Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

6 MISKOLCI JOGASZÉLET (30) felruházott személy elé kellett terjeszteni, kiknek döntését végérvényesnek és kötelezőnek kellett tekinteni. Adminisztrátorrá a statútum I kibocsátása után a cseh Brejchát nevezték ki, majd megalakították a direktóriumot, melynek elnöke az Amerikából hazatért ruthén nemzetiségű Zsatkovics Gergely lett.27) Minthogy hasonló kísérletek a jövőben sincsenek kizárva, meg kell állapítani, hogy az adminisztrátor és a direktórium intézménye, úgyszintén a köztársasági elnök, vagy megbízottjának formailag döntőbírói, lényegileg azonban végső fokon intézkedő hatásköre szöges ellentétben állott a kisebbségi szerződéssel és magával a csehszlovák alkotmánnyal is, amelyek szerint a végrehajtó hatalom kizárólag a szőj innak felelős kormányzó kezében összpontosul. A generális státútumot módosító 1920. április 26.-án 356. szám alatt kelt kormányrendelet a törvények és rendeletek gyűjteményében kihirdették és így az csehszlovák jogforrás. E rendelet értelmében Ruszinszkó élén a kormány javaslatára az államfő által kinevezett ideiglenes kormányzó áll (1. §.), akit az ugyanilyen módon kinevezett alkormányzó helyettesít betegsége, távolléte, akadályoztatása vagy a kormányzói állás megüresedése esetén. (3. §. 1. bek.) A kormányzó hatásköre a következő ügyekre terjedt ki: Ruszinszkó képviselete a kormánnyal való tárgyalásoknál, a kormányzótanács tárgyalásainak vezetése, a polgári igazgatás által kibocsátott rendeletek aláíi után az illetékes előadónak az alkormányzó által aláírt javaslatára az egyházi és helyi igazgatás tisztviselőinek kinevezése, ha az nem tartozik az államfő a kormány, vagy az autonóm tényezők hatáskörébe, a nemállami iskolák tanítóinak kinevezése, a bírák és állami tisztviselők kinevezése a VII. rangosztályig bezárólag, amennyiben a polgári igazgatás tisztviselőiről van szó, valamint a többi biró és a polgári igazgatás többi tisztviselőjének előléptetésére és kinevezésére vonatkozó javaslatok előterjesztése a kormányhoz, az alkormányzótól és annak közvetítésével a polgári igazgatás előadóitól a Ruszinszkót illető valamennyi kérdésben jelentések beszerzése és az alkormányzó — a kormányzó véleménye szerint — az alkotmányt, vagy más törvényt sértő, vagy Ruszinszkó érdekeit károsító intézkedéseinek felfüggesztése és a kormány döntésének beszerzése. Az utóbbi esetben az alkormányzó saját felelősségére csak a halaszthatatlan ideiglenes intézkedést teheti meg. (2. §.) Az alkormányzó hatáskörét a statútum akként állapította meg, hogy az főnöke volt a polgári igazgatáshoz beosztott előadóknak és az alárendelt hatóságoknak és intézeteknek és közvetítette ezeknek a kormánnyal való érintkezését. (3. §. 2. bek.) A kormányzó valamennyi hivatalos cselekményét ellenjegyezte és ha valamely kérdésben nem tudtak megegyezni, a kérdést a kormány döntése alá kellett bocsátani. Látjuk tehát, hogy az új rendelet a végrehajtó hatalmat az alkormányzóra és polgári közigazgatásnak (civilni správa) nevezett hivatalára bízta. A kormányzónak inkább csak reprezentatív feladatok jutottak, a hatáskörébe utalt ügyek legtöbbjében csak az alkormányzó előterjesztésére intézkedhetett 27) V. ö. Ánkv Ákos „Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért". Budapest^ 1928. 8. és 10. 1. és véleményeltérés esetén nem az ő, hanem a prágai kormány akarata érvényesült. E rendelet annak a politikai kompromisszumnak a kifejezése volt, amely az amerikai ruthén Zsatkovics Gergelyt kormányzóvá, a cseh Ehrenfeldet pedig alkormányzóvá tette,28) az előbbinek a címet hagyva meg, az utóbbinak pedig a tényleges hatalmat biztosítva. Megt kell jegyezni, hogy a rendelet ezenkívül a kormányzó és az alkormányzó mellé a néptől választott tíz és a kormánytól kinevezett négy tagból álló kormányzótanács szervezését írta elő, amelyben a kormányzón és az alkormányzón kívül a polgári közigazgatásnak hat előadója is szavazati joggal bírt, úgy, hogy e testületben eleve a kormányé volt a többség. A kormányzótanács hatásköre különben csak arra terjedt ki, hogy nyilatkozzék a kormánytól, a kormányzótól és alkormányzótól eléje terjesztett ügyekben. A polgári közigazgatás ugyan köteles volt valamennyi rendeletét a tanács elé terjeszteni, de e rendelkezést úgyszólván értéktelenné tette az, hogy sürgős esetekben a rendeleteket a tanács meghallgatása előtt is ki lehetett adni és csak utólag kellett azokat a tanács elé terjeszteni. Miként a generális statútum, úgy a módosító rendelet is nyilvánvaló ellentétben állott a saintgermaini szerződéssel és az alkotmánnyal.29) Ez a helyzet kényszerítette Zsatkovics Gergelyt arra, hogy 1921. májusában a kormányzóságról lemondjon \ és Amerikába térjen vissza.30) Ruszinszkó autonóm ügyeit ettől kezdve hat éven át a semmiféle törvényes alappal nem bíró civilni správa és ennek főnöke, a cseh Ehrenfeld, majd 1923-tól az ugyancsak cseh nemzetiségű Rozsypal, mint a kormányzó helyettese31) vezette a soha Össze nem hívott kormányzótanács és sokáig kormányzó nélkül. Miután a polgári igazgatást az 1923. július 7.-én 113. sz. a. kelt kormányrendelet újjá szervezte, 1923-ban a ruthén nemzetiségű Beszkid Antalt kormányzóvá nevezték ki ugyan, de még a 356/1920. sz. rendeletben biztosított hatáskörét sem respektálták, úgy, hogy a kormányzói cím minden jogi és tényleges hatalmat nélkülözött. Az 1927. július 14.-én 125. szám alatt kelt és a politikai igazgatás szervezetéről szóló és a saintgermaini szerződéssel, valamint az alkotmánnyal ugyancsak ellenkező törvény, az úgynevezett közigazgatási reform 5 §.-a azután a polgári igazgatás és a zsupai hivatal hatáskörét az új országos (tartományi) hivatalra ruházta át, amelynek elnökévé Rozsypalt, az eddigi alkormányzót nevezték ki. A kormányzóról e törvény egyetlen szóval sem emlékezett meg és így ez az intézmény ezentúl is valósággal a levegő28) U. o. 13. 1. 29) Peska a csehszlovák legfelsőbb közigazgatási bíróság 1925. április lö.-ón kelt elvi jelentőségű ítéletével (Boíi. 4608) szemben, mely a rendeletet az alkotmánnyal megegyezőnek minősíti azon az alapon, hogy az utóbbinak 3 §. 3. bek. szerint a „részleteket, különösen az országgyűlési választás és választhatóság jogát külön rendelkezés szabályozza", igiera találóan állapítja meg, hogy e „különös rendelkezés'' a régietekre van korlátozva. Már pedig az alkotmány 3 $-a csak a kormányzót és az országgyűlést ismeri, míg a rendelet fcét új intézményt ^teremt, nevezetesen az alkormányzóságot és a kormányzótanácsot, úgyhogy a rendelet túllépi a „részletek" keretét és azonkívül a kormány rendeletalkotási jogkörét is mivel az alkotmány 89 §-a szerint az állami közigazgatás alsóbbfokú hatósásrainak szervezetit elvilep- a törvénv szah-í lyozza. (L m. 213—14. 1.) ' 3Ü) Árky i. m. 20. 1. 31) U. o. 41. 1.