Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - A Nemzetek Szövetsége szervezete és működése

ó MISKOLCI J OGÁSZÉLET (80) telezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják." A Pactum bevezetője tehát ennek az uj nemzetközi szervezetnek mintegy a programmját óhajtja nyújtani. Láthatni ebből, hogy a Nemzetek Szövetsége bizonyos államok közös céljainak biztosítására irányuló szervezet, a tagállamoknak bizonyos közös célok megvalósítására létesített munkaközössége. A Nemzetek Szövetsége ügyeinek intézésére két szerv szolgál, ezek: a közgyűlés és a tanács, amelyeknek egy állandó titkárság áll rendelkezésükre. A közgyűlés A közgyűlés minden év szeptember havában ül össze, az összes államok kiküldöttjeiből. A tagállamok nagyságukra való tekintet nélkül három delegátust küldenek és csak egy szavazattal bírnak. Az egyes kormányok természetesen több pótdelegátust és helyettest is küldhetnek, akik a bizottsági munkában vesznek részt, mint a fődelegátusok állandó helyettesei. A delegátusok között mindig nagyobb és nagyobb számban vesznek részt nemcsak diplomaták és volt államférfiak, hanem aktív külügyminiszterek, sőt kormányelnökök is. Az évi rendes közgyűléseken kívül — akár Genfben, akár másutt — szükség esetén rendkívüli közgyűlések is tarthatók. így hívtak össze pl. 1926-ban rk. közgyűlést Németországnak a Népszövetségbe való felvétele ügyében. A közgyűléseket Genfben eleinte az u. n. reformáció-termében tartották, ujabban pedig az u. n. választási csarnokban, ahol az európai államokon kívül nagy számban jelennek meg Ázsia, Afrika, Japán, Sziám és India színes s exotikus kiküldöttei is. A közgyűlés határköre éppen úgy, mint a tanácsé is, a Nemzetek Szövetsége működési körzetébe tartozó összes kérdésekre kiterjed és így a világbéke minden problémájával foglalkozhat. Bizonyos tárgyak egészen a* közgyűlés hatáskörébe tartoznak; így az uj tagok felvétele, az alapokmány módosítása, a nem állandó tanácstagok választása és a híres 19. paragrafus alapján a tagállamok felszólítása egy tarthatatlanná vált szerződés revíziójára. Költségvetés Ugyancsak a közgyűlés szavazza meg a költségvetést. Érdekes lesz talán felemlíteni, hogy a Nemzetek Szövetsége évi költségvetése 32.000.000 svájci frank körül mozog. Ebből 17,000.000 esik a titkárságra, a közgyűlés, a Tanács, a Bizottságok ülésezésének fedezésére, nyolc és félmillió a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kiadása, 2,700.000 jut a hágai Állandó Nemzetközi Bíróságra, egymillió nyugdíjakra, illetve nyugdíjalapra és 2,000.000 van beállítva a most épülő uj népszövetségi palota költségeire. A költségvetés 986 egységre oszlik, ami egyenként 32.000 svájci frankot tesz ki. A legtöbbet, 105 egységet Anglia fizeti, Francia- és Németország 7979, Olaszország és Japán 60-60, Csehszlovákia 29, Eománia 22, Jugoszlávia 20 egységet fizet, míg Magyarországra 8 egység ellenértékéül 257.000 svájci frank évi tagságdíjat vetettek ki. A tagállamok függetlenségének biztosítására szolgál az is, hogy a közgyűlés határozatai csak a jelenlevő delegátusok egyhangú szavazata alapján hozhatja. Többségi szavazatnak csak eljárási kérdésekben van helye. A hivatalos nyelv A Nemzetek Szövetsége hivatalos nyelve a francia és angol, de a közgyűlésen az egyes tagállamok kiküldöttjei a saját nyelvükön is felszólalhatnak, csak gondoskodniok kell beszédjük franciára vagy angolra való lefordításáról. A felszólalások megértése már sokkal könnyebb, még annak is, aki nem tud angolul vagy franciául, amennyiben minden delegátus és újságíró előtt levő asztalkán egy olyan tárcsa van elhelyezve, mint a rádiókészüléken a bullád-kereső, ennek nyila a következő feliratokra mutat: francia, angol, német, olasz, spanyol. Már most bármelyik nyelven beszél a szónok ezek közül, a hallgaió beállíthatja a tárcsát a fenti öt nyelv közül arra, amelyiken c is ért és az ugyanott elhelyezett fülhallgatóval most már ezer. a nyelven hallhatja az előadást. Mi a titka ennek a megoldott Bábelnek? A szónok a mikre'on előtt beszél, honnét öt zárt i'-'egf ülkébe megy a vezeték, ahol kiváló ügyességű s gyakorlott fordítók ülnek, ezek a zárt fülkékből az ülőhelyekre kapcsolt ujabb mikrofonba néhány másodperces lemaradással, tehát egy-egy mondatnyi idővel, átfordítják és bemondják a beszédet egyidejűleg mind az öt nyelven. A Tanács A Tanács a közgyűlés mellett a Nemzetek Szövetsége második legfőbb szerve. Jelenleg a Tanácsnak négy állandó tagja van: Anglia, Franciaország, Olaszország, Németország, valamint kilenc változó tagja, akiket a közgyűlés választ. A Tanács általában négyhavonkint ül össze, de ha nemzetközi események sürgetően követelik, úgy rendkívüli üléseket is tarthat. Mint a közgyűlés, a Tanács is határozatait csak egyhangúan hozhatja. Foglalkozhatik minden ügygyei, amely a Szövetséget érinti, vagy amely a világbéke szempontjából fontos. A gyakorlatba, mint afféle vezérlőbizottság, valójában intézi az egész Szövetség majdnem minden ügyét; intézkedéseiről és működéséről azonban jelentést tesz a közgyűlésnek. A Tanács minden tagja a francia abc sorrendjében felváltva elnököl. Minden tanácstagnak egy szavazata van. Ha olyan tagállam ügyéről van szó a Tanács napirendjén, amely nincsen képviselve a Tanácsban, úgy kiküldöttel képviseltetheti magát és ugyancsak kérheti kiküldőt!: megnevezési jogát akkor is, ha oly ügyet tárgyal a Tanács, amely az illető államot közelebbről érinti. A titkárság A közgyűlést és a Tanácsot munkájukban a titkárság támogatja. A személyzet harmincöt államból toborozódik, mindenünnétt a legkiválóbb szakembereket biztosítva a nemzetközi együttműködés eme leghatalmasabb szervezete számára. Itt szerkesztik a jegyzőkönyveket, végrehajtják a hozott határozatokat, előkészítik a Tanács és a közgyűlés munkáját és általában közvetítő irodaként működik a Szövetség különböző szervei és a tagállamok közt. A titkárság élén eddig Sir Eric Dmmmond angol diplomata állt, akit főtitkárhelyettesek támogattak, így a francia Avenol _ az uj főtitkár —, az olasz Paulucci di Calboli, a német Dufour-Feronce és a japán Sugimum, akik helyett az idei évtől kezdődőleg a Tanács uj helyettes főtitkárokat alkalmazott.