Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 5. szám - Berecz Sándor dr.: A tökéletes választójog [könyvismertetés]

10 MISKOLCI JOGASZÉLET (54) tóbb megállapítása az volt, amely újszerű szempontok szerint a trianoni szerződés létrejöttének körülményeivel foglalkozott. Megállapította, hogy különösen a határok megállapításánál téves jogalkotással állunk szemben, minthogy egyrészt a békeszerződés készítői megtévesztés áldozatai lettek, mászrészt mikor már létrejött a békeszerződés, annak idevonatkozó intenciói utólag sem érvényesültek. A határokra vonatkozó rendelkezéseket tehát csak részben, illetőleg egyoldalúan hajtották végre és ez a körülmény, Buza professzor szerint, a nemzetközi-jog értelmében a szerződést a másik féln nézve liatáhjtalaniihatóvá teszi. A revízió alaki jogi kérdéseivel dr. Faluhelyi Ferenc, a pécsi egyetem nemzetközi-jogi tanára foglalkozott ugyancsak rendkívül behatóan, amelynek során általános érdeklődés mellett fejtegette az Egyezségokmány 11. és 19. cikkeinek alkalmazási lehetőségeit. Igen áttekinthetően és világosan taglalta mindkét esetben egyrészt azt, hogy hogyan indulhat meg a Tanács eljárása, továbbá melyek a tanácshatározat tartalmi lehetőségei és, hogy melyek a tanácshatározat alaki kelléket? Felemlítette ezenkívül a szóbanforgó két cikkely létrejöttének történelmi előzményeit, a 11. cikknél: a Bryce.féle javaslatot, a 19. cikknél a Fabiusok, Lord Cecil, Hurst Miller és Wilson első javaslatát. Az Aland-szigetek, F'első-Szilézia, valamint Memel ügyének a 11. cikk alkalmazásává] és a ChilePeru-Bolivia határreviziója ügyének a 19. cikk alkalmazásával történt rendezését érintve, kitért végül a ,frébus sic stantibíis" klauzula alkalmazási lehetőségére. Egy esetleges új békekonferencia lehetőségének felemlítése után rendkívül érdekes előadása végén mint egyik legfontosabb feltételt hangoztatta, hogy: a revízió legbiztosabb alapja, nézete szerint, olyan megfelelő nemzetközi politikai helyzet teremtése, amely lehetővé teszi revíziós terveink konkretizálását. A felvetett igen érdekes anyagi és alaki jogi problémákhoz dr. Ambrózy Gyula kabinetirodai tanácsos, dr. Horváth Jenő egyetemi tanár, dr. Eötte. vényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyv. alelnöke, dr. Szászy István egyetemi m. tanár, dr. Székács Aladár közigazgatási bíró, dr. Thegze Gyula debreceni egyetemi tanár. Lukács György ny. miniszter, dr. Czakó István min. titkár, dr. Auer Pál, dr. Kussbach Ferenc ügyvédek, dr. Póka-Pivny Béla, a Külügyi Társaság egyik igagatója, dr. Kertész István törvényszéki jegyző és dr. Geöcze Bertalan szólottak hozzá, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a nagyfontosságú problémát különböző tudományos, gyakorlati, illetve történeti és végül módszertani szempontokból, minél több oldalról megvilágítsák. A magyar nemzetközi jogászvilág első revíziós szakelőadás sorozatát az elnöklő dr. Osvald István curiai másodelnök a három napos ankét eredményét tömören összefoglaló beszédében azzal az örvendetes bejelentéssel rekesztette be, hogy az összes eüiangzott előadások és felszólalások anyagát a Magyar Jogászegylet rövidesen nyomtatásban is közre fogja adni. — Itt említjük meg, hogy a „Jancsó Benedek Társaság" egyidejűleg megindított revíziós előadássorozata folyamán dr. Flachbart Ernő ugyancsak előadást tartott „a revízió jogi alapjai" címen. Czakó István dr. KÖNV9SZEMLE Berecz Sándor dr.: A tökéletes választójog. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 193*}. S3U l. Abban az országban, ahol a választójog és a választási rendszer mintegy 70 éven keresztül lényegileg változatlan alapelveken épült fel s ahol a törvényhozó testület összealkotásában hosszú évtizedeken keresztül a legridegebb elzárkózás jelentkezett a haladó idők követelményeivel szemben, kielégítő és megnyugtató megoldást ez a probléma nem tud és tudhat egykönnyen találni. Kétségtelen, hogy a legutóbbi magyar választójogi törvény ehhez a megoldáshoz nagyon kevéssé vezetett közelebb. Alig van kérdés, amelyben oly egységes volna a közvélemény, mint ab. ban, hogy ez a megoldás hibás, tarthatatlan és a legsürgősebb reformra szorul. Lejárt azonban immár a kísérletezések ideje és a magyar társadalom teljes joggal elvárhatja, — hogy az a reform, amely e téren bekövetkezik, most már ne a további hibák és bűnök forrása, ne csak a hatalmon lévő erők taktikai játéka, hanem a nemzet életérdekein, a politika tudományának törvényein, igazságain és az összehasonlító jogtudomány nagy anyagának alapos ismeretén és kellő értékesítésén felépült korszakalkotó alkotás legyen. Sajnos a politikai elméleti és a közjogi kérdésekről a közfigyelem, a gazdasági kérdések előtérbenyomulása által, csaknem teljes mértékben elterelődött s közkeletűvé vált az a felfogás, mely a közjogi kérdéseket másodrendű kérdésekké degradálja. Sínylődik ezalatt a közfelfogás alatt természetesen maga a közjogi irodalom, különösen a monografikus irodalom is, de ép úgy az aktuálissá érett közjogi problémák és reformok irodalmi előkészítése. Különös örömmel kell tehát üdvözölnünk minden olyan törekvést, amely ma már szinte ritkaság és kivételképpen, az aktuális közjogi reformok előkészítésére is komoly részt követel és feladatot tölt be a tudományos irodalom terén. Nagy feladatot tűzött ki és érdemes, értékes munkát végzett Berecz Sándor dr. is, aki több, mini 300 oldalra terjedő munkájában foglalta össze az általános, egyenlő és titkos választói jog európai histórikumát s annak Európa különböző államaiban különféle módon és rendszerekben való megvalósulását. Komoly, nagy müve gazdag tárháza a választójog történeti és rendszertani adatainak, amelyeknek összegyűjtésére több esztendő fáradságos munkáját használta fel. Könyve ilykép azonban szinte lexikonszerüleg tárja fel az összehasonlító jogtudomány szempontjából értékes ismereteket és bőségesen buzgó kútforrásává vállhat az új magyar választói jog megvalósításánál küzdelemre induló elvek és irányok harcának is. A munka tudományos értékét különösképpen ez a széleskörű adatgyűjtés és tárolás alapozza meg, mert a mű ebben a vonatkozásban hézagpótló jelentőséggé] bír a magyar tudományos irodalom terén. A nagy bőséggel összegyűjtött adatok feldolgozásában azonban Szerzőt már nem vezették tudományos célkitűzések s maga a feldolgozás teljes mértékben riportszerű. Tudományos szempontból természetesen a mű ilykép sokkalta kevesebb eredményt pro-