Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete

8 MISKOLCI JOGASZÉLET (64) Előfordulhat, hogy ugyanazon követelésre kél joga is keletkezik a félnek, pld. kölcsön ügyletből eredő követelés s ugyanarra adott váltó, vagy pld. vételi ügyletnél, a vételtárgy átadása után, joga keletkezik az eladónak a vételárra, megfelelő esetben a vételtárgy visszaadására. Ha már most az első perben az adóslevél alapján kér marasztalást, a másik perben pedig ugyanazt a szolgáltatást a váhó alapján kéri,43) az első per függése nem akadályozna ugyan meg a második per elintézését, mert nem a per tárgya, t. i. a jog, hanem a jognak a tárgya, t. i. a szalgáltatás azonos, de ebben a második perben a keresetet a jogvédelmi szükséglet hiánya okából mégis el kell utasítani, mert nem lehet megengedni, hogy ugyanazon szolgáltatásban való elmarasztalásra két keresetet indítsanak, illetőleg, hogy két végrehajtható közokiratot nyerjenek.44) Ugyanez a helyzet a jogállapotváltoztatásra menő pereknél is, ha t. i. ugyanazon jogállapot megváltoztatására több jogunk keletkezik, mert ugyanazt a jogállapotot csak egyszer lehet megváltoztatni, ha tehát nem is az első per függése, hanem a jogvédelmi szükséglet hiánya okozza, hogy a második perben a keresetet el kell utasítani. A második keresetnek tehát sem az előbbi esetben, sem az utóbbiban célja nincs, mert ugyanazon szolgáltatás behajtása végett két végrehajtható közokiratra nincs szükség, ugyanazt a jogállapotot pedig még egyszer úgy sem lehet megváltoztatni. X. Visszatérve most a díjmegállapítási eljárásra, ha azt nem is vesszük peres eljárásnak, úgy a már megindított marasztalási (behajtási) per, vagy a Pp. -i§6: í-a alapján folyamatba tett megállapítási per függése alatt annak már azért sem lehet helye, illetőleg az eljárás megszüntetése helyett a kérelme!; azért kellene elutasítani, mert a díjmegállapítási eljárásban való határozáshoz a kérelmezőnek semmi jogi érdeke nem fűződik, hiányzik a jogvédelmi szükséglet (az érdek), t. i. ugyanazt a célt a már megindított perben is elérheti, az ügyvédi díjhoz való jogosultság fenn, vagy fenn nem állása s a díjak menynyisége az említett perekben úgy is megállapítást nyer, a díjmegállapítási eljárás tehát ilyenkor céltalan, felesleges, már pedig a felek az állam jogvédő tevékenységét hiába, céltalanul igénybe nem vehetik, az állam a maga jogvédő feladatát, mint fentebb láttuk is (IX. a.), csak egyszer köteles teljesíteni, egészen eltekintve attól, hogy a két eljárásban való haa) Ha ezt a több jogot egy perben, egy keresettel érvényesítik, keresethalmazat áll elő. Jgy Hellwig: System. 322. !. is. Viszont, lia keresetében felperes csak az egyik jogot érvényesíti, később pedig a másik alapján kérné a marasztalást, keresetváltoztalás állana elő. Keresetváltoztatás forog fenn (tehát különböző jogok állhatnak fenn egymás mellett) valahányszor a keletkezési alap (cansa debendi) különböző Ezért helyes pld. K. 1917. P. V. 5064. sz. (Perj. D. T. IV. k. 188. 1.) mely szerint keresetváltoztatást képez, ha a lefoglalt követelés behajtására kirendelt végrehajtató, az evégből indított perben, a keresetet utóbb arra alapítja, hogy a végrehajtást szenvedő csak színlegesen, illetőleg az ő kijátszása végett engedményezte a követelést a harmadik személyre. Ellenben téves K. 1921. P. v. 1217. sz. (Perj. D. T. VT. k. 92. 1.) mely szerint nem keresetváltoztatás, ha felperes a szolgalmi jog bekebelezésének tűrése iránti keresetet előbb az alperessel, mint örökössel szemben, hagyományi jogcímen, utóbb pedig a telekkönyvbe jutott örökös jogelismerő nyilatkozatára és ígéretére alapítja. H) így Hellwig: i. System. 257. 1. is. tározás a jogegységet is veszélyeztetné, ami semmi esetre sem lehetett a törvényhozó célja. Ez egyébként akkor is állana, ha a díjmegállapítási eljárásban tisztán csak becslési eljárást lát ránk. Fentebb már rámutattam, hogy egy ilyen eljárás létesítésének sem sok értelme volna, hiszen a per bírósága az ügyvédi díjak mennyiségét ép olyan megnyugvással megállapíthatja, a szükséges szakértelem nála is ép úgy megvan s csupán ezért egy különleges eljárást szervezni felesleges lenne. Miután azonban a lentebb említett perekben a bíróság az c'bszegszerúség kérdésében is határoz, a jogvédelmi szükséglet (itt a megállapítási érdek) a díj megállapítási eljárásban hiányoznék. Ez csak akkor volna képzelhető, illetőleg annak csak akkor volna értelme és helye, ha az összegszerűség kérdésében a díjmegállapítási per bírósága kizárólagos illetékességg bírna. Ez azonban a törvényből nem következik s a 48. sz. döntvény sem mondja. Ha tehát a behajtási (esetleg a megállapítási) per korábban tétetett folyamatba s a díjmegállapí tási eljárást peres eljárásnak vesszük, ami szerintem helyesebb, úgy az említett per függése okából a díjmegállapítási eljárást meg kell szüntetni, ha pedi ; az eljárásban perenkívüli eljárást látunk, a kérelmet, mint indokolatlant, a jogvédelmi szükséglet (érdek) hiánya miatt — el kell utasítani, bár az eljárás megszűntetésének ez utóbbi esetben sem látnám akadályát, hiszen a perfüggőség meggátolja a fizetési s egyéb meghagyás kibocsátását is, pedig a meghagyásos eljárás, egyelőre legalább nem peres eljárás. - XI. Ha a díj megállapítási eljárást a jogerő szempontjából vizsgáljuk, az abban hozott végzé? jogereje miben sem különbözik a megállapítási perekben hozható ítéletek jogerejétől. Ha tehát a díjmegállapítási eljárásban hozott végzés jogerőre emelkedett, a később megindított megállapítási keresetben — a pertárgy azonosságát feltételezve — e] kell utasítani, mert res judicata forog fenn. És pedig nemcsak a díjak összegére, hanem az azokhoz való jogosultságra nézve is, amenynyiben a Ppé. 18. §. 4. és 5. bekezdéseiben említett kifogások elvetése, illetőleg az itt helytfogható bizonyítás alapján történt a díj megállapítása. Mer ezekben az esetekben az ügyvéd eljárásának indokoltsága (tehát a jogosság) kérdésében okvetlenül dönt a bíróság s Kovács Marcel45) helyesen mondja, mely szerint az, hogy az eljárás indokolt volt-e, ebben az eljárásban döntendő el. Ha azután ily esetekben a kifogások elvetésével, illetőleg az itt helytfoghaló bizonyítás alapján a bíróság a díj összegét megállapította, ezzel megállapította az ügyvédnek ahhoz való jogosultságát is, ha pedig a kifogások alapján, vagy hivatalból (18. §. 4. és 5. b.) meMőzte a díj megállapítását, abban implicite a jog fenn nem állásának megállapítása rejlik s egy újabb perben ez is a res judicata fogalma alá esik. A később megindított marasztalási (behajtásiéperben pedig, arra a díjra és költségre nézve, melyre a díjmegállapítási eljárásban hozott végzés jogereje kiterjed, az utóbbi praejudiciumot képez és pedig ) I. m. 1637. 1.