Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Dr. Vanyó Tihamér Aladár O. S. B.: Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről, 1600-1850 [könyvismertetés]

24 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (42) halál." (54. 1.) A legrégibb anyakönyveket az egyházak vezetik, mígnem az 1894:XXXIII. t.c. az állami anyakönyvek kizárólagos hatályát juttatja érvényre.' A gyermekek vallási hovatartozandósága szintén anyakönyvi feljegyzést nyer. Fentebb bővebben kitértem arra, hogy a gyermekek vallása tételes jogszabályaink szerint miként alakul, ezért nem akarván felesleges ismétlésekbe bocsájtkozni, csak azt említem meg, hogy az anyakönyvi feljegyzések a törvényes állapotot tükrözik vissza. A megegyezések szintén nyilvántartatnak az anyakönyvekben. ,,A kir. járásbíró, polgármester, főszolgabíró vagy kir. közjegyző az 1894:XXXII. és az 1895:XLIII. t. c.-ek értelmében felvett jegyzőkönyv hiteles másolatát, illetve közjegyzői okirat hiteles kiadványát a feltételt követő három nap alatt az egyezséget kötő feleknek, vagy azok különös meghatalmazottjainak kiadni és meg köteles küldeni annak az anyakönyvvezetőnek, illetve annak a polgári tisztviselőnek, aki előtt a felek a házasságot meg kívánják kötni," (58. 1.) Ugyanez az eljárás a megegyezés visszavonása és megváltoztatása esetén is. A házasság tartama alatt megváltoztatott megegyezések, amelyek szerint a 7. életévet be nem töltött gyermekek egyvallásúvá vált szüleik vallását fogják követni, nemcsak a szülők házasságát nyilvántartó anyakönyvvezető, de azok az anyakönyvvezetők is nyilvántartják, akik a 7. ?vet még be nem töltött gyermekek születési eseteit feljegyezték. A felvett okiratok másolata tehát mindannyiuknak megküldendő. Nyilvántartásba veszi az anyakönyvvezető a 7—18 éves gyermeknek a gyámhatóság hozzájárulásával, továbbá a királyi leirattá], illetve az anya és a természetes aty?. utólagos házasságkötésével törvényessé vált 7. évet be nem töltött gyermekek vallásváltoztatását is. Az örökbefogadásnak nem lévén hatása a gyermekek vallására ilyirányú feljegyzés nem is eszközölhető. Vitéz Somogyi István dr. munkája második kiadásának közrebocsájtásával egyidőben 1933. aug. hó 20-án a Belügyi Közlönyben megjelent a m. kir. belügyminiszternek két nagyfontosságú és elvi jelentőségű határozata, mely feltétlenül irányt fog szabni a gyámhatóságok gyakorlatának a 7—18 éves gyermekek áttérése tekintetében. A szerző „Pótlás" alakjában méltatja és ismerteti e határozatok jelentőségét könyvének kiegészítése gyanánt. A belügyminiszter rendelkezése szem előtt tartja azt a hatá. rozott előnyt, amellyel az összes gyermekeknek egyazon vallásban történő nevelése képvisel. Éppen ezért lehetővé kívánja tenni a család vallásegységének megalkotását azáltal, hogy a gyámhatóságok ne gördítsenek akadályokat a 7—18 éves gyermekek áttérése elé, még abban az esetben sem, hogyha a szülők oly közös vallásra térnének át, amely ezidáig egyiké sem volt, gyermekeik ezen harmadik vallásba valamenynyien követhessék őket. A második rendelkezés szerint ha a szülő házastársának halála után tér át annak vallására — bár a házasság már megszűnt — 7—18 éves gyermekei valamennyien követhessék a gyámhatóság beleegyezésével ezen vallásba.' Itt is ugyanazon szempont, t. i. az egyazon vallásban történő nevelés jótékony hatása a gyermekek szellemi és erkölcsi fejlődésére jut diadalra. Kétségtelen, hogy ezen elvek át fogják alakítani a gyámhatóságok gyakorlatát, az ennek nyomán kialakuló szokásjog nagy mértékben fogja kitölteni a fennálló jogszabályok hézagait, illetve az életnek megfelelő formában fogja azokat magyarázni és megvalósítani. Vitéz dr. Somogyi István könyvének gondolatokban gazdag tárházából csak néhányat ragadtam ki, de ezekből is megállapítható már, hogy értékes művet igyekeztem megismertetni. A nagy anyagot, mely a gyermekek vallására vonatkozó élő joganyagot tartalmazza, nagy gondossággal összegyűjtve és kiváló szakértelemmel elrendezve találjuk. Minden egyéni, vallási, világnézeti nézőponton felülemelkedve a legteljesebb tárgyilagossággal nyúl hozzá a vallásfelekezetek szemében olyannyira kényes problémához és emellett felfogásukat elfogulatlanul közli. Bár gyakorlati kézikönyvnek készült, ebbeli jósága mellett a tudományos mű színvonalára is felemelkedik. Nem felejtkezik meg arról sem, hogy a vonatkozó törvények egyrésze már közel 70 éve alkottatott meg, tehát elengedhetetlenül szükséges már egy korunknak megfelelő tökéletesebb szabályozás, amit a legújabb gyakorlat is munkálni igyekszik. A stílus gördülékeny, választékos és világos, forrásainak megfelelő csoportosításával és a jegyzetek bőséges alkalmazásával az áttekinthetőséget igen könnyűvé teszi. Ezen értékei indokolják, hogy a szaksajtó már első megjelenése alkalmával a munkát elismeréssel fogadta és mint sikerült alkotást méltatta. < Kún György. HÍREK Dr. Schneller Károly jogakad. ny. r. tanár a budapesti Pázmány Péter Tud. Egyetem magántanára. A m. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Schneller Károly jogakad. ny. r. tanárnak, aki a szegedi Ferenc József Tudományegyetemnek 1922-ben lett magántanárává a Statisztika tárgykörből, „A népességi statisztika" című tárgykörből a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ezen minőségben megerősítette. A Miskolci Jogász Turista Egyesület (M. J. T. E.) élénk sportéletet folytatott az elmúlt tél folyamán. December 28-án tartotta meg szokásos si- és ródlikirándulását Bagolyhegyre és Oroszkut vidékére, illetve a lillafüredi ródlipályára, amelyen mintegy 50 főnyi jogász vett részt.. Belekapcsolódott az egyesület a téli sportversenyekbe is s tagjai indultak az összes ródli- és siversenyeken, ahol szép eredményeket is értek el, így január 14-én a lillafüredi bobversenyen első lett a M. J. T. E. csapata (Boros, Kerekes, Dobos, Dobai, Wagner), január 28-án a lillafüredi ródliversenyen első Boros István, negyedik Kerekes István. Február 25-én a Magyar Turista Egyesület bánkuti országos siversenyén a lesikló versenyben első Boros István, futóversenyben harmadik Boros István, az összetett versenyben pedig ugyancsak Boros István a második helyet foglalta el. Ezidőszerint megindultak az évenkint szokásos jogakadémiák közti versenyek előkészületei, amelyet ebben az évben Kecskemét rendez meg. Az időpont tekintetében most folynak a tárgyalások, valószínűleg május 10-én vagy 20. és 21-én lesznek a versenyek. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. Nyomatott ií'j. Ludvig István könyvnyomdájában Miskolcon Hunyadi-utca 13. — Telefon 8-82.