Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - A Nemzetek Szövetsége szervezete és működése

(81) MISKOLCI JOGASZÉLET 7 A titkárokat és a személyzetet a Tanács hozzájárulásával a főtitkár nevezi ki. Összesen 688 tisztviselője van a titkárságnak. Ezek közül 16 vezető tisztviselő, 180 fogalmazó, 402 segédmunkaerő, főkép fordítók és gyorsírók és 90 kezelő és altiszt. Évi fizetésül a főtitkár 200,000 svájci frank körüli összeget, helyettesei 100.000 frankot, az osztályigazgatók 40—50.000 frankot, a fogalmazók évi 1228.000 frankot, egy gépírókisasszony 6—8000, míg egy altiszt 3—4000 frankot kap. Magyarországból ketten vannak jelenleg a titkárságban, még pedig Radisics Elemér nyug. min. tanácsos, aki az információs osztály főtisztviselője és Makay Pál volt pénzügyminiszteri titkár, aki a költségvetési osztály főnöke. Maga a titkárság egyelőre még a genfi tó partján épült régi Hotel National-ban van elhelyezve, de már épül az uj hatalmas palota 25,000.000 svájci frank költséggel, amelyhez csatlakozik a Rockefeller adományából épülő hatalmas világkönyvtár is. Az uj palota tervpályázatán első díjat nyert és a kivitelezést végző öt építész közé is meghívást kapott egy magyar építész is, Vágó Pál. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal A politikai ügyek e hármas szervén kivül a Nemzetek Szövetsége céljainak két nagy intézmény áll még szolgálatában és ez a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal és a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság. Ahogy maga a Népszövetség főcéljául azt tűzte ki, hogy az államok közötti nemzetközi békét minden időkre biztosítsa, épp úgy a Munkaügyi Hivatal feladata a tagállamokban, a szociális béke fenntartása. A versaülesi békeszerződés XIII. fejezete hívta életre ezt az irodát, melynek szervei a konferencia, a Tanács és az állandó hivatal. A konferencia minden évben egyszer ülésezik, minden tagállam négy delegátussal van képviselve, kik közül kettőt a kormány, egyet a legnagyobb munkásszervezet, egyet pedig a munkaadók szervezete küld ki. Tanácsa 24 tagból áll és a legfontosabb ipari államok delegátusai közül szokták választani tagjait. Rendesen kéthavonkint ülésezik. Maga a Munkaügyi Hivatal a titkársághoz hasonló állandó intézmény, melynek élén a mult évben elhunyt Albert Thomas volt francia miniszter állott, mint igazgató, helyettese pedig az angol Butler volt, akit utána igazgatóvá választottak. Magyart kettőt találunk a hivatalban, az egyik dr. Ferenczi Imre, aki a budapesti egyetemen a szociológia magántanára volt és aki ott a munkásstatisztikai osztály főtisztviselője, a másik dr. Tóth Béla volt kisvárdai gimnáziumi tanár, aki az u. n. diplomáciai osztályban teljesít szolgálatot. Magyar eredetű a könyvtárigazgató is „André Madai", vagyis Mádai András, aki azonban már régen svájci állampolgár és előzőleg a neu-chateli egyetem tanára volt. A Munkaügyi Hivatal készíti elő a kormányok, a munkaadó és a munkavállaló szervezetekkel együtt a különböző szociális és iparügyi egyezményeket, konvenciókat, melyeket azután az egyes államok törvényhozó testületeinek kell ratifikálni. Az Állandó Nemzetközi Bíróság A hágai Állandó Nemzetközi Bíróság statútumait egy jogi bizottság 1920-ban Hágában dolgozta ki. E bíróság megszervezése volt a Nemzetek Szövetségének egyik legelső, de egyúttal talán eddig legjelentősebb alkotása is. Még a világháború előtti híres hágai békeértekezletek kiépítettek ugyan egy nemzetközi döntőbírósági szervezetet, de egy állandó bíróságot nem sikerült annak idején létrehozni, főképp, mert nem tudtak megegyezni a bírák kinevezési módjában. A Szövetségnek sikerült ezt a nehézséget is áthidalni. A bírákra t. i. külön-külön szavaz a közgyűlés és a Tanács is és csak az a jelölt választatik meg végérvényesen, aki mind a két szervben abszolút többséget nyert. Ilyen módon a nagyhatalmak — a Tanácsban elfoglalt különleges helyzetük következtében a kisállamok minden jogosulatlan törekvésével szembe tudnak szállni, míg ez utóbbiak a közgyűlésben bírt befolyásuk következtében — ugyancsak vissza tudnak utasítani a nagyhatalmak részéről igényelt minden megengedhetetlen túlsúlyt. A bírák első választása 1921-ben, majd kilenc év után, 1930-ban történt. A bíróság 15 rendes és 4 pótbírából áll; a rendes bírák jelenleg a következő országokból valók: Anglia, Belgium, Columbia, Cuba, Franciaország, Északamerikai Egyesült Államok, Hollandia, Japán, Lengyelország, Kína, Németország, Olaszország, Szalvádor, Spanyolország és Románia. A bíróságnak ez az összeállítása biztosítja, hogy a különböző kultúrkörök és jogi rendszerek mind képviselethez jussanak. Az elnök 1931-ig az olasz Anzilotti volt, jelenleg a japán Adatéi, aki előzőleg párisi nagykövet volt. A bíróság a maga eljárása során alkalmazza az egyes nemzetközi egyezményeket, a nemzetközi szokást, a civilizált államok által egyetemesen elfogadott főbb jogi elveket, elvi jellegű bírói ítéleteket, sőt a jogi írók legkitűnőbbjei által kidolgozott elméleteket is, mint amiket mindig haszonnal lehet felhasználni jogviták eldöntéséhez. A bíróság működéséből ki van zárva minden politika és nyitva áll minden állam számára. Eddig 54 állam csatlakozott. A bíróság statútumai csak nem-kötelező bíráskodást mondanak ki, vagyis a vitában álló felek egyike sem kényszerítheti a másikat a bíróság előtt való megjelenésre és hogy alávesse magát az ott hozandó ítéletnek, — bár a 36. szakasz megengedi a szerződő államoknak, hogy a viszályok összes, vagy bizonyos eseteiben egymás között kötelező bíráskodásban állapodjanak meg. A bizottságok A közgyűlést és a Tanácsot feladatuknak teljesítésében több szakértő bizottság segíti. Ezek a bizottságok általában a Szövetség egyes szervei részére véleményt és felvilágosításokat nyújtanak azokban a kérdésekben, amiket azok eléjük terjesztenek; vannak állandóak, így: a katonai, tengerészeti és légügyi kérdések tanulmányozására szolgáló bizottság, a mandátum-bizottság, a leánykereskedelem elleni bizottság és a kábítószerek elleni védekezést intéző bizottság. Egyike közülök a legnagyobbaknak a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága, amely az államok összműködésének egyik leghálásabb területén igyekszik közelebb hozni a nemrég még egymással szemben álló népeket. Vannak azután ideiglenes, csak egyes kérdések megvizsgálására életrehívott bizottságok, mint amilyenek az alapokmány módosítását, a fegyverkezések korlátozását, a rabszolgaság kiirtását és a nemzetközi jog kodifikálását előkészítő bizottságok. Külön