Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Az ügyvédi díj megállapítása iránti eljárás jogi természete

(59) MISKOLCI JOGÁSZSLET 3 végzéssel határoz, a fogalomra jelentőséggel nem bír, mert hiszen a holtnaknyilvánítási eljárás is peres eljárás s ez is kérvénnyel indul meg (Pp. 732— 7^8. §§.) s a bíróság kivételesen az ügy érdemében is végzéssel határoz, így ha az ítélet (érdemben való) kiegészítése iránti kérelmet elutasítja (Pp. 409. §.). Hogy a díj megállapítási eljárás peres eljárás, az következik abból is, hogy abban olyan követelés megállapításáról van szó, mely alapja és mennyisége szerint vitás lehet s így a bíróság nemcsak a mennyiség kérdésében határoz s bár a §. indokolása szerint az eljárás célja a költség összegének megbecslése, valójában az alap, tehát a költséghez való jogosultság iránt is határoznia kell a bíróságnak, még pedig a fél külön utasításának hiányában is, t. i. éppen ebből a szempontból, mint a 18. §. 4-ik bekezdése rendeli, figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd cselekménye, vagy eljárása a fél érdekében indokolt volt-e és hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesítem kellett-e stb... Ily esetben azután, valamint akkor, ha a fél valamely tételnek alapjául szolgáló cselekmény, vagy egyéb tény megtörténtét kétségbe vonja (Pp. 18. §. 5. bek.) a bíróság azt csak az előtte lefolyt eljárásból s a fél által előterjesztett adatokból állapíthatja meg. Ha a megállapítás ily módon nem lehetséges, az illető tétel díjának és kiadásának megállapítását a bíróság mellőzi. Tehát bizonyítás is van, habár a bizonyítási eszközöket tekintve, csak szűkebb körben.7) A bíróság határozatában ebben a vonatkozásban a díjhoz való jogosultság fennállásának, vagy fenn nem állásának megállapítása mindig bennfoglaltatik. A díj megállapítási eljárás peres jellege ellen talán felhozható volna, hogy a felek kölcsönös meghallgatása nincs kifejezetten és kötelezően előírva s innen, hogy bírói gyakorlatunk eddigelé a meghallgatást illetően egyöntetű megállapodásra nem is jutott. A budapesti központi kir. járásbíróság 1915 márc. 13-án létrejött megállapodása szerint a bíró belátására van bízva, hogy tart-e tárgyalást, meghallgatja-e a felet, avagy mindezek mellőzésével határoz. Amennyiben tehát az ügyvédi járandóság megállapítása tárgyában a rendelkezésre álló adatok alapján is lehet határozni, s így a meghallgatás felesleges : a bíró jogosítva van a meghallgatást mellőzni.8) Viszont, a Budapesti Törvényszék9) szerint a perbeli képviselők díjai az ő egyoldalú kérelmükre megbízójukkal szemben és ezek meghallgatása nélkül meg nem állapíthatók. A Kúria1") pedig eljárási szabálysértést lát a megbízó meghallgatásának elmulasztásában, melyet a végzés jogerőre emelkedése sem pótol. Jóllehet a felek, tehát úgy a megbízó, mint az ügyvéd meghallgatását szükségesnek tartom, mert kétségtelen, hogy ebben az eljárásban is egy jogfennállásának, illetőleg fenn nem állásának megál') Bizonyítás alatt értve a bírónak az általa észlelhető tényekből, más, általa nem észlelt tényekre való következtetését, így t. i. Magyary: A perbeli beismerés. Budapest. ]íH>f>. 125. s k. 1!. is, kinek a bizonyításra vonatkozó tanításéi mindenekben magamévá tettem és pedig az i. Tankönyvemben (136. s k. 11.) olvasható indokokból. s) Perj. D. T. I. k. 145. 1. ') Pl- 3803—1915- Perj. D. T. I. k. 221. I. M) P. VI. 76&—1928. Perj. D. T. XV. k. 127. I. lapításáról van szó. mégis ez a körülmény nem dönti meg ennek az eljárásnak peres jellegét, mert a kölcsönös meghallgatás elve a pernek egyáltalán nem fogalmi eleme, olyan értelemben, hogy csak annak megvalósulása esetében lehetne perről beszélni.") A kölcsönös meghallgatás lehetővé tétele — ami a perben általában szabályt képez _ csak azért szükséges, hogy a perbeli védelem megadása céljából, a felek között peren kívül végbement történeti előzmények minél tökéletesebben kiderítessenek. A perben azonban olyan kérdések is vannak, melyekre nézve a bíróság csak az egyik feletj hallgatja meg12), avagy egyiket sem. így a Pp. 422. §-a esetében a végzés kiegészítése iránti eljárás kétségkívül peres eljárás s a bíróság mégis a felek meghallgatása nélkül határoz.13) De különben, ha a kölcsönös meghallgatás lehetővé tétele kifejezetten nincs is előírva s ha a bíróság szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat, mégis alkalmat kell adni a megbízónak arra, hogy az ügyvéd által bemutatott költségjegyzékre, az ügyvédnek pedig arra, hogy a megbízónak a költségjegyzékre tehető észrevételeire, vagy a megbízónak a díj megállapítása iránt előterjesztett kérelmére nyilatkozhassék. Ez annál is inkább kívánatos, mert ellenkező esetben igen sok visszásság állhat elő, ha t. i. ebben a kérdésben a Pp. 130. §-a szerinti megállapítási per, avagy marasztalási (behajtási) per volna folyamatban, vagy ha az abban hozott ítélet már jogerőre is emelkedett. Erről a bíró esetleg nem is tudhat s ha egyik felet, vagy éppen egyiket sem hallgatja meg, nem is fog arról tudomást szerezni. Hogy azután a bíróság a felek meghallgatása céljából :ai*gya'ást tart-e, vagy írásban hallgatja meg a faleke1:, közömbös. III. A díjmegállapítási eljárás az ú. n. megállapítási perek csoportjába tartozik, amiből következik, hogy az abban hozott végzés alapján végrehajtásnak helye nincs, másfelől azonban — mint a törvény indokolása mondja — a megállapításnak az a hatálya van, hogy azt a behajtás iránt (t. i. a marasztalási) perben többé nem lehet megtámadni s ez áll ennek az eljárásnak a költségeire is, amennyiben a bíróság azt valamelyik fél terhére megállapítja. Minthogy ezek szerint a díjmegállapítási eljárásban hozott végzés az érdemi megállapító ítélet jogerejének hatásaival bír, mint mondani szokták, anyagilag is jogerőre emelkedik, kérdés, milyen jelentősége van a díjmegállapítási eljárást illetően a perfüggőségnek, a perbeli védelemnek s a jogerőnek. A 48. sz. döntvény indokolása szerint a jogosság vizsgálata a díjmegállapítási eljárásnak a tárn) L- erre nézv;í Szerző: i. Tankönyv. 4. s k. II. Elénk, az uralkodó felfogás. Korábban Magyary (A magyar polgári peres eljárás alaptanai. Budapest. 1898. 111. 1.) szerint is. a kölcsönös meghallgatás elvén épül fel a per s anélkül nincsen peres eljárás. Ujabban azonban (i. Perjog-. 3. 1.) ő is úgy tanít, hogy nem szükséges, hogy a bíróság mind a két felet valósággal meghallgassa, hanem csak az, hogy az egyiket hallgassa meg valósággal, a másiknak pedig a meghallgatásra alkalmat adjon. Tóth K- (i- m. 398.) szerint kölcsönös meghallgatás nélkül nincs per. így Plósz (Magyar polgári törvénykezési jog. Budapest. 1906. Vass K. 7 s. k. 1.) is s általában azok, akik a pert egy háromoldalú jogviszonynak s a jogvitát a per fogalmi elemének tekintik. ű) V. ö. Magyary: i. Perjog. 235. 1. ") A felfolyamodás is elintézhető az ellenfél meghallgatása nélkül is. Pp. 557. §.