Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete

6 MISKOLCI JOGASZÉLET (62) Hellwig24) szerint a csődbejelentés is perfüggőséget keletkeztet, mert az a csődeljárásban a kereset helyébe lép, ez utóbbi hatályával. Ezzel szemben Papp József2') szerint akár a kereset adatott be előbb és utóbb a csődbejelentés, vagy megfordítva, nem lehet szó perfüggőségről, mert a csődbejelentés perenkívüli cselekvény, perfüggőség pedig csak perek között képzelhető s mert a csődbejelentés folytán a csődvagyonból, a kereset folytán pedig a közadós saját tevékenysége által szerzett s a csődtömeghez nem tartozó vagyonból keres a hitelező kielégítést. Azt, hogy a csődbejelentés perfüggőséget nem állapít meg, elismerem, azonban nem azért, mert a csődbejelentés perenkívüli cselekvény, hiszen a fizetési meghagyás s az egyéb, fentebb említett meghagyások sem peres cselekvények, ami bizonyítéka annak, hogj perfüggőség nemcsak perek között képzelhető s nem is azért, mert a bejelentéssel más vagyonból keres a hitelező kielégítést, mint a keresettel, hiszen a csőcíhitelező, de csakis CL, csak a esócivagyoiiból és csakis ebből nyerhet kielégítést, mert a közadósnak csőd alatti szerzeménye is a csődtömegbe tartozik (Cs. T. 1. §.) s ez alul csak az a vagyon van ki\éve, melyet a csőd tartama alatt saját tevékenységével szerez, illetőleg ennek egy része s ebből a szerzeményből a csődtömegbe be nem vonhaló ösz szegre csak azoknak a személyeknek lehet igénye, akiket a közadós törvénynél, vagy törvényes gyakorlatnál fogva tartani köteles (Cs. T. 5. §.), keresettel tehát csak ezek léphetnek fel, úgy, hogy egyrészt a jogosultak (•esődhitelezők és tartásra jogosultak), másrészt a vagyon (csődtömeghez tartozó, habár esetleg nem leltározott2") és a csődtömeghez nem tartozó vagyon) különbözősége szükségképen adja, hogy bejelentéssel, vagy keresettel élhetnek-e az arra jogosítottak. Az, hogy a csőd tartama alatt a csődhitelezők csak bejelentéssel érvényesíthetik követelésüket, nem a perfüggőség okából, hanem azért akadályozza meg a per érdemi elintézését, tehát a perbeli védelem megadását, mert csőd esetében a perjog nem ismeri el a perbeli jogvédelmi szükségletet (u. n. marasztalási érdek). 27) A csődhitelezőnek ugyanis semmi jogi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy per útján nyerjen végrehajtható közokiratot, miután a bejelentéssel quóta szerinti kielégítést s a csődszerüleg ki nem elégített követelésrészre csődfelszámolási jegyzőkönyvi kivonatot, tehát végrehajtható közokiratot szerez. (Cs. T. 141. 152. 238. §§.). A csődtömeghez tartozó javak, vagy jogok tekintetében a csődnyitás hatályának kezdete után a közadós ellen pereket indítani, vagy folytatni különben sem lehet. (Cs. T. 8. §.) A helyzet hasonlít ahhoz az esethez, amikor a hitelezőnek végrehajtható közjegyzői okirat van birtokában. Kétségtelen, hogy itt sem lehet szó perfüggőségről s mégis az ilyen hitelező sem indíthat adósa ellen marasztalási keresetet, illetőleg annak folytán -') i. System. 357. 1. s u. ott 5. jegyz. •) Jogállam. 1915. Pf. 52. 1. ") L. Králik: A csó'cltörvt'ny. 1904. Budapest- 14- 1. közölt B. T. határozatát=7) L. Szerző: i. Jogvédelem. 198. 1. perbeli védelmet nem nyerhet, mert hiányzik a jogvédelmi szükséglet (a marasztalási érdek.). 28) VI. Ami a rendes bíróság előtt indított per s a választott bíróság előtti eljárás egymáshoz való viszonyát illeti, kétségtelen, hogy a választott bíróság előtt indított per nem hoz létre perfüggőséget, mert ezt csak az állami orgánumok előtt folyamatba tett s a jog fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítása iránti eljárás alapíthatja meg s ha felperes a rendes bíróság előtt indítja meg a pert, ennek érdemi elintézését nem a perfüggőség s nem is a jogvédelmi szükséglet hiánya zárja ki, melyek mindig hivatalból veendők figyelembe, hanem az alperes ellenjogosítványa,29) melyet ő a Pp. 180. §. 4. p. alapján pergátló kifogás alakjában gyakorolhat. Ha a per a rendes bíróság előtt már létrejött s a perfüggőség beállott, ez a választott bíróság előtt folyamatba tett eljárás érdemi elintézését abban az esetben akadályozza meg, ha a per már olyan stádiumban van, hogy alperes a választott bírósági eljárás kikötését, mint pergátló kifogást már nem érvényesítheti. Ez pedig következik abból, hogy bár a választott bírósági eljárásban ú. n. pergátló körülmények elbírálásának helye nincs,3") hanem a választott bíróság csak az ügy érdemében dönthet — ha a választott bíróság úgy találja, miszerint a felek közötti vitás ügyben nem határozhat, az eljárást meg kell tagadnia. Nem határozhat pedig a választott bíróság az ügy érdemében egyebek közt akkor sem, ha a választott bírósági szerződés az ítélethozatal előtt hatályát veszti (Pp. 784. §. 1. p.), mert ítélete érvénytelen s így keresettel megtámadható lenne. A választott bírósági szerződés pedig hatályát veszti akkor is, ha a felek attól kölcsönösen elállnak. Ez annyira magától értetődő, hogy a törvény felemlítését feleslegesnek tartotta,31) Már pedig abból, hogy a felperes a rendes bíróság előtt indította meg keresetét s az alperes az ellen azt a kifogást, hogy az ügyben választott bíróságnak kell eljárnia, nem érvényesíti, következik, hogy a felek a választott bírósági szerződéstől kölcsönösen elállottak.32) A per függésének tehát kihatása lehet a választott bírósági eljárásra is s a Pp. szóhasználata „perfüggőség" nem is vehető szószerinti értelemben, mert nemcsak a per, hanem más eljárás függése is ugyanazt a jogi hatályt idézheti elő akkor is, ha ebben a más eljárásban ítéletet nem is hozhat a bíróság. így pld. a fizetési meghagyás kézbesítése is, stb. VII. A perfüggőség előfeltétele a per, vagy egy más eljárás megállapítása, illetőleg létrejövetele, az ellentétes érdekű felek s a per, illetőleg más eljárás tárgyát képező jog azonossága, mely utóbbinak terjedelmét az előterjesztett kérelem határozza meg s a kívánt jogvédelem azonossága.31) 28) V. ö. erre nézve Szerző: A végrehajtási eljárásjog tankönyve. Debrecen. 1917. 22. 1. Nálunk a bírói gyakorlat ellenkező. M) V. ö. Szerző: i. Tankönyv. 85. 1. m) V. ö- Magyary: i. Perjog- 740- 1. 31) így M. i. a Pp. 775. $ához. 32) Az elállás ugyanis hallgatólagosan is történhetik, 1. Fabinyi: i. m. 124. 1. 33) így Hellwig: i. System. 362. 1. is.