nck legalább 20%-át alkotják. Viszont a „cseliszlovák" nyelv a rendeletnél fogva mindig egyik ügykezelési nyelve azoknak a ruszios'zkói községeknek, amelyekben az állampolgároknak legalább fele ily nyelvű, illetőleg amelyekben a „csehszlovák" nyelvű állampolgárok többen vannak, mint a község ügykezelési nyelvéhez tartozó polgárok. A 71. cikk értőimében a ruszinszkói községek is kötelesek a „csehszlovák" nyelvű -beadványokat elfogadni és elintézni. Az elintézésnek mindig „csehszlovák" nyelven kell történnie, mert a 72. cikk 2. bekezdése szerint azokban a községekben, amelyeknek községi, vagy körjegyzőjük van, tehát valainonnyi szlovenszkói és truszinszkói községben, a „csehszlovák' ' nyelvű beadványokat e nyelven kell dimtélani. Illetőségi és a határátlépési igazolványokat Ruszinszkóban is első helyen „csehszlovák" nyelven kell kiállítani. (72. cikk 3 bek.) Rusizöniszkó két rendezett tanácsú városában (Ungvár"és' Munkács) a rendelet 73. cikke értelmében a polgármesternek és helyetteseinek is bínniok kell a „csehszlovák'' nyelvet. Megjegyzendő, hogy ez a rendelkezés ellenkezik nemcsak a csehszlovák nyolvtörvénnyAl, hanem az e városokra vonatkozó, 1925. március 31.-én 62. sz. a. kelt törvénnyel is, amely az 1922. július 13.-án 243. sz. a. kelt és a két szlovenszkói rendezett tanácsú városra (Pozsony és Kassa) vonatkozó törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a polgármesternek és helyetteseinek bíimiok kell az államnyelvet, Ruszinszóra nem terjesztette ki A 73. cikk. 2. 'bekezdése yzerint a ruszinszkói községek ínég abban az esetben is, ha niniesen 3.000 lakosuk, kötelesek gondoskodni arról, hogy az iratok „csehszlovák" nyelven kifogástalanul elintéztessenek, mivel e községek — mint láttuk — a „csehszlovák" nyelvű beadványokat e nyelven kötelesek elintézni. A „csehszlovák" nyelv a 79. cikk 2. bekezdése értelmében a ruszinszkói községi képviselőtestületek, községi tanácsok és bizottságok ülésein is mindig használható és az e nyelven előterjesztett javaslatok ós indítványok tárgyalás alá veendők. Az orosz (kisorosz) ügykezelésü nyelvű községekben e nyelven előterjesztett indítványok szintén lefordítandók a „csehszlovák" nyelvre, na valamelyik tag ezt kívánja (80. cikk 2. bek.). Minthogy Ruszinszkó mindegyik községének van községi, vagy körjegyzője, a 80. cikk 4. bekezdésnek az a rendelkezése, amely szerint a „csehszlovák" nyelven előterjesztett javaslatok és nyilatkozatok az indítványttevő kívánságára e nyelven veendők jegyzőkönyvbe akkor is, ha a községben nincs 20%-os „csehszlovák" kisebbsíg, természetesen a ruszinszkói községekre is kiterjed. Hasonlóképpen a ruszinszkói községekre is kiterjednek a rendelet 81. cikkének amaz előírásai, amelyek szerint a 3.000 lakossal bíró községiekben a községi hirdetmények „csehszlovák" nyelven is kiadandók, hasonlóképen azokban is, amelyekben legalább 20% „csehszlovák" lakik. A 82. cikk értelmében a községi hivatal épülete mindig „csehszlovák" nyelven is megjelölendő láb a legalább 20%-os „csehszlovák" kisebbséggel bíró községekben a községi pecsétnek is — az orosz (kisorosz) mellett —• „csehszlovák" nyelvű szöveggel is ellátva kell lennie. A 91. cikk értelmében a ruszinszkói köztestületeknek is el kell fogadniok a „csehszlovák" nyelvű beadványokat és c nyelven kell azokat élintézniök. (92. cikk.) A nyelvrendelet 99. cikke, amely szerint a közigazgatási hatóság a testületek, vagy más személyek hirdetményeinek, valamint ingatlanoknak és más közhasználatra rendelt tárgyak megjelölésének „csehszlovák" nyelven való megszövegezését elrendelheti, ugyancsak kiterjed Ruszinszkóra is. Az 1928. december 29.-én 229. sz. a. kelt kormányrendelet 11. cikkének az a rendelkezése, amely szerint az orosz (kisorosz) nyelv az országos (tartományi) és a járási képviselőtestületek ülésein mindenkor használható és az e nyelven előterjesztett indítványok, kérdések és panaszok mindenkor tárgyalandók, összliangban áll a nyelvrendelet 100. cikkével ós az államnyelvet helyettesítik) Meg kell továbbá jegyezni, hogy az említett kivételeknek gyakorlati erteké csupán az önkormányzatban jelentkezik, míg az állami közigazgatási hatóságok és bíróságok előtt a ruthének szempontjából a nyelvtörvényen túl csak azokban a járásokban van értéke, ahol a ruthének száma nem éri el a lakosságnak 20%-át. Ilyen járás pedig csak egy van Ruszinszkóban: a beregszászi.37) miként az, az oiosz (kisorosz) nyelvnek kevesebb jogot biztosít, mint a „csehszlovák" nyelvnek. így a tartományi képviselőtestület elnöke, továbbá a tárgyaláson résztvevő tisztviselők nyilatkozataikat lefordíthatják ugyan orosz (kisorosz) nyelvre, de erre nem kötelesek, ellenoen mindig kötelesek nyilatkozataikat „csehszlovák" nyelven előterjeszteni (2. cikk). Az orosz (kisorosz) nyelvű képviselőtestületi tagok nyilatkozatai „csehszlovák" ínyeken veendők jegyzőkönyvbe. (4. cikk 4. bekezdés.) Ugyanez vonatkozik a járási képviselőtestületekre is (5—7. cikk). A járási .képviselőtestület tagjainak „csehszlovák" nyelven előterjesztett jelentései, indítványai, kérdései és panaszai csak azokban a járásokban fordíttatnak le orosz (kisorosz) .nyelvre és a fordítás, valamint megfordítva az orosz (kisorosz) nyelven előterjesztett jelentések, indítványok, kérdések és panaszok a „cseliszlovák" fordítás mellett csak ott képezik a tárgyalás alapját s a tárgyalási jegyzőkönyv csak ott vezettetik és hitelesítése csak ott történhetik orosz (kisorosz) nyelven is, ahol az illető közigazgatási járásban az állampolgároknak legalább fele orosz (kisorosz) nyelvű. Az orosz (kisorosz) nyelven előterjesztett indítványok, jelentések, kérdések és panaszok csak azokban a közigazgatási járásokban nem fordítandók le „csehszlovák" nyelvre, ahol az állampolgároknak háromnegyede orosz (kisorosz) nyelvű, de itt is csak, ha a járási képviselőtestület egyik tagja, vagy az elnök a fordítást nem tartja szükségesnek. Ebből a felsorolásból, amely teljességre nem tart számot, kitűnik, hogy milyen széles kör az, amelyben az orosz (kisorosz) nyelv helyzete a kisebbségi nyelvekével azonos. 38) Bob. 9809. 37) Ruszinszkónak az 1930. évi népszámlálás szerint 725.357 lakosa van, ebből 709.129 cseliszlovák állampolgár. Ezek között 446.91(3 (63.02%) orosz és kisorosz (ukrán), 109.472 (15.44%) magyar, 91.255 (12.87%) zsidó, 33.961 (4.79%) „csehszlovák" (benne 13.242 = 1.87% tót), 13.249 (1.87%) német, 12.641 (1.78%) román, 1357 (0.19%) cigány, 159 (0.02%) lengyel és 50 (0.01%) egyéb ts ismeretlen nemzetiségű a megbízhatónak el nem fogadható 1930. évi csehszlovák nemzetiségi statisztika szerint. Minthogy a saintgerniaiui kisebbségi szerződés 7. cikkének 4. bekezdése és 9. cikkének 1. bekezdése szexint a kisebbségeket a hivatalos életben és az iskolaügyiben megillető jogok alanyai a nyelvi, nem pedig a nemzeti kisebbségek, a cseliszlovák törvényhozás és kormányzat szerződésellenesen jár el, amidőn, e jogokat következetesen megtagadja a magyar nyelvű, de zsidó nemzetiségűek gyanánt kimutatott polgáraitól. A cseliszlovák népszámlálás szerint a beregszászi járásban csak 10.64%-os ruthén kisebbség él. Ezenkívül nincs 20%-os kisebbsége a ruthónségnek a kisebbik részében az autonóm területhez tartozó nagykaposi járásban sem, mert bár a ruthének aránya a ruszinszkói részben 33.24%, az egész járásban csak 6.51;%os ruthén kisebbség' található (Zprávy státného úradu statistického republiky ceskoslovenskej". XIV. évf. (1933.) 195. sz. 1540. 1.) E járásban, illetőleg járásrészben a nyelvtörvény 2. §-a értelmében a rutlilt'lneket nem illetné meg az állami közigazgatási hatóságok és bíróságok előtti nyelviasználat joga, amelyet a nyelvrendelet 100. cikke — az előbbi jegyzetben megjelölt korlátok között — részükre biztosít. A magyarság az 1930. évi népszámlálás szerint csak a beregszászi bírósági járásban alkot 20%-nál nagyobb kisebbséget (71.51%). Csupán e ruszinszkói járásban illeti meg tehát az állami közigazgatási hatóságok és bíróságok előtti nyelvhasználat joga, valamint az 52.05%-os magyar kisebbséggel, helyesebben többséggel bíró nagykaposi járás ruszinszkói részében. A „csehszlovák" nyelv, bár a „csehszlovák"-ok egyetlenegy járásban sem érik el a 2Q%-ot, mindenütt az államnyelv jogaival bír. A többi nemzetiség egy járásiban sem éri el a 20%-ot, tehát nem illetik meg egyiket sem a 'nyelvtörvény 2 5-ában biztosított jogok. (A fenti adatokat a „Zprávy státniho uradu statistického repuKiky ceskoslovenské" c hivatalos kiadvány XIV. évf. (1933.) 170. sz. 1341. Ifc 1343. lapjairól vettem). 1J