Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Ruszinszkó autonómiája a nemzetközi és a csehszlovák alkotmányjog szempontjából. 1. r.

ÍO MISKOLCI JOGÁSZÉLET (28) galom a csehszlovák jogrendszerben nincs eléggé precizirozva.15) 2. A román kisebbségi szerződés 11. cikkében szereplő „local autonomy" kifejezést általában úgy magyarázzák, hogy ez nem a helyi önkormányzatot, hanem általában az önkormányzatot jelenti, mivel az angol jogban a „local autonomy" az állami kormányzat ellentéte.16) E szerint a „local administration" is nem a helyi, a községi közigazgatást jelenti. 3. A Memel-egyezmény is „pouvoirs locaux" és ,,autorités locales" alatt az autonóm hatalmat és hatóságokat érti.17) 4. A romás Rudesco is úgy véli, hogy az autonómia itt a közigazgatás teljes szabadságát jelenti.18) 5. A cseh Weyr szerint10) Ruszinszkó nemcsak törvényhozási, de közigazgatási tekintetben is az állam egyéb területeitől különböző egység. Ámde akkor nem lehet feltenni, hogy a közigazgatási autonómia csak a községekre terjed ki. Úgy hiszem, hogy ezek az érvek teljesen megdöntik Wintgens ellenkező magyarázatát. e) A csehszlovák törvényhozás mindezeken kívül azokat az ügyeket utalhatja az autonóm hatáskörbe, melyeket erre alkalmasnak ítél. Az eddig megbeszélt ügyeket a szerződés nyilvánította autonóm ügyekké és így a csehszlovák törvényhozás szerzőidésszegés nélkül nem vonhatja ki az autonómia hatásköréből. Ezzel szemben a csehszlovák törvény által autonóm hatáskörbe utalt ügyeket belső törvényhozási úton abból bármikor ki lehet vonni. Terjedelmét tekintve Ruszinszkó autonómiája úgy a törvényhozásra, mint a végrehajtásra terjed ki. A szerződés ugyanis autonóm szervek gyanánt az autonóm országgyűlést és a kormányzót sorolja fel. Az autonóm országgyűlés a törvényhozás jogát gyakorolja mindazokban az autonóm ügyekben, ame") Dávid Hmter Miller: „My diary. At the Confercnre of Paris. With Documents. Vol. XIII. New States. (Minoritics)" E hata'mas, negyven kötetes okiratgyűjteménynek egyetlenegy példánya sem lévén meg Magyarországon, kénytelen voltam Baranyai Zoltánnak ,,A kisebbségi szerződések létrejötte" e. ismertetésére („Mag^var Szemle" XIII. k. 198. 1.) támaszkodni. M) V. ö. különösen Arthur v. Balogh: „Der internationale Schutz der Minderheiten", München, 1928. 179. 1.) **) V. ö. a szerződés mellekletét képező Memel-statutum 5. cikkét, amely szerint ,,Sous réserve des dispositions du président artiele, les matiércs suivantes seront du ressort des pouvoirs locaux du Territoire de Meimel: 1. Organisation et administration des communes et des cerclesfi 2. Exercice de culte; 3. Instruction politique." Ebből világosan kitűnik, hogy a ,,pouvoirs locaux" hatásköre messze túlhaladja a helyi, közrségi önkormányzatot. A 6. cikk értelmében pedig ,,en l'absencc de" dispositions contraires du présent Statut, les autorités locales du Territoire de Memel exerceront les pouvoirs qui leur sont réconnus par le préseint Statut en se ooníőiimant auix principes de la Constitution lithuanienne". Vagyis a vélelem az, hogy kétség esetén a ,,helyi hatóságok" bírnak hatáskörrel és nem az államiak, aminek nem volna értelme, ha a ,,helyi hatóságokat" a szerződés a „községi" hatóságokkal azonosítaná. ") Cornélius-Alexandre Rudesco: „Étude sur la question des minoritás de race, de langue et de réligion." Paris, 1929. 94. 1. Szerinte ,,1'autonomie accordée par le traité est assez large, car elle donne aux Ruthénes une liberté compléte en matiére adiiiinistrative et culturelle". Ez a nézet természetesen csak cum grano salis állja meg a helyét, — mert mint kifejtettük —, az autonómia nem egyedül a ruthénekre, hanem a Ruszinszkón lakó csehszlovák állampolgárok összességére terjed ki. n) V. ö. i. m. 93. 1. 1. sz. jegyzet. lyeket az imént ismertettünk. Ezt a törvényhozási jogot a szerződés szerint — senkivel sem osztja meg, tehát a csehszlovák köztársaság elnökével és a prágai parlamenttel sem, még kevésbbé a kormányzóval. A szerződés ugyanis minden félreértést kizáró határozottsággal így rendelkezik: „Az említett országgyűlés gyakorolja a törvényhozási hatalmat ..." Ladite diéte excercera le pouvoir legislatif). Ha a szerződés megalkotói az államfőnek vagy a kormányzónak az autonóm törvényhozással szemben a megerősítést, vagy a vétó jogát akarták volna biztosítani, úgy egy ilyen l rendelkezést bizonyosan felvettek volna a szerződésbe. Ami pedig a prágai parlamentet illeti, igen jellemző, hogy a szerződés ezt ugyanazzal a kifejezéssel (diéte) illeti, mint az autonóm törvényhozó testületet, amiből az következik, hogy az utóbbit az autonóm hatáskörben egyenragúnak tekinti a központi törvényhozó testülettel. Az autonóm végrehajtó hatalom feje a szerződés szerint a kormányzó, akit a csehszlovák köztársaság elnöke nevez ki és aki az autonóm országgyűlésnek felelős. A szerződés nem írja ugyan kifejezetten elő, hogy a kormányzónak bírnia kell az utóbbi bizalmát, minthogy azonban a kormányzó az autonóm országgyűlésnek politikai, sőt jogi felelősséggel is tartozik,20) abban implicite az is benne foglaltatik, hogy a kormányzónak az államfő bizalmán kívül az autonóm országgyűlését is bírnia kell. Itt felmerül az a kérdés, hogy kormányzóvá oly személy is kinevezhető-e, aki nem az autonóm terület lakosa? Minthogy a 12. cikk értelmében az autonóm terület tisztviselői a lehetőséghez képest a terület lakosainak sorából nevezendő ki és e lehetőség megállapítása a helyes magyarázat szerint nem a csehszlovák kormány önkényétől, hanem objektív ismérvektől, például a törvényben előírt minősítés fennforgásától függ, az államfő az autonóm terület lakosainak sorából köteles a kormányzót kinevezni, ha ezek között van legalább egy olyan egyén, akinél az objektív isM) A Memel-statutum 17. cikkének .ama rendelkezését, amely szerint az autonóm terület direktóriumának bírnia kell álképviselők kamarájának bizalmát, Rogge helyesen magyarázza úgy, hogy a direktórium parlamenti felelősséggel tartozik a kamarának. E parlamenti (politkai) felelősségből viszont az országgyűlésnek a direktórium megalakítására gyakorlandó befolyását vezeti le. (Albrecht" Rogge: „Die Verfassung des Memelgebiets". Berlin, 1928. 339. 1.) A saint germaini szerződés nem tartalmaz ugyan oly rendelkezést, amely szerint a kormányzónak bírnia kell az autonóm országgyűlés bizalmát, de abból, hogy annak felelősségét az utóbbival szemben megállapítja, Rogge után indulva mi is azt a következtetést vonjuk le, hogy még abban az esetben is, ha Ruszinszkó kormányzójának felelőssége csak a politikai felelősséget jelentené, az az autonóm országgyűlést a kormányzó kinevezésénél megillető befolyását akkor is magába foglalja. Núzetem szerint egyébként a kormányzó felelőssége nemcsak politikai, hanem egyúttal jogi is. A saint germaini szerződés 10—13. cikkei és a Memel-tatutum, minthogy azokat ugyanazok a nagyhatalmak kötötték meg egy, a világháború' után keletkezett új állammal (az Egyesült Államok a M:eanel-szerződést ugyan nem írták alá, de a saint germaini szerződést viszont nem ratifikálták), a jogi interpretáció szempontjából — úgy vélem — összefüggnek és kiegészítik egymást. Már most abból, hogy a Memel-statutum a direktórium létét az autonóm országgyűlés bizalmától teszi függővé, azaz annak politikai felelősségiéit állapítja meg, a saint germaini szerződés pedig általában beszél a ruszinszkói kormányzó felelősségéről, a minőre ad maius az következik, hogy az utóbbi felelőssége tágabb, tehát nemcsak politikai, hanem egyszersmind jogi is.