Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)
1934 / 3-4. szám - Büntető sommás bíráskodás Angliában
(3*) MISKOLCI JOGASZÉLET Í3 is, nem egy, sok-évszázados törvény a bíráskodás gerince, ott jogosan nevezhető az elmúlt közel 90 esztendő a fejlődés legújabb periódusának. A békebírák. Mielőtt magát a sommás eljárást ismertetném, ha egész röviden is, de célszerűnek tartom ismertetni azt a bírói szervezetet, mely e hatalmat gyakorolja, illetőleg megemlékezni a sommás eljárás bíráiról. E bírák: a békebírák. A bíróság neve: Summary Jurisdiction Court és a Quarter Sessions. Az angol bírói szervezet ismertetése már napvilágot látott ugyan nem egy magyar tanulmányban, de mert a békebírák a tulajdonképeni értelemben vett bírói hierarchiának még csak nem is tagjai, így az ő szervezetük kevésbbé ismeretes, ezért tartom szükségesnek velük foglalkozni. E szervezet annyira sajátos, hogy nem is enged az összehasonlításra alkalmat. Hiszen ha e sajátossága fenn nem állana, úgy minden bizonnyal nem is lenne e bírói intézmény az angol nemzet egyik büszkén őrzött ékessége. A békebírák a Korona alkalmazottai; esküt tesznek. Tisztüket nobile officium-ként látják el, minden jogi qualificatio nélkül! A jogi képzettség nem feltétel. De törvényes feltétel, hogy a kinevezendő, a megyének vagy községnek nagy tekintélyű, legértékesebb polgára legyen. Azonkívül természetesen a bíróság székhelyén (újabban hét mérföldnyi körzeten belül) kell, hogy lakjon. Ezek a biztosítékai annak, hogy volgár fog a polgár felett ítélkezni és hogv ez az ítélkezés igazságos lesz. A fontos, hogy a bíró gentleman legyen. A paragrafust tudni fogja a clerk. Idézzük emlékünkbe a régi magyar megyei földesúri bíráskodást. Milyen rokon vonás. És ilyen rokon vonás sok van. önként felvetődik a kérdés (erre talán soha nincs késő) vájjon érdemes volt-e francia és német befolyás felé hajlanunk, mikor az angollal, nemcsak a manapság sokat emlegetett alkotmányjogi és parlamentáris, de mint látjuk, igazságszolgáltatási téren is, ily párhuzamos fejlődést mutató rokon vonásaink voltak. Érdemes volt-e nyugat felé fordulnunk, hogy távolodjunk a még nyugatibb angoltól. A békebírák területi illetékessége korlátolt, melyet az újabb tőrvények mindinkább tágítanak. Az elv, hogy ez az igazságszolgáltatás érdekében hasznosnak vagy célszerűnek mutatkozzék. Hatáskör szempontjából legközelebb a mi rendőrbíráinkkal hasonlíthatók össze, de csak, ha mint sommás bírák első fokon bíráskodnak. (így is tágabb a hatáskörük.) Hatáskörük általában hármas: 1. Elsősorban a sommás bíráskodás gyakorlása, úgy elsőfokon, mint másodfokon; elsőfokon a Summary Jurisdiction Court, másodfokon a Quarter Sessions. 2. Másodsorban a Summary Jurisdiction Court. mint alsó fokú bíróság, mindazon ügyekben, amelyek sommás eljárás tárgyává nem tehetők, lefolytatja az előkészítő eljárást; ugyanis, minden bűnügy, legyen az bármilyen súlyos vagy jelentéktelen, e bíróság előtt indul meg és tagozódik kétfelé: vagy sommásan érdemben dönthet a bíróság vagy csak előkészíti e bíróság az ügyet, egy magasabb hatáskörű illetékes bíróság fóruma elé. Tudnunk l kell ugyanis, hogy Angliában nyomozás, vizsgálat nincs, ezt helyettesíti az alsó bíróság fent vázolt előkészítő eljárása. Ez előkészítő eljárás érdekessége, hogy az eljáró bíróság nagyon gyakran maga sem tudja, hogy a tárgyalás eredményeképen majd sommás véghatározatot fog-e hozni, vagy hogy végzett eljárása csak az előkészítő eljárásra vonatkozik és az ügyet illetékes bíróság elé kell terjesztenie. 3. A Quarter Sessions — mint első fokú bíróság — hatáskörrel bír a legkülönfélébb bűncselekmények elbírálására, egynéhány legsúlyosabb bűncselekménytől eltekintve. E hatásköre megfelel körülbelül a mi törvényszékeink hatáskörének.E bíróság békebírái hatáskörüket tehát ez esetben, már nem mint sommás bírák gyakorolják. Látjuk tehát, hogy a békebírói szervezet az angol igazságszolgáltatás egyik igen erős pillére és méltán ad csodálkozásra okot, hogy e sajátos szervezet kezébe van letéve a jogosan nagytekintélyű angol igazságszolgáltatás ellátásának ilyen horribilis százaléka. A békebírák hatásköre csak akkor teljes, ha legalább két békebíró együttesen jár el; különben az eljáró békebíró keze, a kiszabható büntetés tekintetében meg van szorítva, amennyiben ily esetben a kiszabható büntetés maximuma 20 shilling pénzbüntetés, vagy 14 napi elzárás. Kivételt képeznek ez alól a stipendiary magistrates-ek és a metropolitan police magistrates-ek, akik a törvény értelmében, egyedül végezhetik mindazon bírói cselekményeket, amely cselekmények végzéséhez a törvény legalább két békebíró együttes jelenlétét kívánja meg. Okozati 1 következménye ez annak a ténynek, hogy e most említett bírák, csak a legalább hét éve gyakorlatot folytató ügyvédek (barrister) közül nevezhetők ki. E bíráknál már feltétel a jogi képzettség s mint nevük is mutatja, fizetést élveznek. Csak Londonban és a nagyobb vidéki városokban működnek. Az élet gyorsaságával, a városok fejlődésével s a lakosság számarányának emelkedésével karöltve járt a bírósági ügyforgalom nagy növekedése s ez tette szükségessé, hogy városokban oly bírák lássák el a bírói teeridőket, akik egész idejüket a bíráskodásnak szentelhetik s foglalkozásukat élethivatásszerűen gyakorolják. Bár a városokban ma gyakorlatilag csak ők bíráskodnak, ez mégsem ejt csorbát a békebíróság elvi szervezetén, mert egyrészt ily jogvégzett, hogy úgy mondjam, ily hivatásos bíró aránylag kevés van, másrészt a tisztüket nobile officiumként gyakorló békebírák elvileg e városokban is megjelenhetnek a bírói üléseken és gyakorolhatják bírói hatalmukat, illetve ott szavazati joguk van. A békebírák munkaköre változatos nemcsak a bírói, de adminisztratív és végrehajtási teendőkre is kiterjed, sőt számos polgári igény feletti döntés is hatáskörükbe tartozik. Vannak hivatalból békebírák: így pl. a Lord Mayor ex officio békebírája a londoni City-nek, stb. A fentebb többízben említett Quarter Sessions, szervezetére nézve nem egyéb, mint a békebírák szokásos !/4 évenkénti összejövetele, a bírói hatalom gyakorlása céljából. Az egyes ülésszakok időbeli beosztásáról törvény rendelkezik. Szervezetileg me-