Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 3-4. szám - Ruszinszkó autonómiája a nemzetközi és a csehszlovák alkotmányjog szempontjából. 1. r.

(25) MISKOLCI JOGASZÉLET 7 politikai rendszer, amely a kisebbségek tagjait csak mint egyedeket, mint individumokat szemléli és figyelmen kívül hagyja azokat a különös kötelékeket, amelyek őket a kisebbségi kollektivitással lelkileg és szociológiailag összekapcsolják. A világháború után létrejött kisebbségi szerződések anyagi rendelkezéseinek, amely szintén a francia forradalom individualisztikus és demokratikus eszmevilágában sarjadzanak, a legnagyobb fogyatékosságuk ugyancsak az, hogy csupán a kisebbségek egyes tagjainak („personnes appartenent á des minorités de race, de religion ou de langue", mint ahogy például a csehszlovák kisebbségi szerződés 14. cikke fejezi ki magát) biztosítanak jogokat, helyesebben ezek javára rónak bizonyos kötelezettségeket az illető államokra. A kisebbségi szerződések csak egyes kivételes esetekben adnak autonóm jogot a személyek bizonyos csoportjainak. így az erdélyi székelyek és szászok és a pindosi oláhok kulturális autonómiáját biztosító román és görög kisebbségi szerződéstől eltekintve, Csehszlovákiának 1919. szeptember 10.-én Saint Germain en Layeben a szövetséges és társult főhatalmakkal1 kötött szerződése Ruszinszkónak, az 1921. június 27.-én kelt finn-svéd szerződés az Alandszigetek, az 1924. május 8.-án Anglia, Franciaország, Japán és Olaszország között egyfelől, Litvánia között másfelől létrejött egyezmény a Memel-területnek, az 1923. július 24.-én kelt lausanne-i békeszerződése Imbros és Tenedos szigeteknek és az 1920. október 14.-én Dorpatban kötött orosz-finn békeszerződés Keletkaréliának biztosította a területi autonómiát. Jegyezzük meg mindjárt, hogy a területi autonómiának nemzetközi szerződéssel való biztosítása korántsem új jelenség a nemzetközi jog történetében, mint sokan hiszik.1) Hiszen, hogy csak egy példát ragadjak ki a sokból, már az 1878. évi berlini szerződés 13. cikke autonómiát biztosított Keletruméliának.2) Az egyes államok belső törvényei által biztosított területi autonómiáktól a most felsorolt autonómiák nem annyira terjedelmükre nézve különböznek, hiszen — gondoljunk csak az 1868 :XXX. t. c-ben Horvátország részére biztosított autonómiára — az előbbiek autonóm hatásköre sok esetben tágabb az utóbbiakénál, hanem abban, hogy az autonómia megszervezése itt nem az illető állam belső ügye, hanem nemzetközi szerződésen alapuló kötelessége. t Csehszlovákiának a szövetkezett és társult főhatalmakkal 1919. szemptember 10.-én kötött szerződésének 10—13. cikkei így szólnak: „Cseh-Szlovákia kötelezi magát arra, hogy a ruthéneknek a Kárpátoktól délre fekvő területét a ') így például Dr. Heinric'i Dör/e .,D';.r autonómé Verba'nd im gelténden Staats- und Völk?rrecht" c. művében (Wien-Leipzig 1931), amidőn azt állítja, hogy az európai kontinens ily "autonóm alakulatai a vfligháború utáni békeszerződésekre és egy sor háborúutáni szerződésre nyúlnak vissza. (1. !.) s) E cikk magyar fordításban így hangzik: „A Balkántól délre tartomány alakíttatik, amely a Kelet-Rumélia nevet fozja viselni és Ő Császári Felsége, a Szultán közvetlen politikai és katonai tekintélye alatt, de mint az autonóm tartomány fog megmaradni. Keresztény főkormányzót fog kapni." ') Francia szöveg: ,,La Tchéco-Slovaquie s'engage á organiser le territoire des Ruthénes au sud des Carpathes, dans Szövetséges és Társult Főhatalmak által megállapított határok között a cseh-szlovák állam keretében autonóm egység alakjában oly szervezettel látja el, amely a Cseh-Szlovákia egységével összeegyeztethető legszélesebb körű autonómiával rendelkezik. (10. cikk.) A ruthéneknek a Kárpátoktól délre fekvő területe autonóm tartománygyűléssel fog bírni. Ez a tartománygyűlés fogja a törvényhozó hatalmat) gyakorolni a nyelv-, közigazgatási és vallásügyeiben, valamint a helyi közigazgatás és minden egyéb oly kérdésekben, amelyeket a cseh-szlovák állam törvényei hatáskörébe fognak utalni. A ruthének területének kormányzóját a cseh-szlovák köztársaság elnöke nevezi ki és a kormányzó a ruthén tartománygyűlés előtt lesz felelős. (11. cikk.) Cseh-Szlovákia hozzájárul ahhoz, hogy a ruthének területének hivatalnokait, amennyiben lehetséges, e terület lakói közül válasszák. (12. cikk.) Cseh-Szlovákia a ruthének területének méltányos képviseletet biztosít a cseh-szlovák köztársaság törvényhozó gyűlésében, amelyben az említett terület a cseh-szlovák köztársaság alkotmányának megfelelő módon választott képviselőket fog küldeni. Mindazonáltal e képviselőknek a cseh-szlovák országgyűlésen nem lesz szavazati joguk oly törvényhozási kérdésekben, amelvekkel eeryező kérdések a ruthén tartománygyűlés hatáskörébe vannak utalva" (13. cikk).3) Az autonómia hordozója „a ruthéneknek a Kárpátoktól délre fekvő területe" (le territoire des Ruthénes au sud des Carpathes), illetőleg az e területen lakó csehszlovák állampolgárok összessége, beleértve természetesen a magyarokat, németeket, románokat, cseheket és tótokat is. Lucien-Brunnel,4) FouquesDuparccaP) és Mintz-cel6) szemben úgy vélem, hogy itt nem a szó szoros értelmében vett nemzeti autonóles frontiéres fixées par les prineipales puissances alliées et associées, sous la forme d'une unité autonómé a 1 'interieur de l'État tchéco-slovaque, munie de le plus large autonomie compatible avec l'umité de l'État tchéco-slovaque." (Article 10.) „Le territoire des Ruthénes au sud des Carpathes sera doté d'une diéte autonómé. Ladite diéte exercera le pouvoir lé°islatif en matiére de langue, d' instruetion et de religion ainsi que pour les questions d'administration locale et pour toutcs autres questions que les lois de l'État tchéco-slovaque lui attribueraient. Le gouverneur du territoire des Ruthénes sera nőmmé par le Président de la Répub'lique tchéco-slovaque et sera responsable devant la diéte ruthéne." (Article 11.) „La Tchéco-Slovaquie asrée que les fontionnaires du territoire des Ruthénes seront ehoisis, autant que possible, parmi les habitams de ce territoire." (Article 12.) „La Tchéco-Slovaquie earantit au territoire des Ruthénes une représentation équitable dans l'Assemblée lésrislative de la Répub'.ique tchéco-slovaque á laquelle ce territoire enverra des deputés élus conformément a la constitution de la Républiquc tchéco-slovaque. Toutefois, ces députés ne jouiront pas du droit de vote dans la Diéte tc'héco-slovaque en toutes matiéres lécislatives du mérne ordre que celles attribués a la Diéte ruthéne." (Article 13.) A szöveeben található magyar fordításnál Baranyai Zoltán ,,A kisebbségi jogok" kézikönyve c. munkáját (Berlin, 1925) vettem alapul. 4) Jean Lucien-Brun: „Le probléme des minorités devant le droit international". Paris, 1923, 173. 1. 6) Jacques Fouques-Duparc: „La protection des minorités de race, de langue et de la réligion." Paris, 1922. 266. 1. ") Dr. Moritz Mintz: „Die nationale Autonomie im System des Minderheitenrechts" Prága, 1927. 132. 1.