Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Büntető sommás bíráskodás Angliában

MISKOLCI JOGÁSZÉLET (32) gyeiek vagy városiak, aszerint, amint megyei vagy városi békebírák összetételéből alakul. Legalább két bíró kell, hogy együttesen eljárjon, tehát minden esetben társasbíróság, akár első, akár másodfokon jár el. E bíróságnak is vannak hivatalból bírái: így pl. a királyi bírák, közelebbről a High Court bírái. A bűncselekmények osztályozása. Az eljárás keretén belül legelsőbben is foglalkozni kívánok a bűncselekményekkel, abból a szempontból, hogy mely bűncselekmények képezhetik tárgyát a sommás eljárásnak. E kérdésnél első látszatra idegenszerűséget okoz az a körülmény, hogy az angol jog nem ismeri a mi Btk.-nk hármas, bűntett, vétség, kihágás fogalmát. Van ugyan az angol jognak egy hármas felosztása, treason-felony-misdemeanour, de e felosztás nem fedi a mi hármas kategóriánkat, mert sem a bíróság hatásköre, sem a kiszabható büntetés nagysága, de egyéb kritérium sem határozza meg, hogy valamely bűncselekmény' mely csoportba tartozik, ennek ugyanis csupán történelmi háttere van. E sajátosság még sem okoz, mint látni fogjuk semmi nehézséget abból a szempontból, hogy mely bűncselekmény, mely bíróság hatáskörébe tartozik, illetve a mi szempontunkból, hogy mely bűncselekmény képezi tárgyát a sommás eljárásnak. A bűncselekmények eljárásjogi szempontból 2 csoportba osztályozhatók. (Az egyes kivételektől eltekintek.) 1. Summary offences, 2. Indictable offences. Az első csoportba tartozó bűncselekmények megfelelnek körülbelül a mi kihágási bűncselekményeinknek. Hogy mely cselekmény summary offence, azt megmondja a bűncselekményt statuáló törvény, rendelet stb. Ezen csoportba tartozók kivétel nélkül és feltétlenül tárgyai a sommás eljárásnak. A második csoportba súlyosabb bűncselekmények, az indictable offences-ek szabályszerint a rendes, esküdtszéki eljárás keretének vannak fenntartva, még;s bizonyos részük a vádlott korától ás meghatározott feltételek fennforgásától függően, sommásan is tárgyalhatók. Ha a vádlott gyermek (7—\á éves) vagy fiatalkorú (14—16), úgy a — homicide — emberölést kivéve, az összes indictable offences-ek sommásan tárgyalhatók, ha azonban a vádlott felnőtt, úgy ez esetben az indictable offences-eknek már csak egy bizonyos, 17 csoportban felsorolt része tárgyalható sommásan. (E bűncselekmények pl. rosszindulatú károkozás, testisértés esetei, a lopás számos esete, szeméremsértő bűncselekmények egyes esetei, hitelezési csalás, stb., stb.) De mindhárom esetben,i tehát akár gyermek, akár fiatalkorú, akár felnőtt legyen a vádlott, ahhoz, hogy egy indictable offence sommásan tárgyalható legyen, feltétlenül szükséges a következő feltételek fennforgása, így: a vádlott ne kérje (gyermeknél a szülő vagy gyám) ügyének esküdtszék által való elbírálását; a bíróság úgy a sommás, mint az esküdtszék előtti eljárás lényegét magyarázza meg; az ügy sommás elintézését a bíróság célravezetőnek találja, még pedig fiatalkorú és felnőtt vádlott esetében, figyelemmel a vádlott jellemére, a bűncselekmény természetére és az eset összes körülményeire; ugyancsak fiatalkorú és felnőtt vádlott esetében, ha a vád tárgya csalás, a bíróság a csalás jogi természetét és lényegét magyarázza meg, annak kiemelésével, hogy az ígéret szándékolt meg nem tartása nem meríti ki a csalás tényálladékát. Összegezve tehát, sommás eljárás tárgyát képezik az összes summary offences-ek, körülbelül megfelelnek a mi kihágási bűncselekményeinknek és az indictable offences-ek egy meghatározott száma, vádlott korától és az említett feltételek fennforgásától függően. Eljárás szempontjából nincs különbség aszerint, hogy a bíróság a summary - vagy indictable offence tekintetében jár el, legfeljebb az, hogy az összes indictable és a súlyosabb summary offences-ek eseteiben a bíróság szükségképpen kell, hogy legalább 2 tagból álljon (az ú. n. petty sessional court), mert mint már említettem, a bíróság hatásköre csak ez esetben teljes, különben 20 sh. pénzbüntetést vagy 14 napi elzárást meghaladó büntetést nem szabhat ki, már pedig ezen bűncselekmények megtorlásáért a törvény ezt meghaladó büntetés kiszabhatását írja elő, tehát szükségképeni következmény, hogy a bíróság petty sessional court-ban ülésezzen. Természetesen kivételt képeznek a már említett stipendiary magistrates-ek. Az eljárás. Maga az eljárás úgy indul meg, hogy a fél information-t (feljelentés, panasz) ad be a bíróságon, gyakorlatban a ckrk-nél, aki azt a bíróhoz juttatja. Szándékosan említettem „félt" és nem 1 sértettet, ugyanis az information-t bárki beadhatja, hacsak az elkövetett sérelem nem pusztán magánérdeket sértett. Minden information csak egy bűncselekményre vonatkozhatik. tartalmaznia kell a vádolt személy nevét és foglalkozását, a bűncselekmény rövid leírását az elkövetés helyének és idejének megjelölésével és a törvényszakasz megjelölését, feltéve, hogy a bűncselekményt törvény statuálja. Az information-t, hacsak a törvény másképen nem intézkedik, a bűncselekmény elkövetésétől számított 6 hónap alatt kell beadni. Az information következményeként a bíró sttmmons (idézővégzést) bocsát ki. Ha azonban az infoiTnation írásban adatott be és esküvel megerősíttetett, úgy a bíró warrant (elővezetési parancsot) bocsát ki. Ugyancsak warrant bocsátható ki súlyosabb bűncselekmények esetében vagy akkor is, ha az idézett az idézővégzésnek nem tett eleget. Úgy a summons, mint a warrant formális blanketták. A summons lehetőleg a címzett kezéhez kézbesítendő, de szükség esetén bármely személynek kézbesíthető a címzett utolsó, vagy ismert lakhelyén. A warrant mindaddig hatályban marajd, míg végre nem hajtatott. A tárgyalás (és miután előzetes eljárás, nyomozás, vizsgálat nincs, bátran mondhatjuk, hogy az egész bűnvádi eljárás) mindig nyilvános és az arra szolgáló helyiségben tartandó meg, szabály szerint 2 bíró együttes jelenlétében, újra említem, mint kivételt, ha az eljáró bíró stipendiary magistrate, illetve ha a bíró 20 sh. pénzbüntetést vagy 14 napi elzárást meg nem haladó büntetést szab ki.