Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

(29) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 s így a viszonyítás még gáncstalanabb, mint a Kenedyé (1909—1913). De fel lehet hozni valamit ezen négy év kiválasztása ellen: a világválság forgó szele ezekben az években fokozódó erővel száguldott végig hazánkön is s így nem tekinthetők ezek az évek sem teljesen normálisoknak. De mikor voltak és mikor lesznek normális évek?1-) Normális-é a jó konjunktúra időszaka? II. Kriminalitásunk területi alakulását a következő arányszámok fejezik ki: Volt az 1929—1932. évekátlagában a jogerősen elitéltek száma íoo.ooo 100.000 12 éven lélekre felüli egyénre S o r r 3 ii d Baranya A B A B Baranya 677 884 26 28 Fejér 621 861 31 31 Győr—Mosón 671 942 29 26 Komárom-Esztergom 991 1371 9 6 Somogy 824 1063 20 23 Sopron 808 1123 21 19 Tolna 568 745 35 34 Vas 673 919 28 27 Veszprém 540 733 36 35 Zala 751 1009 24 25 Bácsbodrog 883 1167 14 14 Békés 806 1072 22 21 Bihar 589 815 33 33 Csanád-Arad-Toront. 1045 1407 5 5 Csongrád 898 1212 13. 12 Hajdu 939 1320 11 7 Jásznagvkun sz. 640 870 30 29 Pest Pilis S. 858 1145 17 18 Szabolcs-Ung 857 1258 18 11 Szatmár-Bereg 614 867 32 30 Abauj Torna 759 1069 23 22 Borsod-Gömör 839 1161 19 15 Heves 949 1287 10 9 Nógrád-Hont 873 1193 15 13 Zemplén 745 1054 25 24 Vármegyék össz. 785 1067 — — Pécs 1269 1554 1 2 Székesfehérvár 580 719 34 36 Győr 868 1079 16 20 Sopron 919 1158 12 17 Baja 1022 1284' 7 10 Hódmezővásárhely 676 849 27 32 Szeged 1023 .1291 6 8 Debrecen 1138 1463 4 4 Budapest 1008 1158 8 16 Kecskemét 1203 1629 2 1 Miskolc 1182 1468 3 3 Városok^ össz. 1015 1212 — — A különbségek jelentősek, de nem szertelen nagyok. A megyei t.-hatóságok közül a maximum 1.92szerese a minimumnak. A városiaknál 2.27-szeres a 12) Más alkalommal kísérletet teszünk arra, hogy a 12 éven feliili népességet interpolációval 1923 elejére, majd 1026 Végére, "1929 vesére és 1932 közeliére kiszámítjuk és a konjunkturális számok alapján különválasszuk a háború utáni inflációs stb. éveket (1921—1924), majd a konszolidációs, feüendüléscs esztendőket (1925—1928), a hanvatló konin-i1 •-tura éveit (1929—1930) és vééül a válság mélypontját jelző 1931—1933-as éveket s mesnézziik, ho<rv a bűnözés nasvsára. válfajai és tendenciája hogyan alakúit ezekben az években törvén yha t óságonként. szélsőségek közötti eltérés. Persze még jobban elmosódnak az eltérések, hogyha a vármegyéket nagyobb táj-egységekbe foglaljuk. Volt ugyanis a 100.000 12 éven felüliekre jutó elítéltek száma (Zárjélben a 100.000 lélekre jutó arányok) Index Dunántúlba) 953 (710) 86 ( 81) Alföld 1114 (879) 100 (100) Észak 1184 (859) 106 ( 98) Az index jól jelzi, hogy a nem helyes viszonyítási alap torzít. Észak kriminalitása 100.000 lélekre számítva kedvezőbbnek látszik, de csak azért, mert a nagyobb gyermeklétszám megnöveli a nevezőt. Az Alföldön kedvezőbb a helyzet, bár a Dunántúl jó színvonalától elég messze van. Mindazonáltal az országrészek között mutatkozó eltérések sokkal kisebbek, mint pl. Németországban, ahol is — csak a nagyobb tagállamokat figyelembe véve — a szélsőségek 1150 (Bajorország) és 632 (Hessen) közt ingadoznak az 1925—1927. évek átlagában.") Schneller Károly dr. (Folyt. köv. Ruszinszkó autonómiája a nemzet* közi- és a csehszlovák alkotmányjog szempontjából in. A tényleges helyzet ismertetésére áttérve, azt Csíik egészen röviden kívánom felvázolni: 1. Ellentétben a saint-germami szerződésselr és a csehszlovák alkotmánnyal, Ruszinszkónak egyáltalán nincsenek autonóm szervei. A valóságos helyzet ugyanis a következő: a) Az autonóm országgyűlést (szojm) a prágai kormány a mai napig sem hívta egybe, sőt a csehszlovák nemzetgyűlés még a választási törvényt sem alkotta meg és nem szabályozta az aktív és passzívválasztójogot, noha azt az alkotmány 3. §-ának 8. bekezdése már tizennégy évvel ezelőtt előírta. b) Ruszinszkónak jelenleg nincs kormányzója. A kormányzói hatáskör — az alkotmány 3. §-án kívül — nincs szabályozva. A generális statútum IV. címe a kormányzó helyett egy, végeredményben a francia parancsnokló tábornoknak alárendelt2") ideiglenes adminisztrátornak és melléje tanácsadó szervként egy ideiglenes direktóriumnak a kormány által való kinevezését rendelte el. A statútum értelmében a direktórium tanácsadó hatásköre kiterjedt a nyelvi, iskolaügyi, vallási és belső közigazgatási törvényhozásra és igazgatásra, valamint az említett ügyekben a végrehajtással és igazgatással megbízott tisztviselők és alkalmazottak kinevezésére és visszahívására. A tisztviselők kinevezése azonban az adminisztrátor hatáskörébe tartozott; neki voltak alárendelve és felelősek. Ő osztotta be a direktóriumhoz az ügyek viteléhez szükséges hivatalnokokat. Az adminisztrátor és a direktórium közti véleményeltérés esetén a vitás ügyet a köztársaság elnöke, vagy egy e hatáskörrel általa 12-a) Csak a vármegyei népesség. 13) Kriininalstatistik für das Jahr 1927. Stat. d. Deutschen Reichs B. 370. 1930. 16. 1. 26) V. o. Peska i. m. 212. 1.