Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Büntető sommás bíráskodás Angliában

18 MISKOLCI JOGASZÉLET (36) 1. Fellebbezés a Quarter Session-hez, 2. Fellebbezés jogi tévedés esetén a King's Bench Division-hez. Mielőtt a fellebbezések e két fajával részletesen foglalkoznék, néhány elvi kijelentést kívánok tenni a fellebbezésről általában. Eddig is sok lényegbeli nagy eltérést láthatunk fennállani a magyar és angol eljárási jog között, do talán a fellebbezés az egész bűnvádi eljárási jognak az a része, amely hazai jogász szemében a legkülönösebbnek fog feltűnni. Mindjárt azon kezdem, hogy az általános értelemben vett fellebbezés Angliában a legújabb időkig, egészen e század elejéig, úgyszólván ismeretlen volt. Hogy ez az egész angol jogfejlődés, jogi berendezkedés, jogi elgondolás és az ítéletek keltette közmegnyugvás következtében mennyire természetes volt, azt mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy ma (mikor a fellebbezés, ha korlátok között is, de megengedett) a fellebbezések az összes ügyeknek egy tized %-át sem teszik ki; közelebbről: a rendes eljárásban körülbelül minden 100-ik, a sommás ügyekben körülbelül minden 2000-ik ügyet vizsgálja felül a felsőbb bíróság. (Ez nálunk álomnak is túl jó lenné.) Igaz ugyan, hogy a beérkezett fellebbezések száma valamivel nagyobb, mint a fenti számok, sőt a rendes eljárásban 7%-ot is kitesz, de ezek nagy része felülvizsgálatra nem is kerül, mert a bíróság, még pedig az alsó bíróság, mely az első fokú ítéletet hozt? a fellebbezésnek nagy részét el nem fogadja. Ang'iában ugyanis az első fokú bíróság engedélyéhez van kötve a fellebbezés jogossága, amennyiben az jogkérdésre van alapítva. A fellebbezést mai formájában a Criminal Appeal Acts 1907 és 1908 szabályozza. Ezt megelőzőleg csak kivételes, szórványos esetei voltak valamely bűnügy » felülvizsgálatának. A sommás eljárásban pedig csak egy 1914-ik évi törvény szabályozza a fellebbezést. (Kivéve a jogi tévedés esetét.) A fellebbezés mai alakjában is korlátok közé van szorítva. Nincs helye fellebbezésnek a vádlott büntetésének súlyosbítása iránt; (viszont a fellebbezési bíróság súlyosbíthatja vádlott büntetését, ha pl. csak vádlott fellebbezett enyhítésért, ez is egy ok, hogy vádlott nagyon is megfontolja a fellebbezést). Sértettnek (jogi tévedés esetét kivéve) nincs egyáltalán joga a fellebbezésre; a fellebbezés mindkét félre nagyon költséges. Mindezek az okok hozzájárulnak a fellebbezések számának ily csekély voltához, hiszen jóval kevesebb a fellebbezési lehetőség mint nálunk, de ezen említett okokat figyelembe véve is, aránytalanul jobban állanak az angol bíróságok a fellebbezések tekintetében. Ennek azonban történeti, jogfejlődési háttere van, melyet nagyban fokoz az angol népbe úgyszólván beoltott bíróság iránti tisztelet, mely egészen a közmegnyugvásig fokozódik. A sommás eljárásra vonatkozó, már említett fellebbezések 2 faja közelebbről: 1. A Quarter Session-hez érvényesíthető általános fellebbezéssel csak az elítélt élhet, kivéve, ha beismerte bűnösségét, vagy igaznak fogadta el az information tartalmát. Újabban fellebbezési jogot ad vádlottnak a C. J. Act 1925, az esetben is, ha vádlott beismerte bűnösségét. Ugyanezen törvény értelmében helye van fellebbezésnek, ha a bíróság a Probation of Offenders Act 1907 értelmében pröbárabocsátást rendelt el. Vádlottnak 7 napon belül értesítést kell adni a fellebbezésről az ellenfélnek, ez értesítéstől számított 3 napon belül pedig a bíróságon letétbe kell helyeznie a fellebbezés költségét, vagy erről biztosítékot kell adnia, vagy írásbeli nyilatkozatot az ú. n. recognizance^ ot kell kiállítania. E recognizance tulaj donképen egy végrehajtható okirat, amelyben a fellebbező fél egy meghatározott összeg különbeni megfizetésének terhe mellett kötelezi magát a fellebbezési eljárás folytatására. A fellebbviteli tárgyaláson a vádlottnak meg kell jelennie, különben az ügyet törlik a napirendről; ha az ellenfél nem jelenik meg, úgy az ítéletet a fellebbezési bíróság megsemmisíti, abból a feltevésből kiindulva, hogy a feljelentő nem képes az ítéletet (vádat) támogatni. Ha mindkét fél megjelenik, akkor a bíróság újra tárgyalja az ügyet és új bizonyítékot is felvehet. Bármelyik fél marasztalható a fellebbezési eljárás költségében. A Quarter Sessions határozata ellen csupán jogkérdésben további fellebbezésnek van helve a High Court-hoz. E fellebbezéssel már mindkét fél élhet 7 napon belül. A fellebbezés csak akkor megv a High Court-hoz, ha az alsó bíróság a fellebbezést elfogadja, azaz szükségesnek tartja, — to state a case — hogy a High Court az üggyel foglalkozzon. A fellebbezés másik faja — a High Court-hoz — bármelyik fél részéről érvényesíthető, de csak jogi tévedés esetén. írásban adandó be 3 napon belül, szintén arra irányul, hogy a bíróság — to state a cv.se — alkalmasnak találja, hogy a felső bíróság véleménye kikéressék. Ugyancsak kiállítandó az írásbeli kötelezvény (recognizance) és lefizetendő a fellebbezési eljárás valószínű költsége. A King's Bench Division határozata végleges. Megjegyzem, hogy a sommás bíróságok alá vannak bizonyos fokig rendelve a High Court-nak, amennyiben a King's Bench Division bármelv ügyben élhet a Certiorari, rrumdamus és prohibitioh jogával. A certiorari-val a High Court az ügyet az alsóbb bíróságtól elvonhatja és a King's Bench Division elé utalhatja; a mandamus jelenti az oly parancsot, amellyel a High Court utasítja az alsóbb bíróságot, hogy járjon el valamely ügyben, melyet az hatáskörébe nem tartozónak jelentett ki; a prohibition-nal viszont megtiltja az eljárást az alsóbb bíróságnak oly ügyben, melyben nem bír hatáskörrel. Figyelemre méltó szerepet töltenek még be a stipendiary magistrates-ek azáltal, hogy a rendes bírói functión kívül, mint a szegény és jogtudatlan néposztály ingyenes, baráti tanácsadói szolgálnak. A szegény néposztály tömegesen fel is keresi őket és nagvon sok nehézség, nézeteltérés orvosoltatik és megoldást talál, mindkét félre megnyugvással. Ez nagyon sok pernek és bírói eljárásnak veszi egyrészt elejét, másrészt szorosabbra fűzi a bíró és közönség között fennálló kapcsolatot. Ez a kapcsolat a most említett gyakorlati értéke mellett, abban a nagy erkölcsi hatásban is nyilvánul, hogy egyik ápolója a bírói ítéletek keltette közmegnyugvásnak. Lengyel Félix ár.