Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Ruszinszkó autonómiája a nemzetközi és a csehszlovák alkotmányjog szempontjából. 1. r.

8 MISKOLCI JOGASZÉLET (26) miával állunk szemben. Mert igaz ugyan, hogy a szerEődés a ruthének területéről beszél, de ezt a gondolatot a részletekbe nem viszi bele és egyetlenegy olyan kötelezettséggel sem terheli Csehszlovákiát, amely egyedül a ruthénekre vonatkoznék, míg például az említett svéd-finn szerződésben Finnország kifejezetten az Aaland-szigetek lakossága svéd nyelvének, kultúrájának és helyi hagyományainak biztosítására kötelezi magát.7) Az Aaland-szigetek lakossága csaknem kizárólag svéd lévén, ennek lehetett nemzeti autonómiát adni, míg Ruszinszkó lakosságának a ruthének csak mintegy kétharmadát alkották, miért is bajos lett volna e területnek a tiszta ruthén nemzeti autonómiát biztosítani. Ruszinszkót,8) (vagy mint a szerződés nevezi: La Russie Subcarpathique = Kárpátalji Oroszország) a szerződés autonóm tartomány és nem szövetséges állam, még kevésbbé államszövetség jellegével ruházta fel. Nem szövetséges állam, mert a csehszlovák állam a szerződés becsületes végrehajtása esetén sem tevődnék össze egy szűkebb értelemben vett csehszlovák és egy ruthén államból, hanem akkor is egységes állam lenne, amelynek államhatalma Ruszinszkóra is kiterjed, bár gyakorlása - a szerződés értelmében - ott megoszlanék az állam és az autonómia szervei között.9) Érdekes, hogy ezzel ellentétben Weyr cseh ') Ez a legvilágosabban az egyezmény L pontjából tűnik ki, amely szerint „La Finlande, résölüé a aisur r ct a garkntir a la population des Ues d'Aland la préservation de sa langue, de sa culture et de ses traditions locales suédoises, s'cngage á introduire a bref délai dans la loi d'autonomie de Iles d'Aland du 7 mai 1920 les garanties ci-dessous". ") E kifejezést, amely a ,,Podkarpatská Rus" raellett az Í919. évi 25.536. sz. csehszlovák minisztertanáesi határozattal kiadott „generális statútum" III. rímének 1. pontjában is szerepel, azért használom, mert a „Szlovenszkó" név analógiája szerint képzó'dött és magyar nyelven nem hat oly nehézkesen, mind a ,.Podkarpatská Rus" kifejezés. Jellemző egyébként, hogy a cseh hatóságok évek óta a „Ruszinszkó" (Rusinsko) elnevezésnek még a nyomát is el akarják törölni léis a cseh cenzúra például a „Ruszinszkói Magyar Hirlap"-ot folytonos kobzásaival arra kényszerítette, hogy „Kárpáti Magyar Hirlap"-ra változtassa meg nevét, jóllehet — mint emiitettem — a „generális statútum "-ban maga a csehszlovák kormány is használta a „Rusinsko" szót. A gyakran használt „Kárpátalja" nevet e vonatkozásban azért nem tartom helyesnek, mert az elszakított Felvidéknek az autonóm területen kívül eső része is Kárpátalja. •) Louis Le Fur ,,Précis de droit international publie" c. művében (Paris 1933) — véleményem szerint nagyon helyesen — a szövetséges államon egy tagállamnak az államakarat kialakításában való részvétele által biztosított autonómiáját érti. Szerinte a szövetséges állam az államok demokráciája és abban különbözik az autonóm tartománytól és a decentralizált gyarmattól, hogy az állam szuverén akaratában való részvételével nemcsak törvényihozó, hanem alkotmányos hatalommal is bír. (88. sk. 11.) Ámde —. eltekintve attól, hogy Ruszinszkó a csehszlovák alkotmány megalkotásában nem vett részt, hiszem ez alkotmány bevezetése szerint azt a '.csehszlovák nép" hozta —• a szerződés értelmében Cseh-Szlovákia nem köteles Ruszinszkó részvételét az állami akarat kialakításában biztosítani. Mert igaz ugyam, hogy a szerződés 13. cikke biztosítja az autonóm területnek azt a jogát, hogv a csehszlovák parlamentbe a csehszlovák alkotmánynak megfelelően választott képviselőket küldhessen ki, ámde e képviselők a parlamentben nem az autonóm területet képviselik, hiszen- a szerződés kifejezetten utal a csehszlovák alkotmánynak a képviselők választására vonatkozó rendelkezéseire. Ezek közé tartozik pedig az is, amely szerint a képviselők senkitől sem fogadhatnak el utasításokat (az alkotmány 22. §-a), tehát az autonóm területtől, illetőleg annak szerveitől sem. Egy szövetséges államban ellenben a tagállamok mint olyanok vesznek részt az állami akarat kialakításában. így a szövetséges államnak tekintett weimari Németország alkotprofesszor Csehszlovákiát szövetséges államnak tekinti, amely szerinte két jogrenddel bír: egy általános csehszlovák és egy különös, csak Ruszinszkóra kiterjedő jogrenddel.10) E véleményt azonban az említett okokból éppen oly kevéssé tudom osztani, mint Búzáét, aki a Jellinek-féle elavult és semmire sem használható fogalommal államfragmentumnak nevezi ez autonóm területet.11) Bár Ruszinszkó autonóm hatalma csak egyik ága, máln ának 60. cikke saexint „a német országoknak a birodalom lönénvhozásánál és igazgatásánál való képviselete végett birodalmi tanács alakíttatik". E tanácsban a 61. cikk értelmében minden ország legalább egv szavazattal bír és a 63. cikk érteimében az országok annyi képviselőt küldhettek a tanácsba, ahány szavazattal bírtak. A birodalmi kormány elvileg csak a birodalmi tanács hozzájárulásával terjeszthetett ^törvén \ javaslatokat a birodalmi gyűlés elé és ha a birodalmi tanács hozzájárulását nem kapta meg, úgy a javaslat előtér jesztésénél a birodalmi tanács eltérő véleményét is közölnie kellett. Másf:!ó'! a birodalmi tanács a kormány hozzájárulása nélkül, közvetlenül is terjeszthetett törvényjavaslatokat a birodalmi gyűlés elé, amely esetben csupán a kormány eltérő álláspontját kellett közölnie. (69. cikk.) A tagállamok tehát, habár csekélyebb mértékben, mint az 1871. évi alkotmány szerint, a weimari alkotmány korszakában is résztvettek az állami akarat kialakításában és egymáshoz nem az alá-, hanem a mellérendeltség, a birodalommal szemben viszont mindnyájan az alárendeltség viszonyában állottak. Ezzel szemben Ruszinszkó, mint ilyen nemcsak a csehszlovák alkotmány, hanem a saint germaini szerződés szerint sem vesz reszt a központi állami akarat kialakításában. Tagállamokról (többes számban) márcsak azért sem lehet szó, mert Csehszlovákia a szerződéiértciméb'n nem köteles Ruszinszkót az állam egyéb terület :ivel a mellérendeltség viszonyába helyezni és még kevéibé vél a szerződés ellen, ha — a szerződés 11. és 12. cikkében emelt korlátok között — az „összállammal" szemben az alárendeltség viszonyába állítja. , " Braunias a vonatkozó finn-svéd egyezmény 6. pontja szerint („lá próyince d'Aland") ugyancsak autonóm tartomány jellegével bíró Aaland-szigetek szempontjából vizsgálva a szövetséges állam és az autonóm tartomány közti különbséget, találóan fejti ki, hogy Finnország egységes állam, mert például Helsingsforsban nem léteznek egymás mellett „összfinnországi" és „szárazföldi fintországi?' szervek, ahocv'Berlinben és Bécsben országos és birodalmi szervek vannakriianem csak finnországi szervek. (Dr. Kari Braunias: „Autonómé Gebiete kraft internationalen Rechts". „Nation und Staat". III. évf. 7. szám, 44. 1.) Ugyanígy a szerződés konstrukciója szerint^ Prágában sem kell egymás mellett „összcsehszlovákiai" és „szorosan vett csehszlovákiai" törvényhozó és végrehajtószerveket létesíteni, hanem a csehszlovák törvényhozás és kormány hatásköre általában Ruszinszkóra is kiterjed és csak a szerződésben felsorolt kivételes esetekben ni m bírnak e területen hatáskörrel. Nem két mellérendelt tagállammal állunk itt szemben, hanem egy, az államnak általában alárendelt autonóm tartománnyal. Poroszország és Bajorország 1933. előtt egymás mellé és a német birodalomnak alá voltak rendelve. Ruszinszkót ellenben nem lehet egyenrangú tényezőnek tekinteni valamilyen „szorosabb értelemben vett Csehszlovákiával", mert a szerződés csak egy „Csehszlovákiát" „cseh-szlovák állam "-ot és „cseh-szlovák köztársaság "-ot ismer. Kunz is autonóm tartománynak tekinti Ruszinszkót, éppen úgy, mint az Aaland-szigeteket és a Memel-területet, mivel az állami akarat létrejöttében való közreműködésük nem forog fenn. (Jos-f L. Kunz: „Die Staatenverbindun°en" Stuttgart, 1929. 239. 1.) Egyébként Millerandnak, mint a nagykövetek tanácsa elnökének a magvar bákedelegációhoz 1920. május 6.-án intézett kísérőlevelében is Ruszinszkó mint „la province autonómé de Rutbénie" szerepel. („Les négociations de la paix hongroise. Comte Rendű sur les travaux de la délégation de paix de Hongrie á Neuilly s/S. Budapest, 1921. Tome II. 550. 1.) ") Dr. Frant. Weyr: „Soustava ceskoslovenského Dráva státmiho". (V. Brne, 1921. 93. 1.) 11) Buza László: „A kisebbségek jogi helyzete." Budapest, 100. 1.