Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (28) esetek csoportosítása jogterületenként eltérő. így azután a bűntettesek elkönyvelésebe az a merőben formális tényező is belejátszik (és pedig ugyancsak nagy mértékben), hogy a tételes jog államonként miként írja körül a bűncselekményt, hogy vájjon egyés ugyanazon jogellenes magatartás vétség-é vagy közigazgatási színezetű kihágás stb. Szóval egy érzelmi-értelmi mérlegeléstől is függ az, hogy államonként miképpen módosul az összkriminalitás. Ilyenkor a homogenitás elvével élő vagy bukó statisztikus számára süppedékessé válik a talaj. S ha elismerjük is, hogy egyes részletkérdések helyesebb értékelését a nemzetközi összevetés e téren is szolgálja, mégis meglehetősen reménytelen feladatnak látjuk az összkriminalitás nemzetközi megállapításának a kilátásait, bármily tiszteletreméltóák azok a törekvések, amelyeknek — külföldön is megnyilvánuló visszhanggal — nálunk Hacker a képviselője.1) Nyilván az érdekel minket végső soron: jobb-é az ember amott, mint emitt avagy rosszabb s javul-é vagy romlik ide multával? Ugyan ki hiszi el, hogy a tüzes vérű olaszok közt alig több, mint tizedannyian vétkeznek, mint a finnek közül és hogy a svédek közt a bűn hulláma tízszerte magasabbra torlódik, mint a tőszomszéd norvégeknél s hogy a franciák közt a testi sértések kb. 75-szörte ritkábban fordulnak elő, mint a németek közt?!2) Igaz, hogy ott vannak a megjegyzések . .. Azonban a széljegyzetet igénylő kivételek száma esetünkben oly nagy, hogy a kivétel már szinte szabály s így a kivétel nem a szabályt erősíti, hanem a szabály megalkotását gátolja. Termékenyebb vizsgálati mód az, amely legalább ettől a nagy formális tehertételtől megszabadultan azonos jogterületen belül igyekszik a bűnözés okkomplexumait megfejteni a területrészek közt mutatkozó különbségek tüzetesebb elemzése alapján. így többnyire 1 sikerült beszédesebb szabályszerűségekre akadni. Mikor Guerry a műveltségnek a bűnözésre gyakorolt hatását vizsgálta, nem a műveltség másmás fokán álló két nemzetet hasonlította össze, hanem az analfabéták kisebb és nagyobb arányát mututó francia departementokat és az eltérő műveltségű angol grófságokat, territóriumokat külön vette vizsgálat alá kriminalitás szempontjából..3) A területi detailok' nagy jelentőteégét (Kriminakgeographie) hangsúlyozza Mayr is.*) A tudományra oly korán elhunyt Kenedy monográfiájának legszellemesebb s talán legértékesebb része az, amely a kriminogén tényezőknek országrészek és törvényhatóságonként való feljegyzésével nyomról-nyomra igyekszik megfejteni a kriminalitás fokában s irányában mutatkozó különbségeket/') újabban — büntetőjogi bevezetésén kívül —igen behatóan foglalkozott Budapest, a többi városok és a vidék eltérő bűnrajzával Hacker, 1) L. erre vonatkozóan Hacker több értekezését a Dcutschas Statisches Zemtralblatt és a Monatschrift für Kriminalpsychologie und Srafreeht-sreforni c. folyóiratok 1931—1933. számaiban. 2) Roesner: Kriminalstatistik. Handwörterbuch der Kriminplogie. 9. Lieferung. Berlin u. Leipzig 1933. 52. 1. 3) Guerry: Statistique morale de 1' Angleterre comparée avec la statistique morale de la Francé. Paris, 1864. 4) Mayr: Moralstatistik. Statistik u. Gesellschaftslehre III. Bd. Tübingen, 1917 710. ás köv. lapok. ') A Magyar Birodalom bűnügyi statisztikája az 1909— 1913. évekről Magyar Stat. Közlemények Uj sorozat 59. 1919. 155—176. lap. az adatok gazdag tárházával felszerelten magyarázván az eltérő méretű és irányú bűnözést.6) E rövid dolgozatnak a célja csak az, hogy a legújabb évek összkriminalitását az elkövetés helye szerint szabatosan feltüntesse, a múlttal kifogástalan módon egybevesse s így egy terjedelmesebb dolgozatnak, amely messzebbmenő tanulságokat sem fog nélkülözni, útját egyengesse. Azokra a korrekciószerű átszámításokra, amelyek már egyízben foglalkoztattak,7) ezúttal is szükség van. A Magyar Statisztikai Évkönyv a jogerősen elítélteket törvényhatóságonként évről-évre 100.000 lélekhez viszonyítja. Mivel a bűncselekmény elkövetésére jogilag képtelen (12 éven aluliak) személyek száma törvényhatóságonként eltérő, ezen arányszámok nem hű tükrözői a bűnözés mértékének. Le kellett számítani a 12 évesnél fiatalabbakat s az elítéltek számát törvényhatóságonként a koruknál fogva beszámítható népességhez kellett viszonyítanunk.8) Hogy az esetlegességnek a szerepe minél kisebb térre zsugorodjék, szükséges volt az évenként közzétett adatokat legalább néhány évre visszamenően törvényhatóságonként összegezni. A népszámlálást megelőző és követő négy év adatait foglaltuk egybe (1929—1932),8) A múlttal szemben az összehasonlítás csak úgy volt véghezvihető hiánytalanul, hogy kiszámítottuk az integer törvényhatóságok régi (1909—1913) és mostani kriminalitását. A mostani ország-csonk régebbi kriminalitását —» minthogy sok megyét ketté szabdaltak — nem tudjuk megállapítani: ezért kellett a teljes egészében megmaradt mai megyék és városok régi bűnözési arányát megállapítani s ebből az egész mai országra következtetni.1") 1X) A kiválasztott négy év jó abból a szempontból, hogy a népszámlálás éppen a lustrum közepére esik °) Hacker: Budapest hatása a kriminalitásra. Statisztikai Közlemények 62. Kötet, 2. sz. 1931, különösen 23—54. lapok. 7) Szerző': Kriminalitásunk a háború után. Miskolci JogászéLet Könyvtára 1926. 15. sz. 8) Hogy erre milyen nagj -/.ükség van, a/.t igazolja a következő': Budapest kriminalitása a/, összes törvényhatóságok között — ha az össznépességet tesszük meg viszonyítási alapnak — nagyságsorrendben a 8-ik helyen áll, míg ha •— helyesen — a 12 éven felüli népességből indulunk ká, akkor a 16. helyre kerül. Pestmegye kriminalitása (858) az első vizsgálati mód szerint még egy halvány árnyalattal kedvezőtlenebb is, mint Szabolcsé (857), holott helyes viszonyítás mellett Szabolcs megyében lényegesen több bűnöző akadt (1258), mint Pest vármegyében,'ahol a 1929—1932. évek átlagában 1145 elítélt jutott 100.000 12 évem; felüli egyénre. *) Hogy a Quetelei szerint „minden adónál szabályosabban fizetett" adó (vérpad és börtön) vizsgálatánál sem szabad egy-egy év adataival beérni, azt éppen a vizsgált évek eredményei igazolják. Pl. Veszprém miegyében 1929-ben 1040 min-bani: 1757, 1931-ben 1014 és 1932-ben 1453 volt a/, elítéltek száma. Baranyában — ellenkező irányú ingadozással - 1747, 1176, 1875, 1974. Ha pl. csak a népszámlálási évére szorít kőznénk (1930), Baranya kriminalitása 1OO.ÓÖ0 lélekre |óval kedvezőbb volna mint Veszpr'mé (471, illetve 724), holot t ugvamily alapon Veszprémé — a négyéves átlagban, — csak 510, míg Baranyáé 677. 10) L. Szerző idézett dolgozatát 4—6. 1. 11) Szemben régebbi számításunkkal, integernek vettük itt Szabolcs és Csongrád megyéket, amelyek népességének jé>val több, mint 90%-a megmaradt s így érdemleges" hibaforrást nem jelent az, ba ezeket integer megvékaek tekintjük s másrészt mégis tetemesen nagyobb, tarkább az ónyag amellyel operálhatunk.