Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Ruszinszkó autonómiája a nemzetközi és a csehszlovák alkotmányjog szempontjából. 1. r.

(29) MISKOLCI JOGÁSZÉLET u mérvek fennforognak.21) Ugyanez- vonatkozik az autonóm területen működő többi állami tisztviselőre is, míg az autonóm tisztviselői állások betöltésének szabályozása a közigazgatási autonómiánál fogva — mint láttuk — az autonóm törvényhozás és végrehajtó hatalom feladata. Ez az utóbbi rendelkezés éppen úgy, mint a 13. cikk, amely Ruszinszkónak a központi törvényhozásban való képviseletét szabályozza, egyébként már nem szorosan az autonómiára vonatkozik, hanem az autonóm terület lakosságának a központi államhatalomban való részvételére. Ennek értelmében Ruszinszkót méltányos képviselet (une représentation équitable) illeti meg a csehszlovák állam nemzetgyűlésében. Miként a 9. cikkben a kisebbségek részére a közköltségvetésekből' biztosított „méltányos rész",22) úgy a „méltányos képviselet" kifejezés is az arányosságra utal. Ruszinszkónak tehát a területén lakó csehszlovák állampolgárok összes számának arányában kell képviselve lennie a prágai parlamentben, még pedig annak mindkét kamarájában. Más tekintetben azonban a szerződés nem köti meg Csehszlovákia kezét, úgy hogy az ugyanazon választási rendszer szerint választtathat Ruszinszkóban, mint az állam egyéb területén, sőt erre kötelezve is van, mert ellenkező esetben megsértené a szerződés 7. cikkében kimondott állampolgári egyenlőség elvét. Miként az 1868 :XXX. törvénycikk szerint Horvátország képviselői nem bírtak szavazati joggal az autonóm hatáskörbe tartozó ügyekben, úgy a saint germaini szerződés a csehszlovák nemzetgyűlés ruszinszkói képviselőitől is, és a helyes magyarázat szerint a szenátoroktól is, ugyancsak megvonja ezt a jogot. E rendelkezés célja nem az autonóm terület jogainak megszükítése. Ellenkezőleg, még erősebben domborítja ki azt a többi rendelkezésből is folyó elvet, hogy miként a csehszlovák államhatalom általában, úgy a törvényhozó hatalom is két formában nyilvánul meg: egy központi és egy autonóm ruszinszkói formában. II. A csehszlovák állam Ruszinszkó autonómiáját alkotmányaiba is becikkelyezte. Ennek 3. §-a általában 21) A saint germaini szerződés 8. cikkét, amely szerint a nemzeti, vallási, vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó csehszlovák állampolgárokat egyenlő jog illeti meg a magániskolák létesítésére nézve, már Bruns (,,Minderheitenrecht als Völkerrecht." Breslau, 1928. 36. 1.) úgv mauvarázta, hogy olyan államokban, ahol a magániskoláik létesítése a kormány diszkrecionárius joga, az egyenjogúság elve a kormány e jog gyakorlásában tett intézkedéseinek felülbírálását is magábafoglalja és a nemzetközi bíróság azt a körülményt is felülbírálhatja, hogy azok milyen észszerű mérlegelésen alapulnak. A szerződés 12. cikkének az a rendelkezése, bogy az autonóm terület tisztviselői lehetőleg, (autant que possible) e terület lakosaklak sorából választandók, véleményein szerint még inkább kizárja azt, hogy a csehszlovák államfő a kormányzó kinevezése tekintetében fennálló diszkrecionárius jogát önkényesen gyakorolja, azaz nem az autonóm terület lakosainak a sorából nevezze ki a kormányzót, ha közöttük akár csak egy is megfelel a vonatkozó csehszlovák törvényben, vagy — egy ilyen törvény hiányában — a szokásjog által előírt feltételeknek és így jogvita esetén a nemzetközi bíróság itt is felülbírálhatja azt, hogy az autonóm terület lakosainak a kormányzó kinevezésé™,'] metalán előfordult mellőzése milyen észszerű mérlegelés eredménye. 2S) így már Fouques-Duparc szerint is a ,,méltányos rész" (part équitable) arányos részt jelent. (I. m. 256. 1.) Ugyanígy Wintgens (i. m. 274. I.) és Balogh (i. m. 187. 1.). a saint germaini szerződés 10—13. cikkeit foglalja magában, mindazonáltal egyes olyan eltérésekké;, amelyek már önmagukban véve is a szerződés megsértését jelentik. Ezek a következők: 1. A csehszlovák alkotmány szerint „a ruszinszkói országgyűlés által hozott törvények, ha azokhoz a köztársaság elnöke aláírásával hozzájárul, külön gyűjteményben tétetnek közzé és a kormányzó által is aláíratnak." (3. §. 4. bek.) A szerződés magyarázatánál láttuk, hogy annak értelmében az autonóm országgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben törvényhozó hatalmát nem osztja meg sem a köztársaság elnökével, sem pedig a kormányzóval. Az alkotmány ama rendelkezése, amely szerint az autonóm törvényeket a kormányzó is aláírja, nem ellenkezik a szerződéssel, mert ez az aláírás nem jelenti a törvényhozó hatalomban való közreműködést, hanem csak az autonóm országgyűlés által hozott törvényeknek a hitelesítését. Éles ellentétben áll azonban a szerződéssel az a rendelkezés, amely a csehszlovák államfőt az autonóm törvények jóváhagyásának, azok megerősítésének jogával ruházza fel. Erről, mint látjuk, a szerződésben egyáltalán nincsen szó. A szerződés megsértése itt annál kézenfekvőbb, mert az alkotmány az államfőnek a ruszinszkói autonóm törvényhozással szemben olyan jogot nyújt, amely őt a központi törvényhozással szemben sem illeti meg. Az alkotmány 47. §-a értelmében ugyanis a köztársasági elnököt a központi törvényhozással szemben csak vétójog illeti meg, míg a 3. §. az autonóm törvényhozással szemben a szankció jogával ruházta föl, azaz a ruszinszkói autonóm országgyűlés megfosztotta attól az egyenrangúságától, amelyet a szerződés neki a központi parlamenttel szemben oly pregnáns formában biztosít. 2. Hiányzik az alkotmányból a szerződés 13. cikk 2. mondatának megfelelő olyan rendelkezés, amelynek értelmében a rutén képviselők nem bírnak szavazati joggal azokban a törvényhozási ügyekben, amelyek az autonóm országgyűlés hatáskörébe vannak utalva. Ennek a rendelkezésnek elhagyása az autonóm terület lakosságának a központi államhatalomban való közreműködését fokozza ugyan, másfelől azonban csökkenti az autonóm törvényhozó hatalom jelentőségét, mert elhomályosítja annak autonóm hatáskörében az előbbivel való egyenragúságát. 3. Míg a szerződés a ruszinszkói kormányzó kinevezéséről szólva úgy rendelkezik, hogy a kormányzót a köztársaság elnöke nevezi ki és a kormányzó az autonóm országgyűlésnek felelős, addig a csehszlovák alkotmány 3 §-ban három olyan interpolációt, betoldást találunk, amely lényegesen megváltoztatja ez intézmény konstrukcióját. Az alkotmány szerint ugyanis Ruszinszkó élén egy kormányzó áll, kinek kinevezése a csehszlovák köztársaság elnöke által a kormány javaslatára történik és a kormnáyzó az autonóm országgyűlésnek is felelős. (3. cikk, 6. bek.) A szerződés a kormányzót a ruszinszkói autonóm végrehajtó hatalom fejének képzelte el, akit ugyanaz a csehszlovák államfő nevez ki, de aki az autonóm hatáskörben egyenrangú a kormánnyal és miként az a prágai nemzetgyűlésnek, úgy ő kizárólag az autonóm országgyűlésnek felelős, vagyis a szerződés parlamentáris, vagy legalább is alkotmányos kormányformát szánt Ruszinszkónak, amelynek feje a prágai minisztériumtól független kormányzó. Ezzel szemben a csehszlovák alkotmány az-