Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete

(61) MISKOLCI pontjából nem lehet megtámadni. Ez akkor is áll, ha a perenkívüli megállapítást a behajtási per folyama alatt kérik és a megállapító végzés az utolsó fellebbezési tárgyalásig jogerőre emelkedik. Legfelsőbb bíróságunknak ezt az álláspontját még akkor sem tudnám magamévá tenni, ha a díjmegállapítási eljárásban perenkívüli eljárást látnék, mert — eltekintve attól, hogy ezzel a Pp. 36. §-a által az ügyvédnek biztosított kedvezmény illuzóriussá válik — ez az álláspont ellentétben áll a perfüggőség, a jogvédelem s a jogerő természetével és céljával. A perfüggőség ugyanis jogvédelmi biztosíték18), mely ellentétes határozatok hozatalának lehető megakadályozása által, a jogegységet van hivatva megóvni, a jogerő pedig jogbizonyosságot létesít, viszont a jogvédelemre szabályt képez, hogy ha annak c. feltételei megvannak, az állam azt köteles ugyan megadni, de e kötelességet csak egyszer tartozik teljesíteni.19) A perfüggőség, a jogerő s a jogvédelem természete tehát egyaránt azt követeli, hogy ugyanazon jog iránt — a törvény által meghatározott terjedelemben — csak egy eljárásban és csak egyszer történjék határozás. V. Legfelsőbb bíróságunknak a díjmegállapítási eljárást illetően kialakult gyakorlata s a 48. sz. poJ gári döntvény ismertetése után, nézzük közelebbről az eljárást a perfüggőség, a jogvédelem s a jogerő szempontjából. A perfüggőség, mely egy már létrejött,20) folyamatban levő per egyik és pedig perjogi hatása, abban áll, hogy a megindított per folyama alatt, ennek a pernek a felei, egymás ellen ugyanazon jog iránt, sem ugyanazon, sem más bíróság előtt, újabb pert nem indíthatnak (Pp. 147. §.). Az, hogy az újabb per a korábbi perrel] ugyanazon, vagy más eljárási szabályok alá tartozik-e, tehát mind a kettő a rendes, vagy pedig az egyik a rendes, a másik pedig a különös peres eljárási szabályok szerint folytatandó, a perfüggőség szempontjából közömbös. A perfüggőség, mint egy fennálló perjogi viszony hatálya, az idéző végzéssel ellátott keresetlevél kézbesítésével, tehát a peralapítással áll be21 (Pp. 147. §. 1. bek.), a keresetlevéllel nem közölt kereset tekintetében pedig akkor, amikor a keresetet, a tárgyalási jegyzőkönyvhöz melléklés végett benyújtják, illetőleg a járásbcrósági eljárásban jegyzőkönyvbe veszik (Pp. 147. §. ut. bek.). Ez utóbbi áll az ellenfél jelenlétében a szóbeli tárgyaláson előterjesztett új kereset, illetőleg viszontkereset (Pp. 189. §. ), valamint az idézés nélkül, ügyük tárgyalása végett megjelent felek közül a felperesként fellépő által jegyzőkönyvbe mondott kereset (Pp. 146. §.) által megindított per függőségére nézve is. Ugyancsak a kereset jegyzőkönyvbe vételével áll be a perfüggőség egyességi kísérletre való idézés esetében, ha az egyesség létre nem jön s felperes keresetét előterjeszti (Pp. 139. §.). 18) V. ö. Szerző: i. Tankönyv. 84. 1. ") L. erre nézve Hellwig: System des Deutsclien Zivilprozessrechts- Leipzig. 1912- 256- a- k. 1. 30) V- ö. Szerző: i. Tankönyv. 98. s k. 1. 21) Ennek részletes indokolását 1. Szerző: A jogvédelem előfeltételei a polgári perben. Máramarossziget. 1910. 51. s. k- 11Ez a perfüggőség azután természetesen nemcsak a marasztalási, hanem a megállapítási, valamint a jogállapotváltoztatási perekben is beáll.22) Minthogy azonban a marasztalási kereset célja, hogy t. i. a felperes, végrehajtható közokirathoz jusson, más úton is elérhető, a per függősége sokszor egy hasonló célú eljárás lefolytatását s viszont az ilyen eljárás folyamatban léte, a később indítandó per érdemi elintézését is megakadályozhatja. Ez a fizetési meghagyásos a váltó, csekk, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy alapján indított meghagyásos eljárásokra nézve a Pp. 594., 619. és 620. §§. alapján vitán felül áll, jóllehet ezek az eljárások nem peres eljárások, habár perré alakulhatnak át. A Pp. szóhasználata „perfüggőség" tehát nem vehető szószerinti értelemben, mert nemcsak a per, hanem más eljárás függősége is ugyanazt a, jogi hatást idézheti elő és pedig akkor is, ha ebben az eljálásban ítéletet nem is hoz a bíróság.21) Minthogy azonban sem a Pp., sem a Ppé. 18. §-a a díj megállapítási eljárás szempontjából a períuggőségre vonatkozólag kifejezett intézkedést nem tartalmaz s minthogy a hivatolt §. indokolása a díjmegállapítási eljárásban perenkívüli eljárást lát, kérdés, hogy vájjon a perfüggőségnek van-e s ha igen, milyen hatálya. A fentebb idézett kúriai határozatok szerint sem a per függősége, sem a díjmegállapítási eljárás folyamatban léte nem akadályozza meg a pernek, illetőleg az említett eljárásnak megindítását. Felfogásom szerint azonban, a díjmegállapítási eljárás peres eljárás lévén, természetes, hogy a per függésére vonatkozó szabályok — a lentebb kifejtendő módon — erre az eljárásra is kihatással vannak. Ez egyébként akkor is állana,, ha a díjmegállapítási eljárás perenkívüli eljárás volna, mert a perfüggőség ilyenkor is kihatással van mint lentebb látni fogjuk — a más eljárásban hozandó határozatra. Mielőtt azonban ennek kifejtésére térnék, még két eljárást kívánok vizsgálat tárgyává tenni a perfüggőség szempontjából, t. i. a csődeljárást s a választott bírósági eljárást. Ezek t. i. nem peres eljárások de a perre mégis kihatással vannak. A csődbejelentésre, mely a Csődtörvény 126. §_a szerint a csődhitelezőkre nézve, de csakis ezekre — a csőd tartama alatt — a követelés érvényesítésének egyedüli módja vitás, hogy létesít-e perfüggőséget? ") Hogy melyek a jogállapotváltoztatásra menő perek, 1. Szerző: i. Jogvédelem- 239. s k. 11. 23) Kleinfeller: Das Wesen der Reohtshangigkeit. (Zeitschrift f. d. Zivilprozess. LV. k. 200. s k. 11. a perfüggőség, illetőleg a német perrend szóhasználata szerint Reohtshangigkeit, je'entőségét abban találja, hogy az a felek récére jogot kelelk'. zíei az ítéletre (döntésre), közömbös lévén, hogy az pc-rítélet, érdemi, vagy ügybeli, vagy más fajtájú ítélet iesz-c s éppen ezért a fizetési meghagyásos eljárásban, j-VJeliét a német perrend 693. §-a szerint annak kézbesítésével beáll a jog függősége, szerinte nem lehet szó per-, illetőleg jogfüggőségről, miután a fizetési meghagyás nem az igény felett való döntés, hanem csak perbeli kísérlet az adóst, bírói paranccsal fizetésre késztetni. Ez azonban téves felfogás, mert így egy konkrét esetben két végrehajtható közokirat keletkezhetne, amikor a jogegység nem volna ugyan veszélyeztetve, de hiányoznék, az egyik eljárásban legalább, a jog. védelmi szükséglet (1. Szerző: i. Jogvédelem. 127 1.), az eljárás tehát felesleges.