Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - A királyi hercegi intézmény (ducatus) és az ifjabb királyság (rex iunior)

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (26) a dux trónörökösi minőségében az ország %-át csaknem függetlenül bírta, hogy azon jövendő hivatására előkészüljön.7) A trón és ducatus Kiss felfogása szerint egyszerre üresedik meg és csak a király és dux fejezik ki együttesen az ország egységét.8) A regnum a királyságot és a ducatus a trónörökösi intézményt jelenti és előbbinek a jelvénye a korona, az utóbbié a kard lett volna. A II. Sylvester pápától ajándékozott zárt korona a királyság, a Dukasz Mihály császár-féle nyitott korona pedig a ducatus szimbóluma.9) Ha azonban megemlítjük azt, hogy ducatust, hercegséget nemcsak a trónörökös, hanem más Árpád-ivadék is kaptak (pld. IV. Béla öccse, Kálmán, vagy V. István öccse, Béla), akkor azt kizárólagosan trónörökösi intézménynek mégsem tarthatjuk. Tény azonban az is, hogy a fiúörökösödésnek útjában állott a ducatus és azért királyaink le is mondatják a királyi család egyes tagjait a ducatusról (pld. Kálmán Álmost, II. Géza Lászlót). A ducatus pontos jogállását nem ismerjük. A király a család felnőtt tagjaival, azaz hercegeivel megosztotta bizonyos mértékig a hatalmát, az állam egységének sérelme nélkül. Átadta nekik az ország területének %-át, hogy a felett uralkodói jogot gyakoroljanak és kormányzati szervezetet létesítsenek és rendezzenek be. A hercegek a ducatus területén hadvezéri, bírói és közigazgatási jogokat gyakorolhattak. Béla herceg pénzt is veretett,10) sőt birtokadományozási joggal is élt,, jóllehet a herceg birtokokat csak a király hozzájárulásával adományozhatott.11) A hercegek c~ 'amar felismerték a '"írosok ea.^ditóagi jéientoségéc és azért hatalmuk megerősítésére városokat alapítanak a ducatus területén. így ad II. Endre uralkodása alatt, Béla, mint Tótország hercege, Varasdnak kiváltságlevelet, majd Parinát alapítja,12) utóbb, mint Erdély hercege kieszközli a királynál, hogy Szatmár-Németi és Dézsvár is kiváltságlevelet kapjanak.1-) II. Endre fiatalabbik fia, Kálmán herceg Valkóvár és Verőce városok alapítója.14) Kálmán dekrétumai szerint a királyi hercegnek tisztviselői is a király bíróságai alá tartoztak s az országos jogalkotás is a király feladata volt. Az egyházi tisztségek betöltése pedig egyenesen a király apostoli követségi jogából folyt és azért azt a királyi herceg egyáltalán nem gyakorolhatta. A hercegség így végeredményben nem bolygatta meg az állam egységét és közjogi értelemben a főhatalom tulajdonképeni birtokosa ezentúl is a király maradt. Végleges alkotmányszerű szabályozást ez az intézmény nem nyert az Árpádok korában. Magánjogi jelregénél fogva eltűnik akkor, mikor a magyar királyság a szent korona-tan kifejlődésével erősebb közjogi jelleget nyert. 7) R. Kiss István: Trónibetöltés és ducatus az Árpádkoiban. (Századok. 1928. évfolyam 747. lap.) s) U. o. 748. lap. 9) U. o. i. h. 10) Rupp I.: Magyarország péiwei. J1) Wenzel (T. : Árpádkori új okmánytár. I. 24. <lap. 12) Codox diploniaticus resrni Croatiae Dalmatoae et Slavoniae. III. Zasráb, 1905. 186. 1. és Wemzel i. m. XI. k 182. 1. és v. ö. Hómaii B.: A magv. városok az Árpádok korában. Bpest, 1908. 19. 1. 13) Endiicher: Rcrum hun za ricarum monumenta Arpádiana S.. Galli 1849. 420. I. és Wiemzed i. m. XI. 285. L ") Endiicher .i m. 434. és 443. 1. II. Az ifjabb királyság. (Rex iunior) A királyi hatalom megosztásának egy további nyilvánvaló ténye volt az ifjabb királyságnak az intézménye. Mivel az ifjabb királyság ép úgy, mint a ducatus, magánjogi alapon nyugodott, ez sem tudott alkotmányunk szervezetébe erősebben beékelődni. III. Béla király alatt tűnik fel először az ifjabb királyság intézménye, de nem eredeti magyar alkotás, mert a cseheknél és szerbeknél már jóval előbb ismeretes volt a rex iunior, král mladi, azaz ifjú király, aki a részuralom (partes) rendszerének meghonosítását és az elsőszülöttségi fiági öröklési elv megszilárdulását mozdította elő.15) A cseh és szerb ifjabb királyság célján kívül egyéb jellemző vonásai is feltűnő hasonlatosságot, sőt azonosságot mutatnak a magyar ifjabb királyság intézményével. Nálunk is III. Béla király azzal, hogy még életében kétszer koronáztatta meg elsőszülött fiát, Imrét, a fiatalabbik, de nagyravágyó Endre fiával szemben, ilymódon akarta annak a trónt biztosítani. A koronázás nálunk is a trónutódlás és a primogenitura biztosítására szolgált. Azonos szokást látunk ekkor még Franciaországban is és ezen hasonló körülmény folytán Bartoniek Emma az ifjabb királyság intézményében francia befolyást vélt felismerni.16)! Nézetét azzal támogatja, hogy III. Béla felesége Chatillon Anna francia származású lévén, az akkori francia kapcsolatok révén meghonosodhatott nálunk is az a szokás, hogy az uralkodók elsőszülötteiket még életűiben. j&e^koi'Ox.áztatják.17) Valószínűbbnek tartjuk, hogy az ifjabb királyság szláv hatás alatt fejlődött ki nálunk, némileg a bizánci udvar hatása alatt, ahol a császár mellett fia fontos közjogi tényező volt. III. Béla fiatal éveiben Bizáncban nevelkedett, tehát onnan is hozhatott magával gondolatokat az ifjabb királyság kiépítésére.18) III. Béla után Imre király 1204-ben László nevü fiát szintén utódlásának biztosítása végett koronáztatta meg, mivel féltette trónját öccsétől, Endrétől, akinek kénytelen volt már előbb a ducatust kiadni. Csakhamar azonban' az ifjabB királyság nem az utódlást biztosította, hanem az öreg királyok uralmát erősítette, mert II. Endre és IV. Béla nem maradhattak volna meg trónjaikon, ha előbb módot nem adtak volna uralomravágyó trónörökös fiaiknak az uralkodásra.19) II. Endre egyenesen megakadályozni igyekezett Béla fiának megkoronázását és 1214-ben III. Ince pápához fordult, hogy átkozza ki mindazokat, akik 1S) Lásd Siufflay Milán: Sz'tóv páiihuzamoik a „Rex iunior" címéhez című értékes cikkét. Századok, 1909. 499—53. 11. ") Századok, 1926. évf. 820. lap, R. Kiss István i. tanulmányaiban (Századok, 1929. évf. 705. lap) ta-adja a francia befolyást mivel Bartoniek konkrétumokra hivatkozni mm tud. — Kiss azon észrevételére, hegy III. Béla előtt is szén szambán koronáztatták mez királyi gyermekeket atviuk életében, BartomieJs kimutatja (Századok, 19?9 41—42 11 I hogy Sahynon tónntá;áyal más királyt nem koronáztak mesr, — LL1. Bela előtt atyjuk életében. 17) Századok u. o. i. h. 1S) V. ö. Suffilay i. cikkével u. o. 503. lap 19) Századok, 1926. évf. 822—23. 11.