Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete

(65) MISKOLCI JOGASZÉLEI 9 úgy positív, mint negatív irányban, vagyis a jogi hatás ugyanaz, mintha a Pp. 130. §-a alapján indított megállapítási perben hozott ítélet a marasztalási per előtt, vagy annak folyamán, de persze oly időben emelkedik jogerőre, amikor ebben nóvumok még érvényesíthetők. A 48. sz. döntvény rendelkezése folytán azonban az ügyvédi díj megállapított öszszege praejudicium lesz akkor is, ha a bíróság az ügyvédnek ahhoz való jogát nem is állapítja meg, ami azonban ellentétben áll a Ppé. 18. §. 4. bekezdésével. Az ügyvédi díj és költség iránt a Pp. 130. §-a alapján indított megállapítási, valamint az annak behajtása iránt indított marasztalási perben hozott ítélet jogerőre emelkedése után, az ugyanezen tárgyra vonatkozólag a Ppé. 18. §-a alapján folyamatba tett eljárásban a res judicata folytán a kérvényt el kell utasítani. XII. A jogerő lényege abban áll, hogy az ítéletben foglalt megállapításhoz úgy a bíróságok, mint a felek kötve vannak, amely kötöttség a bíróság szempontjából azt jelenti, hogy az ítéletben eldöntött jogerőre képes pertárgyra") vonatkozólag egy másik perben dönteni nem lehet, a felek szempontjából pedig azt, hogy ők a jogerősen eldöntött jogot, jogkérdést többé joghatállyal per tárgyává nem tehetik. A bíróság kötöttsége a fontosabb s innen, hogy a jogerő is hivatalból veendő figyelembe (Pp. 411. §.) s arról a felek nem mondhatnak le, mert annak a célja, hogy a felek jogállapotát illetően, a jövőre jogbizonyosság-ot teremtsen.47) XIII. A perfüggőség, a jogvédelmi szükséglet hiánya s a jogerő abban találkoznak, hogy a bíróságnak mind a hármat hivatalból kell figyelembe venni s hogy az állam mindegyikkel azt akarja megakadályozni, miszerint a per, vagy ugyanolyan jogi hatást előidéző más eljárás folyama alatt, ugyan arra a jogra stb. vonatkozólag egy másik perben, vagy eljárásban egy második határozat ne hozassék.48/a) *") T. i. nem minden a bíróság által vizsgálata körébe vont jogra stb. terjed ki a jogerő. V. ö. Tóth fc.: i. m. 436. s k. 11. *7) Innen, hogy a felek ugyanazt a jogot joghatállyal nem is tehetik újból per tárgyává s csak a Windscheid iskola nyomán keletkezett magánjogi felfogás következménye, hogy az ezt követő írók szerint a felek a jogerőről lemondhatnak. E;; már a bíróság kötöttsége miatt sem lehet, az, azonban nincs kizárva, hogy a felek az 'ítéleti rendelkezéstől a jogerő után eltérjenek s viszonyukat máskép rendezzék. Ezt választott 'bírói ítélet esetében is megtehetik, sőt — tekintve, hogy ez nem perben hozott ítélet, az sincs kizárva, hogy a felek ugyanazon jog-viszonyt illetően újabb v. bírósági szerződést kössenek. Ellenk. Újlaki Géza: A választott 'bíráskodás kézi könyve. Budapest. 163. 1. A rendes bíróság elé azonban nem vihetik a v. híróság által egyszer már eldöntött ügyet, mert azt a jogerő köti. 4S/a) A perfüggőség és aj jogerő abban is találkoznak, hogy mindegyiknek előfeltétele a pertárny azonossága. A perfüggőség tehát nem forog fenn, ha az első perben hozott ítélet jog-ereje a másik per tárgyára nem terjed ki, mert a másik perben eldöntendő jog, előkérdése az első perben eldöntendő jognak, másfelől azonban nem áll fenn perfüggőség minden olyan esetben, ahol &7j ítélet jogereje a másik per tárgyára is kihat, pld. a beszámítási kifogás nem gátolja az alperest, hogy a beszámítani kért követelés iránt keresetet indítson s az ebben a perben hozott ítélet jogereje nem akadályozza meg, hogy a megítélt követelést beszámítási kifogás útján érvényesítse. A később keresettel érvényesített ellenkövetelés megítélését azonban — amennyiben az az első perben hozott ítéletben be van számítva, a jogerő meggátolja (Pp. 412. §.), Hogy azután ez a cél a per, vagy más eljárás megszüntetésével, avagy a kereset (kérvény) elutasításával éretik-e el, teljesen közömbös. XIV. A jogerő szempontjából azonban mégis van valamely különbség, az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárásban hozott végzés s az ítélet, valamint ama határozatok között, melyeket a törvény kifejezetten a jogerős ítélet hatályával ruház fel.") amennyiben ezek ellenében perújításnak lehet helye, holott a díjmegállapítási eljárásban hozott végzés perújítással nem támadható meg,49) bár esetleg ez is indokolt lehetne és pedig nemcsak akkor, ha a bíróság a jogosság kérdésében is határozott a Ppé. 18. §. 4. és 5. bekezdései értelmében, hanem amikor a 48. sz. döntvény rendelkezése folytán a jogosság eldöntése nélkül állapítja meg a díj mennyiségét. Mégis azonban, miután a végzés a díj mennyisége tekintetében is praejudicál a későbbi perben hozott ítéletnek, ez utóbbi ellen olyan perujítási ok alapján is lehet orvoslást keresni, mely az alapul szolgáló végzés ellen merül fel. (Pp. 565. §.) XV. A díj megállapítási eljárás során hozott végzés jogereje a Ppé. 18. §. 4. és 5. bek. esetében nemcsak a díj mennyiségére, hanem az ahhoz való jogosultságra is kiterjed. Ha tehát a bíróság a díj mennyiségét ily esetben megállapítja, a későbbi perben az ahhoz való joggal szemben sem lehet a már érvényesített kifogásokat felhozni. Ha pedig az ügyvéd eljárását indokoltnak, vagy olyannak, melyet a rendes ügyvéd gondosságával teljesíteni kellett, nem találja, a díj megállapítását mellőzni kell. Ilyen mellőzés esetében a későbbi perben a mellőzött díjhoz való jog fennállása sem vitatható. A törvény szerint akkor is mellőzni kell a díjak és kiadások megállapítását, ha a fél a költségjegyzék valamely tételének alapjául szolgáló -cselekvény, vagy egy'Jo tény megtörténtét kétségbe vonja s a bíróság azok megtörténtét az előtte lefolyt eljárásból nem állapíthatja meg. Ezzel szemben azonban a 48. sz. döntvény szerint a mennyiséget meg kell állapítani, ha a fél a jogosságra vonatkozólag más, a törvényben nem említett kifogást hoz fel, pld. a fizetés, az elengedés, határozott összegben való megállapodás stb tényét, melyek valóságát azonban a bíróság nem állapíthatja meg, mert ez hosszabb bizonyítást tenne szükségessé. Errő] már fentebb volt szó, s itt csak azt említem meg, hogy a jogerő természetével is ellenkezik, hogy az alap és mennyiség szerint elkülöníthető követelések tárgyában hozott határozat jogereje a mennyiségre úgyszintén az ilyen követelés érvényesítésérc indított keresetet elutasító ítélet jogercne kizárja, hogy az, ellenkövetelésként, egy másik perben beszámítható legyen. A díjmegállapítási eljárásnál azonban a pertjárgy ugyanaz, s így a perfüggőség beáll minden olyan esetben, melyre az ítélet, illetőleg végzés jogereje kiterjed. Ha tehát a behajtási perben hozott ítélet jogereje után nincs helye a díjmegállapítási eljárásnak (hár egy gyakorlati esetiből az ellenkező felfogásra is lehet következtetni), ugyanez a jogi hatás már a perfüggőség folytán is beáll, ha pedig nem áll be, úgy az ítélet jogereje után is megindítható n díjmegállapítási eljárás, ami azután a jog_ bizonyosságot végkép megszűntetné s az ügyvédet a Pp. 36. §_a alapján illető kedvezmény meghiúsítására vezetne. 18) Pld. fizietési meghagyás T. E. 52. váltó, csekk, stb. alapján kibocsátott megy hagy ás. Pp. 614., 620. §§. stb. stb. 4°) Ez azonban az eljárás peres jellegét nem dönti meg; más perben is előfordul, hogy a törvény a perújítást kizárja (Pp- 635-).