Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (28) esetek csoportosítása jogterületenként eltérő. így az­után a bűntettesek elkönyvelésebe az a merőben for­mális tényező is belejátszik (és pedig ugyancsak nagy mértékben), hogy a tételes jog államonként mi­ként írja körül a bűncselekményt, hogy vájjon egy­és ugyanazon jogellenes magatartás vétség-é vagy közigazgatási színezetű kihágás stb. Szóval egy ér­zelmi-értelmi mérlegeléstől is függ az, hogy államon­ként miképpen módosul az összkriminalitás. Ilyenkor a homogenitás elvével élő vagy bukó statisztikus szá­mára süppedékessé válik a talaj. S ha elismerjük is, hogy egyes részletkérdések helyesebb értékelését a nemzetközi összevetés e téren is szolgálja, mégis meg­lehetősen reménytelen feladatnak látjuk az össz­kriminalitás nemzetközi megállapításának a kilátá­sait, bármily tiszteletreméltóák azok a törekvések, amelyeknek — külföldön is megnyilvánuló visszhang­gal — nálunk Hacker a képviselője.1) Nyilván az ér­dekel minket végső soron: jobb-é az ember amott, mint emitt avagy rosszabb s javul-é vagy romlik ide multával? Ugyan ki hiszi el, hogy a tüzes vérű ola­szok közt alig több, mint tizedannyian vétkeznek, mint a finnek közül és hogy a svédek közt a bűn hulláma tízszerte magasabbra torlódik, mint a tő­szomszéd norvégeknél s hogy a franciák közt a testi sértések kb. 75-szörte ritkábban fordulnak elő, mint a németek közt?!2) Igaz, hogy ott vannak a megjegy­zések . .. Azonban a széljegyzetet igénylő kivételek száma esetünkben oly nagy, hogy a kivétel már szinte szabály s így a kivétel nem a szabályt erősíti, hanem a szabály megalkotását gátolja. Termékenyebb vizsgálati mód az, amely legalább ettől a nagy formális tehertételtől megszabadultan azonos jogterületen belül igyekszik a bűnözés okkom­plexumait megfejteni a területrészek közt mutatkozó különbségek tüzetesebb elemzése alapján. így több­nyire 1 sikerült beszédesebb szabályszerűségekre akadni. Mikor Guerry a műveltségnek a bűnözésre gyakorolt hatását vizsgálta, nem a műveltség más­más fokán álló két nemzetet hasonlította össze, ha­nem az analfabéták kisebb és nagyobb arányát mu­tutó francia departementokat és az eltérő műveltségű angol grófságokat, territóriumokat külön vette vizs­gálat alá kriminalitás szempontjából..3) A területi detailok' nagy jelentőteégét (Kriminakgeographie) hangsúlyozza Mayr is.*) A tudományra oly korán el­hunyt Kenedy monográfiájának legszellemesebb s ta­lán legértékesebb része az, amely a kriminogén té­nyezőknek országrészek és törvényhatóságonként való feljegyzésével nyomról-nyomra igyekszik meg­fejteni a kriminalitás fokában s irányában mutat­kozó különbségeket/') újabban — büntetőjogi beve­zetésén kívül —igen behatóan foglalkozott Budapest, a többi városok és a vidék eltérő bűnrajzával Hacker, 1) L. erre vonatkozóan Hacker több értekezését a Dcut­schas Statisches Zemtralblatt és a Monatschrift für Kriminal­psychologie und Srafreeht-sreforni c. folyóiratok 1931—1933. számaiban. 2) Roesner: Kriminalstatistik. Handwörterbuch der Kri­minplogie. 9. Lieferung. Berlin u. Leipzig 1933. 52. 1. 3) Guerry: Statistique morale de 1' Angleterre comparée avec la statistique morale de la Francé. Paris, 1864. 4) Mayr: Moralstatistik. Statistik u. Gesellschaftslehre III. Bd. Tübingen, 1917 710. ás köv. lapok. ') A Magyar Birodalom bűnügyi statisztikája az 1909— 1913. évekről Magyar Stat. Közlemények Uj sorozat 59. 1919. 155—176. lap. az adatok gazdag tárházával felszerelten magyaráz­ván az eltérő méretű és irányú bűnözést.6) E rövid dolgozatnak a célja csak az, hogy a leg­újabb évek összkriminalitását az elkövetés helye sze­rint szabatosan feltüntesse, a múlttal kifogástalan módon egybevesse s így egy terjedelmesebb dolgozat­nak, amely messzebbmenő tanulságokat sem fog nél­külözni, útját egyengesse. Azokra a korrekciószerű átszámításokra, ame­lyek már egyízben foglalkoztattak,7) ezúttal is szük­ség van. A Magyar Statisztikai Évkönyv a jogerősen el­ítélteket törvényhatóságonként évről-évre 100.000 lélekhez viszonyítja. Mivel a bűncselekmény elköve­tésére jogilag képtelen (12 éven aluliak) személyek száma törvényhatóságonként eltérő, ezen arányszá­mok nem hű tükrözői a bűnözés mértékének. Le kellett számítani a 12 évesnél fiatalabbakat s az el­ítéltek számát törvényhatóságonként a koruknál fog­va beszámítható népességhez kellett viszonyíta­nunk.8) Hogy az esetlegességnek a szerepe minél kisebb térre zsugorodjék, szükséges volt az évenként közzé­tett adatokat legalább néhány évre visszamenően törvényhatóságonként összegezni. A népszámlálást megelőző és követő négy év adatait foglaltuk egybe (1929—1932),8) A múlttal szemben az összehasonlítás csak úgy volt véghezvihető hiánytalanul, hogy kiszámítottuk az integer törvényhatóságok régi (1909—1913) és mostani kriminalitását. A mostani ország-csonk ré­gebbi kriminalitását —» minthogy sok megyét ketté szabdaltak — nem tudjuk megállapítani: ezért kel­lett a teljes egészében megmaradt mai megyék és vá­rosok régi bűnözési arányát megállapítani s ebből az egész mai országra következtetni.1") 1X) A kiválasztott négy év jó abból a szempontból, hogy a népszámlálás éppen a lustrum közepére esik °) Hacker: Budapest hatása a kriminalitásra. Statiszti­kai Közlemények 62. Kötet, 2. sz. 1931, különösen 23—54. lapok. 7) Szerző': Kriminalitásunk a háború után. Miskolci Jo­gászéLet Könyvtára 1926. 15. sz. 8) Hogy erre milyen nagj -/.ükség van, a/.t igazolja a következő': Budapest kriminalitása a/, összes törvényható­ságok között — ha az össznépességet tesszük meg viszonyí­tási alapnak — nagyságsorrendben a 8-ik helyen áll, míg ha •— helyesen — a 12 éven felüli népességből indulunk ká, ak­kor a 16. helyre kerül. Pestmegye kriminalitása (858) az első vizsgálati mód szerint még egy halvány árnyalattal kedve­zőtlenebb is, mint Szabolcsé (857), holott helyes viszonyítás mellett Szabolcs megyében lényegesen több bűnöző akadt (1258), mint Pest vármegyében,'ahol a 1929—1932. évek át­lagában 1145 elítélt jutott 100.000 12 évem; felüli egyénre. *) Hogy a Quetelei szerint „minden adónál szabályosab­ban fizetett" adó (vérpad és börtön) vizsgálatánál sem szabad egy-egy év adataival beérni, azt éppen a vizsgált évek ered­ményei igazolják. Pl. Veszprém miegyében 1929-ben 1040 min-bani: 1757, 1931-ben 1014 és 1932-ben 1453 volt a/, el­ítéltek száma. Baranyában — ellenkező irányú ingadozással - 1747, 1176, 1875, 1974. Ha pl. csak a népszámlálási évére szo­rít kőznénk (1930), Baranya kriminalitása 1OO.ÓÖ0 lélekre |ó­val kedvezőbb volna mint Veszpr'mé (471, illetve 724), holot t ugvamily alapon Veszprémé — a négyéves átlagban, — csak 510, míg Baranyáé 677. 10) L. Szerző idézett dolgozatát 4—6. 1. 11) Szemben régebbi számításunkkal, integernek vettük itt Szabolcs és Csongrád megyéket, amelyek népességének jé>­val több, mint 90%-a megmaradt s így érdemleges" hibafor­rást nem jelent az, ba ezeket integer megvékaek tekintjük s másrészt mégis tetemesen nagyobb, tarkább az ónyag amellyel operálhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents