Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete

(63) MISKOLCI JOGASZÉLET 7 A per s a díjmegállapítási eljárás egymáshoz való viszonyát tekintve, az előbbi az idéző végzéssel ellátott keresetlevél kézbesítésével, az utóbbi pedig, miután az ellenfél meghallgatása s ez alatt nemcsak a megbízót, hanem megfelelő esetben az ügyvédet is kell érteni, el nem mulasztható,34) az ellenfél értesítésével jön létre s beáll a perfüggés joghatálya. Az ellentétes érdekű felek (ügyvéd és megbízó) s a tárgy (ügyvédi díjkövetelés) azonosságának fennforgása természetesen itt is szükséges, mégis az azonosság akkor is megvan, ha pld. az ügyvéd a perben más követeléssel kapcsolatban, a 18. §. szerinti eljárás tárgyát képező díját is keresetbe veszi. Ami pedig a kívánt jogvédelem azonosságát illeti, a felek jogvédelmet háromféle határozattal nyerhetnek, t. i. marasztaló, megállapító és jogállapotváltoztató (konstitutív) ítélettel, illetőleg végzéssel.1') A megállapítás positív, vagy negatív Ieh Már most minden ítéletnek általános functioja a megállapítás, melyhez különös functioként járul a marasztaló határozatoknál a marasztalás, t. i. a jognak megfelelő állapot előkészítése az által, hogy a határozat rendszerint végrehajtási címül szolgál, a jogállapotváltoztató határozatoknál pedig a jogállapotváltoztatás, t. i. a jognak megfelelő állapot megvalósítása.36) Ehhez képest 1. a positív megállapítási per függősége megakadályozza u. azon felperes positív s az alperes negatív megállapítási keresetét, de nem gátolja, hogy ugyanazok a felek ugyanarra a jogra vonatkozólag- marasztalási, vagy megfelelő esetben jogállapotváltoztatási keresetet indíthassanak, mert a pertárgy ugyan azonos, de a jogvédelem módja s annak hatálya más; 2. a marasztalási per függése megakadályozza az ugyanarra a jogra vonatkozó marasztalási, valamint úgy a positív, mint a negatív megállapítási keresetet; 3. a jogállapotváltoztatási per függése megakadályozza az ugyanarra a jogra vonatkozó jogállapotváltoztatási, valamint úgy a positív, mint a negatív megállapítási keresetet, mert a marasztaló s a jogállapotváltoztató határozat positív, az elutasító határozat pedig negatív megállapítást is foglal magában a per tárgyát képező jogra vonatkozólag. VIII. Miután a perfüggőség célja a jogegység megóvása, ami az által éretik el, hogy ugyanarra a jogra vonatkozólag két eljárásban ne határozzanak, a marasztalási (behajtási) per függése megakadd, lyozza a később a Ppé. 18. §. alapján indított eljárás érdemi elintézését. Ugyanilyen hatása van a Pp. 130. §-a alapján korábban megindított megállapítási pernek is, ami azonban itt aligha bír gyakorlati jelentőséggel. Viszont a díjmegállapítási eljárás füg. gése megakadályozná a Pp. 130. §-a alapján később indított megállapítási per érdemi elintézését, de nem akadályozza meg azt, hogy a marasztalási perben a bíróság érdemleges határozatot hozhasson. A korábban megindult díjmegállapítási eljárásban hozott végzésnek azonban az a hatálya van, hogy jogerőre emelkedése után az abban történt megálla") V. a. Kovács M.: i. m. 1636. 1. K) Hogy a végzés is lehet konstitutív, 1. Szerző: i. Tankönyv, 218.'l. ") V. ö. Szerző: i. Tani--- .. v. 182. I. ") Bíróságunk gyaj^ ;a, mint említettem is, ellenkező, l. azonban erre Kov>^ .: i. m. 1637. 1. megjegyzését. pítás az érdemi döntésnél figyelmen kívü] nem hagyható, de csak akkor, ha L a díjmegállapítási eljárás előbb indult meg,37) 2. ha szabályszerűen folyt le38) s 3. ha a megállapító végzés jogerős lesz annak a szóbeli tárgyalásnak a befejezéséig, amelyen még tényállítások tehetők. IX. A perfüggőség által a törvény azt akarja megakadályozni, hogy ugyanabban a kérdésben ellentétes bírói határozatok hozassanak. A cél tehát egyrészt a jogegység megóvása. Annak azonban, hogy ugyanazon jog iránt két per, illetőleg két bírósági eljárás egyidejűleg folytatható ne legyen, az említett cél mellett más oka is van. Az állam ugyanis, amikor a jogvédelem feladatát magára veszi s az önsegélyt eltiltja, jogot ad az egyeseknek önmagával, illetőleg az ő jogszolgáltató orgánumával szemben a perbeli védelemre, mely jog az által keletkezik, hogy az állam korlátozza a saját hatalmát. A feleknek ez a joga a perbeli védelemre az ú. n. keresetjog.30) mely valódi közjogi jogosítvány a fél által meghatározott tartalmú határozatra. E keresetjognak bizonyos előfeltételei vannak,40) melyeket itt szükségtelen részleteznem, csak azt említem meg, hogy e jogosítvány keletkezésének egyik előfeltétele, hogy a félnek szüksége legyen a perbeli védelemre, amit a megállapítási pereknél a Pp. 130. §-a ki is mond. Ez a szükség egyébként nemcsak a pereknél, hanem minden bírósági eljárásnál előfeltétele annak, hogy az állam védelmet adion. Ez a jogvédelmi szükséglet csak egyszer állhat elő s így a jog s a vele szemben fennáiló ájlami-kxu telesség is csak egyszer keletkezhetik41) s így természetes, hogy az állam a maga kötelességét csak egyszer tartozik teljesíteni. Innen, hogy ha erre a lehetőség egyszer már adva van, a törvény minden más lehetőséget kizár. Ezért, ha a behajtási per már folyamatban van, annak függése alatt ugyanazon jog iránt újabb pert indítani nem lehet, de nem indítható olyan más eljárás sem. amivel a fél ugyanazt a célt. érné el, amit már a behajtási perrel amúgy is elérhet.42) Éppen ezért, ahol a perfüggőség nem, ott a jocivédelmi szükséglet hiánya, vagy amint a német írók mondják a jogvédelmi érdek (a Rechtschutzinterresse) hiánya akadálya annak, hogy a későbbi eljárásban a bíróság a kérelemnek helyt adjon. Ez utóbbi szempontból azután a per függése alatt egy másik per, esetleg egy másik — hasonló célú — eljárás folyamatba tétele akkor sincs megengedve, illetőleg érdemi elintézéshez nem vezethet, ha a pertárgy azonossága ugyan hiányzik, de a fél által kívánt s elérhető jogvédelem mind a két perben, illetőleg eljárásban ugyanazt a jogi hatályt eredményezi. °8) így K. P. VI. 766—1928. Perj. D. T XV k. 127. 1. ") Az irodalomban konkrét közjogi keresetjo<:nak mond ják, szemben a Plósz Degenkolb féle abstract közjogi keresetjoggal. Az elnevezés Hellwigtől származik, (Kla<j:reelit und Kla'jinö'iliehkeit. Leipziir. 1905. 25- !•), a fogalmat azmibari Wach (Dcr FeststellnngsansTrruch, Leinzíw- 1888. 18. <• Vhozta be a perjog tudományába. L. ezekre részletesen Szerző: i- Jogvédelem 3. s. k. 1140) L- ezeket Szerző: i. Tankönyv. 73- s. k. 11. a) V. ö. Hellwig: i. System. 257. 1. ") V. ö. Hellwig: i. System. 256. s k. 1.