Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Büntető sommás bíráskodás Angliában

(33) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 15 Úgy a panaszost, mint a bevádolt egyént solicitor vagy counsel is képviselheti, illetve védheti. A Poor Prisoners Defence Act, 1930 lehetővé teszi szegényvédő kirendelését, ha a bíróság úgy találja, hogy a vádolt vagyoni helyzete és az ügy súlyossága vagy egyéb körülmények ezt szükségessé teszik. Érdekes, hogy az egyéni szabadságjogot olyannyira védelmező demokratikus angol jog a szegény védelemről csak egy négy évvel ezelőtt hozott törvényben intézkedik. Ha a panaszos a kitűzött tárgyaláson nem jelenik meg s nem is képviselteti magát, úgy a bíróság, vagy 1. a panaszt visszautasítja, vagy 2. elnapolja a tárgyalást, mely esetben a bevádolt egyén fogva is tartható. Ha az idéző végzésre a bevádolt egyén nem jelenik meg és a bíró az idézés szabályszerű kézbesítéséről bizonyságot szerzett, úgy 1. vagy elnapolja a tárgyalást és elfogató parancsot bocsát ki, vagy 2. vádlott távollétében letárgyalja az ügyet. Ha az újonnan kitűzött határnapon egyik vagy mindkét fél meg nem jelenik, a bíróság letárgyalhatja az ügyet, de ha a panaszos nem jelenik meg, úgy a panasz visszautasítható, még pedig, vagy a költségek megállapításával vagy anélkül. Az angol jogban nagy szerepe van a vádlott beismerésének. Ha vádlott a vádat beismeri és büntetést kizáró ok fenn nem forog, úgy minden bizonyítás felvétel nélkül, úgyszólván percek alatt hangzanak az ítéletek, de ekkor már a bíróság előtt fekszik sértett esküvel megerősített vallomása, tudniillik a bűnvádi tárgyalás Angliában a sértett kihallgatásával kezdődik. De ha a vádlott tagadásban is van, akkor is ez a szinte színpadi betanultság látszatát keltő gyorsaság fő jellemzője az angol bűnvádi sommás eljárásnak. Igaz, hogy erre módot nyújtanak az angol eljárási szabályok. Nincs esküre való hosszas és többszörös figyelmeztetés, nincsenek megesketésre vonatkozó indítványok, ismeretlen minden tanúnál a terjedelmes nationale felvétele, nincs jegyzőkönyvi aláírás, stb. Egy sommás tárgyalás lefolyása körvonalakban vázolva a következő: Sértett, leggyakrabban egy közrendőr (rendőri kihágások esetén) fellép az emelvényre és a kezében tartott biblia hátlapjáról felolvasván az eskümintát, pár sorban elmondja jelentésszerü vallomását. Erre következik vádlott rendszerinti beismerése és rövid tanácskozás után (minden esetben a clerk-kel) az ítélet kihirdetése. Természetesen nem kell elfelednünk, hogy kisebb jelentőségű kihágásokról van szó. Ha a bizonyításfelvétel szükségesnek mutatkozik, (pl. vádlott tagad) úgy a bíróság a bizonyításfelvétel során először a feljelentőt és tanúit, azután vádlottat és a védelem tanúit hallgatja ki eskü alatt. Vádlottat szintén eskü alatt (a hamis eskü következményeivel). Vádlott természetesen nem kötelezhető vallomástételre. A vád ellátására a bíróság sértettet, vagy a rendőri hatóság egy tagját kötelezi. A közvád képviselete Angliában a ritka esetek közé tartozik. A vád tanúit először sértett kérdezi ki, azután vádlott intézhet a tanúhoz kérdéseket, végül mégegyszer a sértett; a védelem tanúinál megfordítva: először a vádlott kérdez, majd a sértett, végül ismét a vádlott. A tanukhoz intézendő kérdéseket úgy a sértett, mint a vádlott személyesen teszik fel, de ha solicitor ral vannak képviselve, úgy a kérdéseket az ügyvéd teszi fel. Kérdéseket, magától értetődően, a bíróság tagjai maguk is feltesznek, sőt — és gyakorlatban ez a legszokásosabb — a clerk is. # * # A tanuidézés szintén summons-sal történik; ha a tanú nem jelenik meg, ellene ugyancsak warrant bocsátható ki. Érdekes a Summary Jurisdiction Act 1848, azon rendelkezése, hogy a tanú ellen idéző végzés nélkül, azonnal elővezetési parancs bocsátható ki, ha a tanura hivatkozó fél eskü alatt állítja, hogy a tanú minden valószínűség szerint nem fog megjelenni. Megjegyzendő, hogy úgy idéző-végzést, mint elővezetési parancsot tanú ellen a bíróság csak az esetben bocsát ki, ha a tanúkihallgatás költségét szolgáló valószínű összeg felajánltatott. Ha a tanú a vallomástételt, vagy az eskü (illetőleg fogadalom) letételét megtagadja, úgy 7 napig terjedhető elzárással büntethető. Az information megtétele után a panaszt tevő nem kérheti az eljárás megszüntetését, csak a gyanúsított és a bíróság együttes beleegyezésével. Nem vonja maga után az eljárás megszüntetését a panaszló halála sem. Büntetésnemek. Ha vádlott bűnösségét beismerte, vagy a bíróság a bizonyításfelvétel alapján vádlott bűnösségét bizonyítottnak találja és nem forog fenn büntethetőséget kizáró ok, úgy vádlottat elítéli. A sommás eljárás során kiszabható tulajdonképeni büntetések: 1. Pénzbüntetés, ' 2. Szabadságvesztés büntetés. Később lesz szó azokról az esetekről, amikor a bíróság a bűnösség megállapítása mellett, de ítélet hozatala nélkül próbárabocsátást, visszatartást (detention) alkalmaz. A sommás eljárás során kiszabott büntetések túlnyomó része pénzbüntetés. Az angol gyakorlatiasság hamar felismerte a pénzbüntetés kettős előnyét és ma abból az elvből indul ki, hogy szabadságvesztésbüntetés csak ott alkalmaztassák, ahol az elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik. így pl. még a munkakerülő csavargást is legalább alternatíve pénzbüntetéssel büntetik. Pénzbüntetéssel büntethetők az összes summary offencesek, még pedig az esetben is, ha a törvény a bűncselekményt szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Az ez esetben alkalmazható pénzbüntetés maximuma 25 shilling. Különben a maximum a vádiratos bűncselekmények eseteiben gyermekkel szemben 40 sh., fiatalkorúval szemben 10 font, felnőttel szemben 100 font. (Egy shilling ma körülbelül 1 pengő, egy font = 20 pengő.) A pénzbüntetés kiszabásánál a bíróság figyelembe veszi a vádlott személyes körülményeit, amenynyire azok előtte ismeretesek. Részletfizetési kedvezmény és fizetési halasztás is adható, feltéve, hogy ezt a vádlott anyagi helyzete indokolttá teszi és feltéve, hogy igazolt lakhelye van.