Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Dr. Vanyó Tihamér Aladár O. S. B.: Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről, 1600-1850 [könyvismertetés]

(4Í) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 23 tekintést nyújt a reverzálisok kialakulásáról. Kiindul azon felbecsülhetetlen értékű kultúrnyereség méltatásából, amelyet a keresztény hit elterjedése és az egyház megalkotása a magyar nemzet számára jelent. Az állam és az egyház a középkorban rendkívül szoros kapcsolatban állván egymással, céljaikat kölcsönösen segítették elő. Az egyház élénk részt vesz az államélet alakulásában és többek között a maga körébe vonja a házasság intézményének szabályozását. Ameddig a kereszténységet egyedül a katholikus egyház jelenti, nincs is ebből semmiféle komplikáció, de mihelyst a protestánsok szabad vallásgyakorlata az 1608 :k. e. I. t. cikkben tételesjogi szabályozást nyer, kezdetét veszi az áldatlan küzdelem a gyermekek vallása ügyében, amely napjainkban is változatlan hevességgel folyik, anélkül, hogy nyugvópontra juthatott volna. Az állam azonban ekkor még nem fog bele a házasság közjogi szabályozásának munkájába, hanem a katholikus szentszék joghatósága alatt tartja továbbiakban is. Ezt a protestánsokra nézve sérelmes állapotot hosszú időn át nem sikerül megváltoztatni. A Carolina Resolutio rendelkezései értelmében a katholikus és1 protestáns felek közötti házasság érvényesen csak katholikus lelkész előtt köthető meg. Ezt az előnyt a szentszékek arra használják fel, hogy a lelkész közreműködését csak azon esetben engedik meg, ha a nem katholikus fél bizonyos kauciókat ad, melyek között az is szerepel, hogy az összes gyermekek katholikusok lesznek. Az Edictum Tolerantiae szabályként állítja fel, hogy amennyiben az atya katholikus, valamennyi gyermeke, ha pedig az anya l.'ntVinlikns, rsak * firigyprmekpk követhetik atyjuk vailását. Ebben az irányban halad most már a jogfejlődés 1868-ig, amikor is az LIII. t. c. kimondja, hogy a fiúk atyjuk, a leányok pedig anyjuk vallását kövessék, egyszersmind érvényteleníti a szülők mindazon rendelkezéseit, amelyek gyermekeik valláserkölcsi nevelésére vonatkoznak. Az 1894 :XXXII. t. c. ezzel szemben megengedi, hogy „azok a szülők, akik különböző bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetekhez tartoznak, házasságuk megkötése előtt gyermekeik vallására nézve megegyezhessenek." (21. 1.) Ezen megyegyezéseket nevezik általában reverzálisoknak. Ezek nem tekinthetők azonban a régi reverzálisok új alakjainak, mert amazok egyoldalú akaratkinyilatkoztatást tartalmaztak és nemi voltak rendszerint kikényszeríthetők. Az 1894 :XXXI. t. c. alapján kötött megegyezések közhatóság előtt létrejött kölcsönös megállapodások, melyeknek végrehajfását az államhatalom biztosítja. Jogi természetük tehát merőben eltérő. Idáig jutott el nagyjában — egészében nanjainkig a gyermekek vallásának tételesjogi szabályozása. A második fejezet a gyermekek vallásáról szól Magyarországon „mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gvakorolhatia". (1895:XLIII. t. c. 1. §.) Még ezen felül is biztosítják törvényeink a legteljesebb lelkiismereti szabadságot azáltal, hogy lehetővé teszik a felekezeten kívüliség állapotát is. Ezek a jogszabályok mintegy keretét szolgáltatják azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a gyermekek vallásáról szólnak. Igyekszem közülök a legjelentősebbeket kiemelni, anélkül, hogy a fentebb említetteket ismételném. Vegyes házasság az is, ha szülők egyike vagy mindkettő felekezetenkívüli, tehát joguk van a házasság megkötése előtt gyermekeik vallását szabályozni egyezségileg. A házasságon kívül született gyermekek anyjuk vallását követik, ha felekezeten kívül áll, megjelölheti, hogy mely bevett vagy törvényesen elismert vallásban óhajtja őket neveltetni. 7. évet be nem töltött gyermekek nembeli szülőjüket az áttérésben követik, vegyes házasságoknál azzal a megszorítással, hogy a szülők házasságának ezáltal egyvallásuvá kell lennie. Törvénytelen gyermek áttérő anyját követi és a törvényesített fiú atyja vallására térhet át annak kívánságára a törvényesítést követő 6 hónapon belül. 7—18 év közötti gyermekek áttéréséhez a gyámhatóság beleegyezése szükséges. A harmadik fejezet a gyermekek vallását illető megegyezéseket tárgyalja. Kiindulópont az, hogy a vegyes házasságot kötő felek megegyezhetnek arra nézve, hogy valamely gyermekük az egyik vagy másik szülő vallását kövesse. Harmadik vallás nem jelölhető meg, továbbá gyermek felekezeten kívül nem nevelhető. A megegyezés kir. közjegyző, kir. járásbíró, polgármester vagy főszolgabíró előtt, az érdekelt felek együttes jelenlétében, személyesen vagy különös meghatalmazott általi akaratnyilatkoztatással kötendő. Kiskorú felek a gyámhatóság közbejötte nélkül létesíthetik ezen legszemélyesebb jellegű jognyilatkozatukat. A megegyezés feltételekhez kötött kétoldalú jogügylet. Feltétel: a házasság tényleges megkötése. Ennek megtörténte előtt közös akarattal megváltoztatható és visszavonható. Ha a felek bármelyike a házasság megkötése előtt vallást változtat, úgy érvénytelenné lesz. A megegyezés hatálya a házasság megkötésével kezdődik, az egyik fél halála vagy a házasság felbontása hatálytalanítja. Ha ugyanazon felek ismételten kötnek házasságot, újbóli megegyezés szükséges. Ezen szabályok csupán magyar állampolgárok között létesítendő házasságra vonatkoznak, továbbá ha magyar állampolgár férfi idegen honos nőt vesz feleségül. A latin, görög és örmény katholikusok megegyezést nem köthetnek, mivel a szertartáskülönbség nem vallásfelekezeti különbség és az összes gyermekek atyjuk szertartását követik. Az egyezség kihat a házasság után 10 hónapon belül született gyermekekre, az utólagos házassággal törvényesítettekre, a semmis, de vélt házasságokból származottakra is. Elvben az örökbefogadás ténye az örökbefogadott vallására nézve közömbös, arra befolyással nincs, lévén az örökbefogadás inkább örökjogi, mint családjogi hatású. Amennyiben megegyezés nincs és az egyik szülő a másiknak vallására tér át, a 7. életévet még be nem töltött gyermek követi szülőjét a közös vallásba. A házasság utólagosan egyvallásúvá válása az az egyetlen eset, amikor a gyermekek vallására vonatkozó házasságkötés előtti megyegyezést a házasfelek közös akarattal megváltoztathatják. Természetesen arra nem vonatkozik ez a jogszabály, ha a házasság úgy lesz egyvallásúvá, hogy mindkét szülő egy harmadik, közös vallásra tér át. A három első fejezet inkább anyagi jogtételeket tartalmazott, az utolsó pedig nagyobbára eljárásjog: szabályokat vázol a megyegyezések anyakönyvi feljegyzésére vonatkozóan. „Az egyén életében elóíoL-duló s jogi fontossággal bíró események nyilvántartására az anyakönyvek szolgálnak. Az emberi élet legfontosabb eseményei: a születés, házasságkötés és a